Jelentősen új adózási szabályokra számíthatnak az egyéni vállalkozók, de csak 2025-től. Az elmúlt héten benyújtott adótörvény-javaslatok között – a korábbi tervezeten túl – ez egy drasztikus átalakítás, amiből úgy tűnik, mintha a kormányzat belátta volna, a kisadózók tételes átalányadózásának (kata) beszántása, az innen kiszorulók adminisztratív terhelésének növelése elhibázott lépés volt.
Nagyon fontos változás, hogy az eddig költségszámlákat gyűjtögető (és elszámoló) egyéni vállalkozóknál megszűnik a „vállalkozói kivét” fogalma. Az adózási formát 2024-ben vállalkozói jövedelem szerinti adózásnak, 2025-től pedig tételes költségelszámolásnak fogják nevezni. Ezzel egy időben megszűnnek az ehhez kapcsolódó adókedvezmények, mint például a foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény.
A NAV számol helyettük is!
Ennél sokkal fontosabb és átfogóbb lesz az egyéni vállalkozók adózása a szociális hozzájárulási adó (szocho) és a társadalombiztosítási járulék (tb) tekintetében. Ennek két legfontosabb eleme, hogy
- a szocho – a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan – éves elszámolású, de negyedéves előlegfizetésű adó lesz,
- a tb-t az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján kiszámítja, és minden negyedév végén havi bontásban – a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan – bevallástervezetet készít az egyéni vállalkozónak.
Megszűnnek az úgynevezett „harmincadolós” szabályok is. Míg jelenleg az egyéni vállalkozónak arányosítania kellett a különféle adókat attól függően, hogy az adott hónapból hány napig volt érintett egy-egy speciális szabályban (például vállalkozói tevékenység szüneteletetése vagy egyéni vállalkozás mellett végzett főállás miatt), addig 2025-től ez valóban pofonegyszerűvé válik: a tárgyhónap első napján érvényes állapot fog számítani.
Járulékok: se 112,5 százalék, se garantált bérminimum
Amik azonban az egyéni vállalkozó pénztárcáját érintik, azok a következő intézkedések:
- megszűnik a „112,5 százalékos” szabály, azaz az egyéni vállalkozó szochoalapja ezentúl a vállalkozó jövedelem, de legalább a minimálbér lesz,
- megszűnik a különbségtétel a minimálbér és a garantált bérminimum (közismert nevén diplomás minimálbér) között, azaz az egyéni vállalkozónak nem kell majd jeleznie, hogy tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel,
- az egyéni vállalkozó tb-alapja a minimálbér lesz; ez alól kivétel a másodfoglalkozású, azaz heti 36 órát meghaladó munkaviszony vagy nappali tagozatos tanulmányok mellett egyéni vállalkozást végző adózó, akinek a járulékalapja a minimálbér 30 százalékára fog rúgni.
Ez az úgynevezett diktált járulékalap bizony nagyon hasonló a katához, amelynek 50 ezer, illetve 25 ezer forintos havi tétele eme adózási forma bevezetéskor épp a minimálbér járulékának felelt meg. További hasonlóság a katával, hogy az egyéni vállalkozónak 2025-től lehetősége lesz a magasabb társadalombiztosítási ellátások érdekében a minimálbérnél magasabb járulékalap után közterhet fizetni. Ebben az esetben természetesen a szocho alapjának minimuma is ez a magasabb járulékalap lesz.
Tizennégy hónap múlva tehát az eddigi bonyolult, ráadásul az átalányadózók számára előírt göngyölítéses eljárást egy jóval egyszerűbb, az adóhatóság által is segített adózási módszer fogja felváltani. A most (és 2024-ben is) érvényes módszerről itt írtunk részletesen:
Legyen ön is egyéni vállalkozó!
Mint emlékezetes, a katát a kormányzat bevezetése után évekig promózta, arra biztatva az adózókat, lépjenek át ebbe a valóban „söralátét” egyszerűségű adózási formába. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2015-ös évkönyvében például ez olvasható:
„Nagy hangsúlyt kaptak továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó adónemek népszerűsítésével kapcsolatos feladatok. Ennek keretében a NAV honlapjára összehasonlító példákat is tartalmazó tájékoztatók kerültek ki annak bemutatására, hogy milyen előnyökkel jár a kata/kiva alanyiság választása a többi adózási módhoz képest. Ezen túlmenően a tájékoztatási szakterület több mint 151 ezer kata és 77 ezer kiva tájékoztatót küldött ki az érintett adózók részére figyelemfelhívás céljából azok elektronikus tárhelyére.”
Hasonlót látunk a mostani adótörvény-tervezetben is, a kormányzat elképzelései szerint a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó a tevékenység első éveiben kedvezményre lesz jogosult. Hogy a tervezett könnyítés valóban az egyéni vállalkozás irányába kívánja terelni az adózókat, az az indítvány e szakaszhoz fűzött indokolásában jelenik meg, ezt ugyanis a jogalkotó „a magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezménynek” nevezi. (Az indokolás tévesen 2024. január 1-jét írja a kedvezmény életbe lépésének, ám a normaszövegben a hatályba lépő rendelkezések között az áll, ez a szakasz szintén 2025-től hatályos.) Az lesz jogosult erre a kedvezményre, aki korábban még nem rendelkezett egyéni vállalkozói jogállással. A kedvezmény az egyéni vállalkozót sújtó szochóból vehető majd igénybe, annak mértéke pedig
az adóalap (de legfeljebb a minimálbér) alapján számított 13 százalékos szocho teljes összege a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben, majd annak fele a tevékenység megkezdését követő második naptári évben.
Joggal merül fel a kérdés: a 2025 előtt kezdő egyéni vállalkozók is érvényesíthetik ezt a kedvezményt? Bár az indítvány explicite nem mondja ki, de úgy tűnik, sajnos nem. A rendelkezések között ugyanis szerepel egy olyan kitétel, mely szerint a NAV a kedvezményre jogosító igazolást a bejelentkezést követő hónap 10-éig állítja ki az egyéni vállalkozó részére. Mivel ez a bekezdés is csak 2025-től lesz hatályos, így ebből az következik, hogy csak a 2025-től egyéni vállalkozóvá váló adózók lesznek jogosultak a szochokedvezményre.
Hogy azután a kormányzat néhány év múlva nem kiáltja-e ki a katásokhoz hasonló közellenségnek az egyéni vállalkozókat is, azt egyelőre nem tudni.
Az adótörvénycsomag tervezett változásairól korábban itt írtunk:
A csomagnak a hatásairól az Ernst & Young pénzügyi tanácsadó cég is véleményt nyilvánított, melyet itt olvashatnak:
