Szerda éjjel megjelentek az adótörvények tervezett változásainak őszi elemei a kormány honlapján. A társadalmi vitára, véleményezésre jövő hét szerdáig van lehetőség, mi most cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.
Személyi jövedelemadó
Adminisztrációs módosítás lenne, hogy a 30 év alatti édesanyáknak az adókedvezmény érvényesítéséhez – hasonlóan a családi kedvezményhez – ezentúl nyilatkozniuk kellene a kedvezmény jogcíméről, a gyermekek adatairól, illetve a kedvezmény megnyíltának vagy megszűnésének időpontjáról is.
A jogszabálytervezet kibővítené azok körét, akire tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek után járó családi adókedvezményt lehet igénybe venni. Az elképzelés szerint a havi 66 670 forintos adóalap-kedvezmény (azaz a havi 10 ezer forinttal kevesebb adó) azon 18. életévét betöltött személy után is járna, aki családi pótlék helyett fogyatékossági támogatást kap. Eddig ez a kedvezménytípus csak azok után volt igénybe vehető, aki után családi pótlékot folyósítottak.
A cégeket érintően picit változnának a cafetériaszabályok is: a tervezet értelmében ezen juttatások adóját a kifizetőnek ezentúl nem havonta, hanem negyedévente kellene bevallania és megfizetnie. Ugyancsak könnyítés, hogy évente egy helyett három csekély értékű ajándék lehetne adómentes. A palackozott borokat azonban korlátlanul lehetne adómentes „repiajándékként” adni.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Ez a népszerű, főleg idénymunkára alkalmazott adónem annyiban módosulna, hogy
a fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak (szocho) minősülne.
Ennek a változásnak azért lenne jelentősége, mert eddig ez az adóteher közvetlenül a nyugdíjkassza bevételét képezte (2024-re 46 milliárd forinttal számolt a kabinet). A szocho megosztását a nyugdíj- és az egészségkassza között minden évben a költségvetési törvény határozza meg. Ennek értelmében jövőre ennek az összegnek 10,86 százaléka, azaz 5 milliárd forint az egészségügyi kassza bevételeit fogja növelni, a nyugdíjkasszánál csak 41 milliárd forint marad.
Általános forgalmi adó
A virtuális rendezvények, események teljesítési helye az lenne, ahol a szolgáltatás igénybe vevője letelepedett. Így a rendezvény vagy esemény szervezője a külföldi illetőségű résztvevőknek áfamentes számlát állítana ki, az adókötelezettséget a résztvevő vallaná be és fizetné meg saját országa adóhatósága felé.
Nagy változás lenne a tervezet szerint, hogy
2025-től az adóhatóság – hasonlóan az szja-bevalláshoz – a rendelkezésére álló adatokból az áfabevallás tervezetét is elkészítené, vagy az adózó által elektronikusan megküldött bizonylatokból összeállítaná.
Az adózónak (vagy meghatalmazottjának) pedig ezt kellene jóváhagynia vagy szükség szerint módosítania. Emellett persze megmaradna a lehetőség a hagyományos, nyomtatványos bevallásra is.
Szintén 2025-től az adóalanyoknak ezentúl lehetőségük lenne más tagállam(ok)ban is alanyi adómentességet választani. Ehhez fő szabály szerint az lenne szükséges, hogy
- az adott tagállamban elért bevétele ne haladja meg az ott érvényes mentességi értékhatárt, és
- az unióban elért bevétele ne haladja meg a 100 ezer eurót.
Ugyanez a szabály vonatkozna a más tagállamból érkező alanyi áfamentes adózókra Magyarországon.
Adózás rendje
A tervezet szerint az önkormányzati adóhatóság az eddigi 50 ezer forint helyett az 500 ezer forintot meghaladó, legalább 90 napja fennálló adótartozással rendelkező adatait és a tartozás összegét tehetné közzé. Fontos változás, hogy
ez a „szégyenlista” ezentúl csak a vállalkozási tevékenységet végzőkre vonatkozna,
vagyis például ha Mari néni nem tudja befizetni a telekadót, akkor őt már nem lehetne ily módon pellengérre állítani.
Különadók
A közművezetékekre kivezetett adókat a tervezet szerint a kormány két lépésben vezetné ki. Jövő évtől a hírközlési társaságok vezetékeire kivetett adó, míg 2025-től a többi közművezeték-üzemeltetőt terhelő különadó szűnne meg. Ebből az adónemből a 2024-es büdzsében 41,4 milliárd forint szerepel bevételi tervként.
A többi különadóhoz azonban nem nyúlnak, így a kiskereskedelemből, olajcégektől, bankoktól, biztosítóktól, gyógyszergyártóktól stb. befolyó „extraprofitadót” egyelőre nem tervezik csökkenteni.
A légitársaságok hozzájárulása és egyes adótörvények módosítása
Ebben a tavasszal elfogadott salátatörvényben jelentős változást nem találtunk – sajnos. Ugyanis az üzemanyagokra vonatkozó óriási, több mint 32 forintos jövedékiadó-emelést (ami áfával együtt 41 forintra rúg) a kétharmados kormánytöbbség ebben a jogszabályban rögzítette. Mint arról lapunk több ízben is beszámolt, a közteher emelésére az uniós jog előírásai szerint valóban szükség van, „köszönhetően” a forint árfolyamromlásának. Ám a vonatkozó EU-irányelv értelmében az átszámításra az október 2-án érvényes árfolyamot kell alkalmazni, így ahhoz, hogy a magyar autósok ne fizessenek többet a kötelező minimumnál, elég lenne benzin esetében 19,5, gázolaj esetében pedig 17,9 forinttal emelni ezt a terhet.
Többször is megnéztük, a módosításnak nyoma sincs, úgy tűnik, január 1-jétől tényleg több adót kell fizetnünk tankolásnál.
