Szeptember 21-én és 22-én Egerben rendezi meg a 61. Közgazdász-vándorgyűlést a Magyar Közgazdasági Társaság. A csütörtöki nyitó plenáris ülés gazdaságpolitikai kerekasztal-beszélgetése rendkívül érdekesnek ígérkezik: Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Corvinus emeritus professzora, volt jegybankelnök, korábbi ipari és kereskedelmi miniszter, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu állandó szerzője vitatták meg a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait. A helyszínről tudósítottunk.
Újabb csörte Matolcsy György és Varga Mihály között - helyszíni tudósítás
Matolcsy György, Varga Mihály és Bod Péter Ákos beszélgetett a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.
Nem felhőtlen Varga Mihály és Matolcsy György viszonya
Az utóbbi időben a pénzügyminiszter és a jegybankelnök viszonya nem volt felhőtlen: nagyjából 2019 ősze óta többször is előfordult, hogy Matolcsy György korábban szokatlan módon, nagy nyilvánosság előtt kritizálta több ízben a kormány gazdaságpolitikáját. Néhány idézet a jegybankelnöktől:
- „Bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink miatt vagyunk bajban”
- „Magyarország válságközeli helyzetben van”,
- „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”,
- az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint”,
- „a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz – ez az a szint, amit ellenzékben elítéltünk”
A helyzet aztán 2023 tavaszára látszólag valamelyest konszolidálódott - a jegybank és a PM ekkor szakmai egyeztetést is tartott, amelyet azóta elvileg rendszeressé is tettek.
Matolcsy György: gazdaságpolitikai szerencsétlenséget éltünk át
A beszélgetés résztvevői rövid helyzetértékeléssel kezdtek. Matolcsy György Az inflációs korszak ára címmel tartotta bevezetőjét. Az előadással egy célja van: a következő kormányok soha ne ismételjék meg azt az inflációs kalandot, amit 2021 óta átélünk. Ez egy gazdaságpolitikai tömegbaleset, szerencsétlenség volt - mondta. Ugyan ebből már kifelé megyünk, miután novemberben egyszámjegyű lehet a pénzromlás üteme, de velünk marad a gazdaságpolitikai kudarc élménye.
Matolcsy György: a kormány szembement a jegybankkal, olajat öntött a tűzre
Matolcsy György szerint visszatért az 1970-es évtized inflációs karaktere - a globális jegybankárok most szeretnék elkerülni, hogy az évtized gazdasági fejleményei visszatérjenek. Tévhit, hogy az infláció és a növekedés együtt tud létezni: az infláció ugyanis megeszi a növekedést, mondta Matolcsy. Ismertette az inflációs korszak történetét: szerinte 2021-22-ben a kormány "elfelejtette" bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket csak 1,5 év múlva talált meg - egyedül hagyta a jegybankot az infláció elleni küzdelemben. Az MNB a fékre, a kormány pedig a gázra lépett - fogalmazott a jegybankelnök. Nemcsak, hogy nem társult a jegybank küzdelméhez, hanem még hozzá is adott az inflációhoz, például az ársapkákkal: olajat öntöttek a tűzre. Szerinte önmagában az ársapkák intézménye 3-4 százalékkal növelte az inflációt.
Az MNB 2022 októberében vészhelyzeti programot vezetett be a pénzügyi piacok, az árfolyam stabilizálása érdekében - enélkül Matolcsy szerint nem közelítenénk most az egyszámjegyű inflációt.
Egy kalandor gazdaságpolitika inflációs kalandjáról beszélünk
- mondta.
Újabb odaszúrások Varga Mihálynak
Négy negyedév gazdasági viszaesése mellett látjuk az EU legmagasabb inflációját - emlékeztetett Matolcsy György. A hazai infláció elszakadt a régiós adatoktól, az okok közt az élelmiszerek és az energiaárakat látjuk. Az árstop bevezetése az alapvető élelmiszerárakra és az üzemanyagok árára növelő hatással volt - ismételte meg. A globális inflációs hullám pedig a legérzékenyebb pontján érte Magyarországot: minél alacsonyabb ugyanis a versenyképesség, annál nagyobb hatással van az infláció. A jegybankelnök a versenyképességi listákon meglévő gyenge eredményünk ügyében oda is szúrt Varga Mihálynak. Versenyképességi reformra lenne szükség, de ezt nem látja a jegybank. Arra is kitért: a kockázati megítélésünk sem különösebben jó.
