Nyolcvan évvel ezelőtt még ingyen is be lehetett jutni az NBA történetének első mérkőzésére. A Toronto Huskies ugyanis díjmentes belépést ígért mindenkinek, aki magasabb volt a csapat 203 centiméteres centerénél, George Nostrandnál. A kevésbé magas nézők 75 cent és 2,5 dollár közötti összegért vásárolhattak jegyet.
A New York Knicks 1946. november 1-jén, 7090 néző előtt 68–66-ra győzött a torontói Maple Leaf Gardensben. A liga történetének első kosarát a Knicks játékosa, Ossie Schectman szerezte.
A bajnokságot akkor még Basketball Association of America, vagyis BAA néven rendezték. A szervezet 1949-ben, a rivális National Basketball League-gel történt egyesülés után vette fel a National Basketball Association nevet. Az NBA azonban a BAA első szezonját és a Toronto–New York találkozót saját története kezdetének tekinti.
A nyolcvanadik évforduló önmagában is jó alkalmat kínál a visszatekintésre. A gazdasági különbség azonban még látványosabb. Az amerikai fogyasztóiár-index alapján a 75 centes legolcsóbb jegy mai értéken hozzávetőleg 12 dollárnak, a 2,5 dolláros legdrágább belépő pedig körülbelül 39 dollárnak felelne meg. Vagyis még az infláció figyelembevételével is egészen más árszinten indult az a bajnokság, amelynek egyik legkeresettebb 2026-os alapszakaszmeccsére már több mint ezer dollárt kérnek a másodlagos piacon.
Négyszázezer forint a legolcsóbb elérhető jegy
A TicketData szeptemberi adatai szerint 1251 dollár volt a legalacsonyabb elérhető ár a New York Knicks Philadelphia 76ers elleni első alapszakasz-mérkőzésére. Ez a szeptember 25-i MNB-árfolyamon megközelítőleg 400 ezer forintnak felelt meg.
Az összeg nem a klub által meghatározott névérték, hanem az adott pillanatban a másodlagos jegypiacon elérhető legolcsóbb ajánlat. A hivatalos értékesítés első körében 1251 dolláros belépési ár is megjelent, de a Madison Square Garden Sports később hibás árazásra hivatkozva leállította az értékesítést, és közölte, hogy az árakat az előző idényhez képest átlagosan 12 százalékkal magasabb szintre állítja vissza. A vásárlóknak a különbözet visszatérítését ígérték.
A kiugró érdeklődés mögött több, egymást erősítő esemény áll. A Knicks 53 év után ismét bajnoki címvédőként kezdi meg az idényt, a Madison Square Gardenben ezen az estén vonják fel a bajnoki zászlót, és ekkor adják át a játékosoknak a bajnoki gyűrűket. A Philadelphia színeiben várhatóan ezen a találkozón mutatkozik be a Los Angeles Lakers után csapatot váltó LeBron James is.
A TicketData szerint a Knicks 45 hazai, előszezonbeli és alapszakasz-mérkőzésére 262 dollár volt az átlagos „get-in price”, vagyis a legolcsóbb elérhető belépő átlagára. Ez több mint kétszerese a Lakers 130 dolláros értékének. A Boston Celticsnél 99, a Charlotte Hornetsnél és a Memphis Grizzliesnél viszont mindössze 23 dollár volt ugyanez a mutató.
Fotó: Kecső Richárd
A különbség megmutatja, hogy az NBA egyszerre központilag értékesített médiatermék és harminc eltérő helyi piac. A nemzeti közvetítési bevételt a liga osztja el, a jegyek, a prémiumülések, a páholyok és az arénában elköltött pénz jelentős része viszont helyben marad. Ezért egy New York-i vagy Los Angeles-i franchise egészen más bevételi lehetőségekkel rendelkezik, mint egy memphisi vagy charlotte-i klub.
Október közepén kezdődik az alapszakasz
Az NBA 2026–2027-es alapszakasza magyar idő szerint október 20-án este, illetve október 21-én hajnalban három mérkőzéssel kezdődik.
