Hatályba lépett kedden az Európai Unió úgynevezett blokkoló rendeletének frissített változata, amellyel megtiltják az európai cégek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, így próbálva életben tartani az Egyesült Államok által nemrég egyoldalúan felmondott iráni nukleáris megállapodást.
Az eredetileg 1996-ban elfogadott rendelet frissítésével büntetés terhe mellett megtiltanák az érintett európai vállalkozások számára, hogy a korlátozások miatt felszámolják üzleti kapcsolataikat Iránnal, illetve kimondják, hogy nem ismerik el az amerikai szankciókat kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket. Az Európai Bizottság leszögezte: mindent meg fog tenni az érintett európai vállalatok védelmében.
Közben Donald Trump keddi Twitter-üzenetében azt írta, hogy aki üzletet köt Iránnal, az nem fog tudni az Egyesült Államokkal, valamint az Iránra ismét kivetett amerikai szankciók az eddigi legnagyobb kárt okozzák Teheránnak, és novemberben még tovább súlyosbítják ezeket.
The Iran sanctions have officially been cast. These are the most biting sanctions ever imposed, and in November they ratchet up to yet another level. Anyone doing business with Iran will NOT be doing business with the United States. I am asking for WORLD PEACE, nothing less!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) August 7, 2018
"Világbékét szeretnék, nem kevesebbet!" - írta Donald Trump.
Néhány órával korábban léptek életbe az Irán elleni új amerikai szankciók. Trump helyi idő szerint hétfő délután 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntetőintézkedéseket, és ismételten figyelmeztetett: "az iráni rendszer választás előtt áll: vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja" - szögezte le. Donald Trump megismételte azt is, hogy nyitott a tárgyalásokra Teheránnal egy olyan "átfogóbb megállapodás érdekében, amely érintené (Irán) ártalmas tevékenysége teljes körét, beleértve ballisztikusrakéta-programját és a terrorizmus támogatását".
A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök még májusban döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a több tíz év latt 2015-re kidolgozott többhatalmi atomalkut Iránnal. A megállapodást az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió írta alá. Trump mindig is kártékonynak - nem eléggé szigorúnak - tartotta ezt az egyezményt, és már a 2016-os elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása is. Bár az elnök nem vitatta, hogy Irán nem sértette meg a benne foglaltakat, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozza meg abban, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Teherán mindig betartotta az egyezményt.
A beígért szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz vette kezdetét kedd hajnaltól, és a büntetőintézkedések az iráni gazdaság több ágazatát érintik. A szankciók második szakasza november elején lép életbe, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot.
Az amerikai szankciók ismételt bevezetésének vegyes volt a fogadtatása. Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is "hatékony pénzügyi csatornákat" kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport. Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében közvetített beszédében leszögezte: értelmetlennek tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni hangsúlyozta: Teherán nem tárgyal nyomás alatt.