Az inflációs többletért komoly árat fizetünk: egyebek mellett magas szintre kellett emelni a kamatokat, estek a reálbérek. Ha csak a régiós inflációs átlagot hoztuk vona, akkor a jegybank számításai szerint emelkedett volna a GDP, nem pedig csökkent.
Varga Mihály miniszter sem járt jól a többletinflációval, mivel a költségvetési mozgásteret is megszüntette. A kamatkiadások szintje meredeken emelkedett.
Nem lehet nem piaci eszközökkel küzdeni az infláció ellen
Le kell vonni a tanulságokat - elsősorban a politikai elitnek. Az infláció közellenség, nem lehet nem piaci eszközökkel küzdeni ellene. Csak akkor sikeres egy ország, ha a kormánya és a jegybankja eredményesen együttműködik. Az infláció a szegények adója, a legtöbbet a szegényektől és a nyugdíjasoktól vett el - zárta bevezetőjét Matolcsy György.
Bod Péter Ákos: nagyon sokba kerül a magyar adósság finanszírozása
Hol vagyunk, merre tartunk? Ezzel a címmel tartotta bevezetőjét Bod Péter Ákos. A korábbi jegybankelnök kitekintett a világban zajló folyamatokra: Európa, Amerika talán már túl van az inflációs hullámon, de a nagy jegybankok aligha állnak készen a lazításra. Az energiaár-hullám levonult 2023 nyaráig, a szankciók (amelyeket a magyar kormány is megszavaztak) működnek - ezzel együtt még persze lehet gond az olaj, a gáz árával. Az élelmiszerárak pedig nehezebben stabilizálódnak.
A nemzetközi kamatszint Magyarország számára fontos: az államadósságunk meglehetősen magas, az adósság finanszírozása sokba kerül. Az átlagos kamatköltség a legmagasabb Európában, és emelkedik is - kiesnek az olcsóbb kamatozású, és bekerülnek a magasabb kamattal kibocsátott tételek.
Nem vagyunk messze a bóvli kategóriától
A magyar gazdaság energiaigényes és enerigaimport-függő, ezért a világpiaci energiaár rendkívül fontos számunkra - folytatta helyzetértékelését Bod Péter Ákos. Matolcsy Györgyhöz hasonlóan megemlítette azt is: az országkocázati besorolás kényes tartományban van, nem vagyunk messze a bóvli kategóriától. Lehet ott is élni, csak nagyon költséges - fogalmazott.
A makrogazdasági helyzet törékeny, olyan tényezőknek vagyunk kitéve, amelyekre semmi ráhatásunk - ilyen a nemzetközi kamatszint, az olajárak alakulása. Fennáll a veszélye annak, hogy recesszióközeli állapotba szorul be a magyar gazdaság, jelentős a növekedési kockázat. Hiba a gazdasági szerkezetet merevíteni további költséges, energiaigényes fejlesztésekkel - zárta bevezetőjét Bod Péter Ákos.
Varga Mihály: Magas az infláció? Mi az hogy, nagyon is
Varga Mihály bevezetőjében azzal kezdte: a legfontosabb probléma az infláció, ebben egyetértés van. Ebben együtt is működik a kormány és a jegybank - ami nem jelenti azt, hogy egyet is értenek mindenben. Attól függetlenül, hogy más és más utakat követünk, ez egy fontos közös pont. A tankönyvek szerint az infláció csökkenti a vásárlóerőt, szétzilálja a gazdasági kapcsolatokat, teret nyit a spekulánsoknak, átrendezi a hitelezők és adósok közti vagyont. A túl magas infláció lefékezi a növekedést, veszélybe sodorja a munkahelyeket.
