<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Szerda reggel publikálták a második negyedéves GDP-adatot, ami a vártnál nagyobb növekedést mutatott. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a lakosság a gazdasági bővülést már nem igazán érzékeli, számukra egyértelműen az infláció lett a legfontosabb gazdasági adat.

Az optimistább elemzők prognózisa a 6 százalékot minimálisan meghaladó bővülésről szólt, ám a tényadat ennél sokkal kedvezőbb képet mutat. Magyarország bruttó hazai terméke 2022 II. negyedévében 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat megegyezett, közölte szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A folyamat egyébként abból a szempontból nem meglepő, hogy a növekedés motorjának számító ágazatokból kedvező részadatok láttak napvilágot. Így például a turizmus a nagyon alacsony bázis miatt rendkívül látványosan megugrott. Részben az ipar esetében is ilyen tényezők állnak a növekedés mögött, hiszen tavaly a chiphiány nagyon erősen visszafogta például a járműgyártást, míg idén ehhez a vállalatok már valamelyest alkalmazkodtak. Közben pedig az iparon belül más alágazatok töretlenül fejlődtek, hozzájárulva a növekedéshez. Felhasználási oldalról nézve pedig az év elején végrehajtott brutális kormányzati transzfer (részben pont emiatt kellenek a költségvetési megszorítások) a belső fogyasztásban, így a kiskereskedelemben lecsapódott. Az első negyedéves adatok is azt jelezték, hogy a gazdaság motorja ebből az aspektusból nem a korábban megszokott export, hanem a belső fogyasztás bővülése.

A fent említett kedvező részadatok szerepét a KSH is visszaigazolta az adathoz fűzött kommentárjában. Mint közölték: „a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.”

Itt a vége, vagy lesz még egy jó negyedévünk?

Abban egyetértenek az elemzők, hogy ha a növekedés nem is, annak dinamikája mindenképpen látványosan megtörik a következő negyedévben. Számos szakértő vár már akkor is technikai recessziót (ilyennek az számít, ha két egymást követő negyedévben csökken a GDP - a szerk.), ami persze nem garantált, az ebbe az irányba mutató kockázatok viszont egyértelműen megugrottak.

Amennyiben a felhasználási oldalt nézzük, ott a kiskereskedelem egyértelműen lassuló trendet mutat, hiszen amíg március és május között óriási mértékű volt a növekedés, júniusban gyakorlatilag már csak az üzemanyagokra fordított több pénzt a lakosság, mint egy évvel korábban. Ráadásul az utóbbi időben napvilágot látott megszorítások is ebbe az irányba mutatnak. A kata módosítása miatt több százezres nagyságrendben lesznek olyanok, akiknek direktben csökken a jövedelme, míg a rezsiemelés a szabadon elkölthető pénzt fogja sokaknál érezhetően befolyásolni.

A harmadik negyedév végén pedig az üzemanyagok piaci árassá tétele is érzékenyen érintheti a fogyasztókat, hiszen ez is érezhető hatással lehetne az általuk más termékekre (élelmiszerre, tartós fogyasztási cikkekre, stb.) felhasználható összegre. Ráadásul a beruházások terén is komoly visszaesés várható, hiszen az állami fejlesztéseknél jelentős megszorításokról döntött a kormány, de a vállalati beruházások egy része is bizonytalanná vált a kamatkörnyezet és a változó gazdasági körülmények miatt. (Ez részben már visszaköszönt a legutóbbi hónap építőipari teljesítményében is.)

Az adatokat kommentálva Suppán Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a fentiekhez hasonló kockázatokat lát. Szerinte ilyen lehet az árkorlátozások esetleges fokozatos megszüntetése, ami tovább gyorsíthatja az inflációt, a reálbérek csökkenését eredményezve. A legnagyobb kockázat az orosz olaj- és gázszállítások leállása lenne, de átmeneti megszakadások ellenére erre a hazai importban még nem került sor. Az energiahiány azonban a legfontosabb kereskedelmi partnereinknél vezethet több ipari ágazat leállásához is, ami igen negatívan érintheti a hazai beszállítókat, vevőket is. Ezzel szemben pozitív kockázatot jelentenek új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari rendelésállományok, aminek hatására az ipari termelés felülmúlhatja a várakozásokat. A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, nagyobb sportrendezvények, világbajnokságok, valamint az elmúlt két évben elmaradt nagyfesztiválok megtartása is támogatja.

Ha a következő időszak GDP-jét termelési oldalról vizsgáljuk, akkor a szolgáltatások, különösen a turizmus a harmadik negyedévben is bővülést hozhat, ráadásul az ipar is bővülhet. Azt egyelőre nehéz felmérni ugyanakkor, hogy a nettó export romlása mennyivel húzza vissza majd a GDP-t, de szakértők szerint a bázishatások miatt a harmadik negyedévben ez talán kevésbé lesz hangsúlyos. Így akár az is elképzelhető, hogy a nyár végén, ősz elején még mindig (minimális) növekedést láthatunk. Ugyanakkor az elhúzódó háború, a megugró infláció, a recessziós félelmek, és a kifejezetten erős bázis is mind abba az irányba mutatnak, hogy a negyedik negyedévben komolyabb visszaesést láthatunk majd. Ennek ellenére az első félév számai alapján továbbra sem zárható ki, hogy éves összevetésben 2022-ben akár 5 százalék feletti bővülés lehet.

Érdemes ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a látványos gazdasági növekedés a lakosság számára jelenleg kevésbé érzékelhető. Az év elején juttatott transzferek (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, jelentősebb béremelések, stb.) ezt a növekedést előlegezték meg, ám a tavaszi megugró fogyasztás után a gazdasági bizonytalanságok és az elszálló infláció meglehetősen kedvezőtlen kombinációt jelentett. Nem véletlenül lettek pesszimisták a fogyasztók és fogták vissza a költéseiket. Érdemes hangsúlyozni, hogy az infláció jelentős csökkenésére ráadásul a következő hónapokban biztosan nem lehet számítani, így hiába tart ki esetleg a bővülés később is, ebből keveset fogunk érzékelni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.