A Detroit Pistons magyar idő szerint október 20-án 21 órakor fogadja a Boston Celticset. A New York Knicks–Philadelphia 76ers találkozó október 21-én hajnali 1 órakor, a San Antonio Spurs–Oklahoma City Thunder mérkőzés pedig 3:30-kor kezdődik – ez egyébként a legutóbbi Nyugati főcsoportdöntő visszavágója lesz.
Az NBA üzleti szezonja ugyanakkor már hetekkel az első tétmérkőzés előtt elindul. Az október 3-án kezdődő előszezonban Kanadában és Kínában is rendeznek találkozókat. A Houston Rockets és a Dallas Mavericks október 9-én és 11-én Makaóban lép pályára, majd a Rockets október 16-án az Oklahoma City Thunder ellen zárja a felkészülést.
Ezek a találkozók sportszakmailag nem számítanak bele a bajnokságba, gazdaságilag azonban fontos piacépítő események. Jegybevételt, szponzori megjelenést, turisztikai forgalmat és közvetítési tartalmat termelnek, miközben a liga már az alapszakasz előtt aktivizálhatja nemzetközi közönségét.
A makaói mérkőzések ráadásul az NBA kínai visszatérésének részét képezik. A liga és a kínai piac kapcsolata 2019-ben súlyos válságba került Daryl Morey akkori houstoni vezető Hongkongot támogató bejegyzése után. Az NBA kínai közvetítéseit korlátozták, a liga becslések szerint mintegy 400 millió dolláros bevételt veszített. A mérkőzések 2025-ben, több mint ötéves szünet után tértek vissza Makaóba, a 2026-os program pedig azt jelzi, hogy az NBA ismét hosszabb távon számol a világ egyik legnagyobb kosárlabdapiacával.
Évi csaknem hétmilliárd dollár a közvetítésekből
Az NBA jelenlegi gazdasági erejének legfontosabb alapja az új amerikai médiamegállapodás. A Disney, az NBCUniversal és az Amazon 11 idényre, a 2035–2036-os szezon végéig vásárolta meg a közvetítési jogokat.
Az NBA hivatalos közleménye nem tartalmazza a szerződések ellenértékét. A Reuters, az Associated Press és más amerikai gazdasági lapok azonban 76–77 milliárd dollárra tették a teljes csomag értékét. A gyakrabban idézett 76 milliárdos összeggel számolva ez idényenként átlagosan 6,9 milliárd dolláros bevételt jelent. Magyar pénzben a teljes szerződés értéke meghaladja a 24 ezer milliárd forintot.
Az előző, kilencéves médiacsomag értéke megközelítőleg 24 milliárd dollár, éves átlaga 2,7 milliárd volt. Az új megállapodás tehát nagyjából két és félszeresére emeli a központi amerikai jogdíjbevételt.
A növekedés annak ellenére következett be, hogy a hagyományos kábeltelevíziós piac zsugorodik. Az élő sport viszont azon kevés tartalomtípus egyike maradt, amely egyszerre képes nagy, azonnal elérhető közönséget összegyűjteni. Egy sorozat vagy film később is megtekinthető, egy döntő vagy rangadó reklámértéke viszont éppen abból fakad, hogy a nézők többsége ugyanabban a néhány órában követi.
Ezért a médiavállalatok nem pusztán a mérkőzésekért fizetnek. Olyan tartalmat vásárolnak, amely előfizetőket szerezhet, csökkentheti a lemondások számát, reklámbevételt termelhet, és rendszeres használatra ösztönözheti a nézőket.
Az NBA egyszerre tér vissza a tévéhez és tör előre a streamingbe
A liga nem egyetlen szolgáltatónak adta el a jogokat. A Disney évente 80 alapszakasz-mérkőzést közvetíthet az ABC és az ESPN felületein. Az ABC-n marad az NBA-döntő, valamint mind az öt karácsonyi találkozó.