Ha a jegybank támogatni akarja a növekedést, akkor egy moderált, enyhe inflációs szint elérésével támogathatja a gazdaságot. A mostani számok azonban nem néznek ki jól - az elsődleges cél jelenleg az infláció letörése. Magas az infláció? Mi az hogy, nagyon is - válaszolta meg saját kérdését Varga Mihály, elismerve, hogy az EU legmagasabb szintje a magyar. Ennek hátterében elsősorban a magyar gazdaság jelentős energiakitettségét látja a miniszter: Magyarország sem áram, sem gáz tekintetében nem rendelkezik komoly saját kapacitásokkal, az energiaárrobbanás óhatatlanul megdobta az árakat.
A második fontos tényező az élelmiszerárak megugrása: a miniszter szerint ez a súlyos aszály valamint a bérnövekedés következménye. Közrejátszott még az importált infláció is.
Varga Mihály: az inflációs folyamatokért elsősorban a jegybank felelős
Varga Mihály azt mondta: valóban meglehetősen laza fiskális és monetáris politikai környezetben érte az inflációs hullám a gazdaságot.
Ha a pandémia nem hozott volna egy abnormális, példátlan helyzetet, akkor folytatódhatott volna a megkezdett magyar adósságcsökkentés. A járvány idején viszont az lett a cél, hogy megőrizzék a munkahelyeket, támogassák azokat, akik elveszítették munkahelyüket. A pandémia után pedig béremelési programot indítottak, bevezették a 13. havi nyugdíjat, és visszatérítették a gyermekesek szja-ját.
A monetáris politika az elsődleges felelőse az inflációs folyamatoknak - szúrt vissza Matolcsy Györgynek. A jegybank jól tette, hogy kamatemelési ciklusba kezdett - más kérdés, hogy ezt időben elkezdte-e. Mindeközben azonban tovább vásárolta az államkötvényeket és a vállalati kötvényeket - ráadásul már akkor lezárta a kamatemelési ciklusát, amikor a világ más jegybankjaiban még messze nem ért véget a szigorítás.
A suszter maradjon a kaptafánál - mondta Varga Mihály. A fiskális politikáért felelős személyként nem akar tanácsot adni a monetáris politika irányítóinak, de a kiszámítható árfolyamot (amire a jegybanknak is van hatása) nagyon fontosnak tartja a gazdasági szereplők számára.
Varga Mihály: október 15-éig nem lesz új hír az uniós pénzekről
A magyar gazdaságot fenyegető veszélyek - a hitelminősítők értékelése szerint - közül az első az energiafüggőség, ha esetleg elzárnák az energiahordozókat az ország elől. Magyarország ezért diverzifikál, egy kivételével minden szomszédunkkal van már összeköttetésünk - mondta a pénzügyminiszter. Kockázatot jelent az uniós pénzek elmaradása is - ebben október 15-éig, a lengyel választások eredményéig nem vár változást Varga Mihály, a Bizottság a tárgyalások folytatásával meg fogja várni, hogyan alakulnak az erőviszonyok.
A jegybank veszteségének rendezése a költségvetést terheli, az ügyben előkészítettek egy törvénymódosítást, amit ősszel fogadnak majd el. A fiskális szigort pedig fenntartják. Szeptember végéig felülvizsgálják a folyamatokat, a 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt.
A kormány felülvizsgálja a kamattámogatott hitelezést - emelkedhet a bankadó
A bankszektor jelentős nyereségre számíthat idén, a kormány ezért a bankadó emelése mellett is dönthet az államháztartás helyzetének javítására - mondta Varga Mihály.
A kormány mérlegelheti a kamattámogatott hitelezés programjának felülvizsgálatát - a mai világban egy 3-5 százalékos kamattámogatott hitel eléggé generózus, a felülvizsgálat indokolt lehet - mondta a pénzügyminiszter.
A Vándorgyűlés résztvevőinek azt javasolta: a versenyképesség és hatékonyság kérdésével foglalkozzanak leginkább. Európa az energiaárak tekintetében komoly hátrányba került; a kontinens teret veszít az autóipar tekintetében is. A magyar kkv-k termelékenysége alacsony, a hatékonyságon javítani kell. Az export hozzáadott értékét növelni kell; a termékfejlesztésben és a termelés utáni folyamatokban való részvételünk még mindig csekély.
Ha az infláció letörése megtörténik, a magyar gazdaság vissza tud térni a növekedési pályára - zárta bevezetőjét Varga Mihály.
