<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Nem javult, inkább romlott a hazai kkv-k helyzete az építőiparban. Többségük több szempontból is nehezebb nyári főszezont kezdett, mint 2020-ban.

Az Opten szerint az építőipari cégek 26,4 százaléka kapott idén "válságálló" megjelölést. Ugyan ez hajlszálnyit jobb, mint az egész gazdaságban mért átlag, de azt is jelenti, hogy az építőipari vállalkozások háromnegyede nem jól viselte az elmúlt másfél-két évet. Elsősorban a kis- és mikrovállalkozásokat érinthette mélyebben a válság. Egyszerre kell megküzdeniük a munkaerő- és az alapanyaghiánnyal. A járvány miatt sokuknál viszonylag nagy arányban estek ki dolgozók, ez megnehezítette a teljesítéseket. Egyeseknél felvetődött, hogy inkább betagozódnak nagyobb generálkivitelezőkhöz, de ott számolniuk kell azzal, hogy szigorúbbak a minőségi követelmények, s úgymond versenyezni kell ezért a betársulásért is.

Egyre feszítőbb a munkaerőhiány az építőiparban (fotó: PREbeton)Egyre feszítőbb a munkaerőhiány az építőiparban (fotó: PREbeton)

További nyomást jelentett az állandó újratervezés, a kkv-k a saját kapcsolatrendszerükben is éles váltásokat érzékeltek, az ő beszállítóik közül többen tönkre mentek vagy fizetési átütemezést kértek. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a lánctartozás ugyan idén tavasszal csak a tagvállalatok mintegy 10 százalékát érintette hátrányosan, de a trend növekvő. Különféle konfrenciákon azóta több ágazati szereplő is megerősítette, hogy a nyár elejére inkább 15 -18 százalékról lehet beszélni, ez már aggasztó.

Nagy Lenke, a Mapei egyik pénzügyi vezetője szerint ma még a vállalkozások egy részénél nem okoz működésbeli, finanszírozásbeli problémát, de felmérések szerint fokozatosan növekszik a számlatartozások értéke. Romlott a megrendelők pénzügyi fizetési fegyelme, amit várhatóan tovább súlyosbítanak majd a dinamikusan növekvő anyagárak és munkadíjak, és az esetenként fellépő anyagellátási hiányosságok. Nagy Lenke szerint ennek kezelésére fel kell készülniük az építőipari vállalkozásoknak.

Az akadozó alapanyag ellátás és a megugró alapanyagárak súlyosan érintették az egész szektort, benne a kkv-kat is, amelyek a főszezonban sem számíthatnak az anyagellátás jelentős javulására. Az ÉVOSZ néhány hete sürgős kormányzati beavatkozást (konkrétan távol-keleti államokkal kormányközi szerződést) kért az ellátás biztosítása érdekében, egyelőre nem jött válasz. Kiváncsian várjuk, hogy a beharangozott gazdaságújraindítási operatív törzs tesz-e bármilyen lépést ennek érdekében.

Tény, hogy Magyarországon az elmúlt években sokkal nagyobb ütemű volt az építőanyagipari árak emelkedése, mint a régió többi országában. Egy sérült versenyszerkezet van, aminek helyreállítása megoldást jelenthet az áremelkedés problémájára. Több nagyvállalat hónapok óta sürgeti, hogy kaphassanak még több támogatást új gyárak létesítésére. Itt meg kell jegyezni, hogy egyelőre kevés olyan hazai tulajdonú nagy generálkivitelező működik, amelyik vertikális integrációt épített ki, magyarul tervező, alapanyaggyártó, kivitelező és szakmai szolgáltató lába is van.

Az építőanyag-iparban a két legjelentősebb szektor a teljes termelés közel 50 százalékát adja: a fémszerkezet, és fém épületelem gyártás 30 százalékot képvisel, a beton-, gipsz, cementtermék gyártás 18 százalékot. A felhasznált építőanyagok 52 százaléka volt hazai előállítású termék, tehát 48 százalékban importált termékeket használunk. A romló forint miatt egyre magasabbak a beépítendő külföldi termékekért fizetett számlák, így a végterméknek számító alapanyagok ára még magasabb lesz.

Itthon a külföldi vállalatok dominánsak a következő gyártási területeken: beton- és cement, faanyag, üvegtermékek, porcelán és kerámiatermékek. A magyar tulajdonú vállalatok részaránya a fémszerkezet, továbbá a műanyag termékeket előállító szektorban számottevő, de szétaprózódott ez a piac. Ha aláganként a top10 vállalatot vizsgáljuk, alacsony a magyar tulajdonú vállalatok aránya.

