Állandó vita van arról, hogy a dohánytermékek révén szerzett adóbevételek mennyire tekinthetők az állam szempontjából valójában jövedelemnek, hiszen ez végső soron komoly kiadásokat is generál. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásának ágyaz meg, és a nikotinfüggők emiatt rövidebb életre is számíthatnak. Mindez akár közvetlenül az egészségügyben, de általánosan társadalmi szinten is komoly költségeket jelent.
A dohányosok ezt azonban aligha mérlegelik, így a cigarettát sújtó adókra még akkor is fájdalmas sarcként gondolnak, ha ezeket egyébként a káros szenvedély okozta betegségek, károk enyhítésére kell fordítani. Persze, ha megnézzük, hogy egy doboz cigaretta esetén nagyjából 110 forint az előállítási költség, valamivel több mint 200 forint a trafikok által zsebre tett árrés, a többi pedig valamilyen adó formájában az államkasszába vándorol, akkor némileg érthető, hogy sokan túladóztatottnak tartják a dohánytermékeket. Ugyanakkor az uniós tervek szerint a jövőben további adóemelés jöhet, amely közel a duplájára emelheti a cigaretta árát.
Az említett adók közül a jövedéki adó számít a legsúlyosabb tehernek. Az uniós szabályok szerint most 1000 szálanként 90 euró kell, hogy legyen a jövedéki adó, ha ennek mértéke eléri a súlyozott átlagár 60 százalékát. Miután Magyarországon önmagában az áfa 27 százalék, és a trafikosoknak is meghatározták az árrését (plusz ugye az alaptermék sem ingyen van) ezért a 60 százalékos arány helyett egy másik szabályt alkalmaznak. Itthon ugyanis (igaz, jóval alacsonyabb euróárfolyam mellett) azzal az opcióval élt a kormány, hogy a minimum 115 eurós adómértéket vezették be (1000 szálanként), ekkor ugyanis nem kell figyelembe venni az adónak az árhoz viszonyított arányát. Az uniós vállalásokhoz képest éveket késve végül az Európai Bíróság eljárását megelőzendő 2021-ben két lépcsőben komolyabb adóemelésre került sor. Így a különböző adók egy doboz cigaretta árának nagyjából a 80 százalékát teszik ki jelenleg. (Pontos számot azért nem lehet mondani, mert van fix összegű és százalékos adó is a terhek között.)
A jelentős áremelésnek több hatása is volt: az egyik, hogy azt megelőzően elindult egy bizonyos fokú felhalmozás, az adóelkerülés a csempészáruk révén növekedett, végbement bizonyos fokú piaci átrendeződés (a cigaretta helyett nőtt a vágott dohány forgalma), és voltak, akik áttértek alternatív módszerekre. Utóbbiak közé tartozik a hevített termékek használata, amelyet a piacvezető márka alapján a köznyelvben "ájkoszozásnak" is hívnak. Mivel 2021-ben ennek a szegmensnek a piaca még igen koncentrált volt, ezért a NAV nem tette közzé az adatokat. Amennyiben ugyanis egy szereplőnél ezt megteszik, akkor azzal üzleti titkot sértenek, de még két szereplő esetén is fennállt volna ez, hiszen a versenytársak a saját forgalmukat levéve ebből kiszámolhatták volna a konkurens értékesítési számait. 2022-ben azonban már úgy ítélte meg az adóhatóság, hogy fregmentáltabb ez a szegmens, így megismerhetőek lettek a számok. (Ezt az "Új dohánytermék kategória termék" néven publikálták, ez az adóügyi elnevezés ugyanakkor februártól változik.)
Lett a NAV kimutatásaiban két másik hasonló kategória is, amelyek ugyan egy-két gyártó jóvoltából korábban már a piacon voltak, de a fent részletezett okok miatt nem közöltek adatokat. Ilyen a "füst nélküli dohánytermék", amely olyan termék, ami égés és hevítés nélkül fogyasztható. Amennyiben ez az olvasóink számára még mindig nem tisztázta a termékek körét, akkor példákat is tudunk mondani, hiszen ebbe a kategóriába a rágódohány, a tubák és hasonló termékek tartoznak. Elsőre meglehetősen hasonlónak tűnik a "dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék", ahová a nikotinpárnának hívott termékeket sorolják, illetve, ha nem csak Svédországban, de nálunk is engedélyezett lenne, akkor a skandinávok nemzeti dohányterméke, a snüssz is ebbe az adójogi kategóriába kerülne.
Miután korábban a fenti három kategória forgalmának adatait nem publikálták, így egyértelműen nem jelenthető ki, hogy ezekben a szegmensekben növekedés volt, ugyanakkor más adatok rendre azt sugallják, hogy a dohányozni kezdő fiatalok a hagyományos termékek helyett a hevítéses technológiát választják, így jó esély van arra, hogy az "ájkosz és társai" - vagyis a hevítéses termékek - esetében érdemi növekedés volt.
Ha a többi kategóriát nézzük, akkor a 2021-es évhez képest mindegyikben növekedés volt tapasztalható, és a piac összességében a 2019-20-as éveket idéző szintre tért vissza. Ez több dolgot is jelezhet, így például azt, hogy azok közül, akik a 2021-es nagy áremelkedés miatt letették a cigarettát, mert drága volt, sokan visszatérhettek a dohányzáshoz, miután az elmúlt másfél évben reálértéken olcsóbbá vált ez a termék. 2021 áprilisa óta ugyanis nem változott érdemben az ár, miközben az infláció ez idő alatt bőven 20 százalék feletti volt. Van egy másik magyarázat is, amely szerint nem visszaszoktak az emberek, hanem a piac fehéredett.
Erről tavaly a NAV részéről is voltak jelzések, hiszen a korábbiaknál jóval kevesebb dohánycsempész bukott meg, amely nem a módszerek fejlődésére utalt a szakértők szerint. Sokkal inkább az áll a folyamatok mögött, hogy az ukrán háború miatt a dohánycsempészet visszaszorult, így azok a nikotinfüggők, akik nem jutottak olcsóbb adózatlan áruhoz, kénytelenek voltak legális csatornákon adózott termékeket vásárolni. Mindez pedig végső soron az államkassza számára sokszázmilliárdos bevételt jelent. A 2022-es számokat nem ismerjük, de egy évvel korábban a bevétel 412,5 milliárd forint volt. 2021-ben ez a forgalom visszaesése ellenére is 3,1 százalékkal magasabb adóbevételt jelentett a bázisidőszakhoz - vagyis 2020-hoz - képest. Így tavaly a növekvő forgalmat is figyelembe véve 500 milliárd forint körüli összeg folyhatott be.