Matolcsy György: olcsó pénz helyett reformokra van szükség
Matolcsy György szerint az egész évtizedben erős az inflációs hatás, gyorsulnak a gazdasági átmenetek: a zöld gazdaságra való átállás is okoz inflációs hatást, ahogy az energiaátmenet is. Az nem nyerhet, aki a feldolgozóipar energiaintenzitását növeli - mondta. Egy pozitív reálkamatokra építő, adatvezérelt, óvatos, lépésről lépésre haladó kamatpályára van szükség; a növekedést nem lehet kizárólag az alacsony kamatokra építő régi modellre bízni. Versenyképességi, oktatási, egészségügyi fordulatra építő, magasabb termelékenységet hozó folyamatokra van szükség ehelyett a jegybankelnök szerint. Olcsó pénz és alacsony kamatok helyett reformokra van szükség - mondta.
Reakció Varga Mihály kritikájára
Matolcsy György reagált arra a felvetésre, hogy túl későn kezdte volna meg a jegybank a kamatemelést: pontosan abban a hónapban léptek, amikor a gazdaság kijött a recesszióból. Varga Mihály másik kritikájára, miszerint a jegybank rossz időzítéssel jelentette be a kamatemelések leállítását, azt mondta: egy komoly spekulációs környezetben volt az ország, amikor ezt bejelentették; az állandó kamatemelési nyomás elébe akart menni az MNB a lépéssel.
Az inflációnak való kitettséget csökkenteni kell, jelentős reformprogramot kell indítani - Matolcsy György szerint ez az ő nemzetgazdasági minisztersége idején megvolt, jelenleg viszont nincs meg.
Varga Mihály: ha lesz egyensúly, lesz növekedés
A dilemma nem infláció és növekedés, a kérdést egyensúly és növekedés viszonyában kell nézni: ha nincs egyensúly, nincs rendben a mérleg, akkor nem lesz növekedés, ebből kell kiindulni. A folyó fizetési mérleg nagyot javult, az áruforgalmi és a külkereskedelmi mérleg szintén pozitív - sorolta Varga Mihály.
Ami a gazdasági szerkezetet illeti: Varga Mihály olvassa Bod Péter Ákos írásait, ám gondolataik széttartanak - derült ki egy válaszból. A magyar gazdaságba szervesen beépült az autóipar, amely az elektromos autózás felé történő átállás mellett döntött. Ezt lehet szeretni vagy nem szeretni, de kimaradni nem jó belőle. Változik a világ, meg kell találni azokat a szektorokat, amelyekben már vannak tapasztalataink, van tudásunk - vétek lenne mindezt kidobni az ablakon.
Bod Péter Ákos: nem az akkumulátorgyártással kellene részt venni a technológiai fordulatban
Bod Péter Ákos szerint az új technológiai fordulatban valóban jó lenne részt venni, de inkább például szoftver-oldalon, és nem nagy vízigényű, környezetszennyező összeszerelő üzemek létesítésével - reagált Varga Mihály gazdaságszerkezetet érintő gondolataira. A magyar ipar rendkívül energiaigényes irányba ment el, ezen az úton pedig nem lenne szabad tovább menni.
Varga Mihály sokallja a lakossági állampapírok kamatát
Az infláció nem csak a növekedést eszi meg, hanem az adósságot is - ezt a felvetést kapta Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint ez attól függ, miben van ez az adósság. Örömteli folyamatnak tartja a lakosság növekvő részarányát az államadósság-finanszírozásban - még ha sokallja is a 14-15 százalékos kamatot, amit jelenleg fizetni kell érte. De még mindig jobb, ha ezt a magyar lakosságnak fizetjük, mintha külföldi alapkezelőknek fizetnénk - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Senki sem akar az inflációs célhoz nyúlni
Az inflációs célkövetés rendszerének felülvizsgálatának jelenleg semmi realitása sincs Matolcsy György szavai alapján, aki egy kérdésre reagálva közölte mindezt. (Korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter írt arról, hogy indokolt lehet felülvizsgálni, megemelni a magyar inflációs célt.) Nincs inflációs és árfolyamcélja a kormánynak - tette hozá Varga Mihály. Nem szerencsés, hogy a kormány két minisztere egy ilyen kérdésben eltérően beszél - mondta Bod Péter Ákos.