Az NBCUniversal évente legfeljebb száz alapszakaszmeccset mutathat be az NBC-n és a Peacockon. Az Amazon Prime Video 66 mérkőzést, az NBA Cup egyenes kieséses szakaszát, a teljes play-intorna hat találkozóját, valamint több idényben főcsoportdöntőt is kapott. Az NBA számításai szerint évente körülbelül 75 alapszakaszmeccs kerül országosan fogható amerikai televíziós csatornára, szemben az előző ciklus minimálisan 15 találkozójával.
Ez kettős stratégiát jelent. Az NBA a nagyobb ingyenes televíziós jelenléttel növelni akarja az elérést, közben a Peacockkal, az ESPN közvetlen előfizetéses szolgáltatásával és az Amazonnal felkészül arra, hogy a nézők egyre nagyobb része streamingen fogyasztja a sportot.
A szurkolók szempontjából azonban a bőség könnyen széttagoltsággá válhat. A teljes kínálat követéséhez több szolgáltatásra lehet szükség, miközben a helyi mérkőzések jogai és az NBA League Pass területi korlátozásai további előfizetéseket követelhetnek. A liga alkalmazása ugyan közös belépési pontként irányítja a nézőket az egyes közvetítésekhez, de ettől még nem lesz minden mérkőzés egyetlen előfizetéssel elérhető.
Az NBA tehát úgy kapott minden korábbinál több pénzt a közvetítésekért, hogy a számlát első körben a médiavállalatok fizetik. Hosszabb távon azonban ezek a cégek az előfizetési díjakból, a reklámokból és más szolgáltatások értékesítéséből próbálják visszatermelni a költséget.
Már 14,3 milliárd dolláros bevétellel számoltak
A 2025–2026-os idény előtt készült iparági előrejelzés 14,3 milliárd dollárra becsülte az NBA és a harminc franchise együttes bevételét. Ez 12 százalékos növekedést jelentett volna az előző szezon 12,75 milliárd dollárjához képest. A becslés nem tartalmazta a klubtulajdonosok arénáiban rendezett, NBA-n kívüli koncertek és más események bevételét.
A növekedés motorja az új médiacsomag volt. Az egy csapatra jutó nemzeti televíziós bevételt 103 millió dollárról mintegy 143 millióra becsülték.
A 14,3 milliárd dollár nem az NBA által utólag auditált, tényleges eredmény, hanem előzetes iparági becslés. A korábbi trend azonban egyértelmű: a harminc csapat összesített bevétele a Forbes adatai alapján 2019-ben 8,8 milliárd, a pandémia által sújtott 2021-es évben 6,4 milliárd, 2023–2024-ben pedig már 11,3 milliárd dollár volt.
A bevétel nem kizárólag közvetítési jogdíjakból áll. Ide tartoznak a jegyek, a páholyok, a szponzori és reklámszerződések, a licencelt termékek, a kereskedelmi együttműködések, a digitális előfizetések és a liga nemzetközi programjai is. Az arénával rendelkező tulajdonosok emellett koncertekkel, vendéglátással, parkolással és a környező ingatlanok hasznosításával is kereshetnek.
A bevételnövekedés fele eljut a játékosokhoz
Az NBA egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közvetítési bevétel növekedése viszonylag közvetlenül megjelenik a játékosbérekben. A kollektív szerződés alapján a kosárlabdához kapcsolódó bevétel, az úgynevezett Basketball Related Income 49–51 százaléka illeti meg a játékosokat.
A rendszer ezért nem úgy működik, hogy a teljes új médiapénz a tulajdonosoknál marad. A bevétel emelkedésével nő a fizetési sapka, a maximális szerződések értéke és közvetve a játékosok összesített bére is.
A 2026–2027-es idény fizetési sapkája csapatonként 164,961 millió dollár, vagyis hozzávetőleg 52,8 milliárd forint. A kötelező minimális csapatfizetés 148,465 millió, a luxusadó határa pedig 200,428 millió dollár.
A két további korlátozási vonal, az első és a második apron 209,015, illetve 221,686 millió dollárnál húzódik. Ezek nem egyszerűen magasabb adósávok. Az apronok fölé kerülő csapatok egyre több lehetőséget veszítenek el a játékosok igazolására, a fizetések cserékben történő összevonására és bizonyos kivételek használatára.