A kkv-k attól is szenvednek, hogy – főleg pénzhiány miatt – alacsony a digitalizáció foka, az egész munkaszervezésük a 20. században ragadt. Léteznek különféle applikációk, amikkel a kivitelezés helyszínén lehet gyorsítani és szervezetebbé tenni a munkát, de ezek nem általánosan elterjedtek, jelenleg leginkább a nagy generálkivitelezők használják ezeket. Ezek jelentőségére a Portfolio minapi konfereciáján is felhívták a figyelmet a felszólalók.

Csaba Zsolt, a Modern Építésgazdaságért Nonprofit Kft alapító-ügyvezetője az előadásában azt fejtegette, hogy egyszerre ókori és hightech eszközökkel és megoldásokkal dolgozik az ágazat. A digitalizáció fokát tekintve az utolsók között kullog Magyarország Európában.

Modernizációs kényszerpályán van minden vállalat. Nem mehet tovább, hogy alacsony a hatékonyság, magas a szén-dioxid kibocsátás, átláthatatlan és kiszámíthatatlan a működés és súlyos minőségi és határidő problémák vannak” – mondta a szakértő.

Szerinte több feltételt is egyszerre kellene teljesíteni az építőipar sikeres modernizációjához. Az államnak növelni kellene a szabályozó és szolgáltató szerepét, illetve helyre kellene tenni a megrendelői minőségben megtett intézkedéseit is. Az ágazaton belül széles együttműködésre van szükség az egyes cégek között, az értékláncban szereplő cégeknél az lenne a kívánatos, hogy egy adott cégnek az utána következő cég sikere lenne a saját sikerének a mércéje. Ezen kívül átlátható és nyilvános követelmény-szinteket kellene meghatározni minden építőipari vállalkozás számára.

Az építőipar a GDP több mint 10 százalékát adja, és egészen a válságig jobban emelkedett, mint az országos GDP, a válság során azonban nagyobb volt a visszaesés. Az építőipar tartós visszaeséséért a mélyépítés felelős, az épületek építése, a magasépítés ugyanakkor már pozitív tartományban van, ami az új építésű lakásoknak is köszönhető. Tartós visszaesés tapasztalható az út- és a vízi közmű építés esetében, vagyis az állami építőipari beruházásoknál. Az épületek építésében a megkötött, új szerződések alapján csökkenés várható, csak az út-, autópálya-építések szerződésállománya emelkedik. A lezárt építőipari közbeszerzési eljárások nem utalnak jövőbeni szerződésállomány-emelkedésre.

Nagy Márton, a Miniszterelnöki Kabintiroda gazdaságpolitikai főtanácsadója a következő, kivánságlistának is beillő receptet adta a jelen gondjainak megoldására.

  • A rozsdaövezeti lakásfejlesztések során jövő év vége után is maradjon meg az ötszázalékos áfa a legfeljebb 150 négyzetméter hasznos alapterületű otthonokra.
  • Legyen többlépcsős az irodaépületek, kereskedelmi épületek használatba vételének bevezetése, ami jobban követi a bérlői használatbavétel megvalósulását.
  • Függesszék fel a „plázastop törvény” azon pontjait (legalább 2 évre), amelyek a már meglévő, engedéllyel rendelkező üzletek módosítására, átalakítására, bővítésére vonatkoznak.
  • Alapvető probléma, hogy a régészet állandó érdekellentétet szül a beruházó és a régészek között. Gazdasági szempontból a feltárási munkák „piacosítása” javasolt, de ezt úgy kell megtenni, hogy a régészeti célok ne sérülhessenek.
  • A műemlékvédelmet teljesen újra kell gondolni, felül kell vizsgálni az ösztönző rendszert. Ennek ügyvitelére felelős kinevezése szükséges, aki a témakörben későbbiekben konkrét javaslatokat tud előkészíteni.

Nagy Márton szavaira reflektált Takács Ernő, a WING vezérigazgató-helyettese, aki egyúttal az építésgazdaságban meghatározó szerepet betöltő ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke is. Mint mondta: támogatják a rozsdaövezeti szabályozások megjelenését, egyrészt mert ez a kompakt város szempontjából egy jó gondolat, másrészt ezek olyan elhelyezkedésű területek, ahova az emberek tömegközlekedéssel tudnak eljutni.

Bírálatot is megfogalmazott. Eszerint a szabály megvalósulása kiszámíthatatlan amiatt, hogy térképi kijelölés helyett egy bizottság határozza meg az érintett területeket. Ez egyfajta központosítottságnak tűnik, ami nem egészéges – mondta. Szerinte a szabályozásnak az urbanisztikai szempontokon túl az áfa kérdése kapcsán gazdasági hatása is van, amihez olyan támogatások kötődhetnek, ami a fejlesztéseket még hatékonyabbá tehetik. Hozzátette, hogy a 2019-es fejlesztői lendületet megtörte a járvány, jelenleg a fejlesztőknél az újratervezés időszaka van. Egyelőre kivárás jellemzi a piacot, amit a jövőbeli stratégiai elképzelésekhez alkalmazkodással töltenek a vállalatok.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.