A sapka egyetlen év alatt 6,7 százalékkal nőtt a 2025–2026-os 154,647 millió dollárról. Két idény alatt 17,3 százalékos az emelkedés, hiszen a 2024–2025-ös keret még 140,588 millió dollár volt.
Az NBA ezzel egyszerre akarja továbbadni a növekvő bevételt a játékosoknak és megakadályozni, hogy a leggazdagabb klubok korlátlanul egymásra halmozzák a sztárokat. A liga ezért „puha” fizetési sapkát alkalmaz: bizonyos feltételekkel túl lehet lépni, de a túlköltekezés egy ponton már nemcsak pénzbe, hanem komoly keretépítési hátrányba is kerül.
A csapat nemcsak klub, hanem ritka vagyonelem
A biztos, hosszú távú médiabevétel látványosan megemelte a franchise-ok értékét. A Sportico 2025-ös becslése szerint egy NBA-csapat átlagos értéke 5,51 milliárd dollár volt, húsz százalékkal több, mint egy évvel korábban. Három év alatt az átlagérték több mint kétszeresére, 2,58 milliárdról 5,51 milliárdra nőtt.
A Golden State Warriors 11,33 milliárd dollárral vezette a rangsort, megelőzve a 10 milliárdos Lakerst és a 9,85 milliárdos New York Knickset. Még az utolsó Memphis Grizzliest is négymilliárd dollárra értékelték.
A Lakers 2026 augusztusában bejelentett újabb tulajdonosváltása még magasabbra tette a lécet. A Josh Kushner és Bob Iger vezette befektetői kör 12,5 milliárd dolláros – közel négyezer milliárd forintos – értékelés mellett vásárolná meg a franchise-t. Az ügylet még NBA-jóváhagyásra vár.
A különlegessége nemcsak az ár, hanem annak sebessége. A Lakerst mindössze 14 hónappal korábban még 10 milliárd dollárra értékelő tranzakcióban vásárolták meg. Az új megállapodás így alig több mint egy év alatt 25 százalékos értéknövekedést jelezne.
Ez már nem magyarázható pusztán a csapat éves nyereségével. Az NBA-franchise ritka, gyakorlatilag nem reprodukálható vagyonelem. Mindössze harminc létezik belőle, központilag biztosított médiabevétellel, globális márkával és korlátozott tulajdonosváltási lehetőséggel. A vevő ezért nemcsak jelenlegi pénzáramot, hanem jövőbeni médiabevételt, terjeszkedési lehetőséget, ingatlanpiaci pozíciót és társadalmi presztízst is vásárol.
A Warriors értékét például nem kizárólag a csapat sportsikerei adják. A tulajdonosi kör birtokolja a Chase Centert és az arénát körülvevő, 11 hektáros Thrive City fejlesztést is. A franchise így sportvállalkozás mellett rendezvény-, vendéglátó- és ingatlanüzletként működik.
Fotó: Kecső Richárd
A magasabb médiapénztől sem lesz olcsóbb a jegy
Első látásra ellentmondásnak tűnhet, hogy az NBA minden korábbinál több közvetítési bevételhez jut, miközben a legkeresettebb mérkőzések jegyára is rekordot dönt.
Gazdaságilag azonban a két folyamat nem zárja ki egymást. A klub nem azért árazza olcsóbban a jegyet, mert több pénzt kap a televízióktól. A helyszíni férőhely korlátozott, a kereslet pedig egy bajnoki cím, egy sztár átigazolása vagy egy különleges esemény hatására meredeken emelkedhet. A dinamikus árazás és a másodlagos piac ezt a fizetési hajlandóságot teszi láthatóvá.
A közvetítési pénz elsősorban a tulajdonosok és játékosok között oszlik meg, valamint finanszírozza a liga működését. Nincs olyan szabály, amely a médiabevétel növekedését automatikusan a jegyárak csökkenéséhez kötné.
Sőt, a közvetítések erősíthetik is a helyszíni keresletet. Minél több néző ismeri a sztárokat és követi a csapatot, annál többet érhet az a korlátozott számú belépő, amely személyes jelenlétet biztosít egy bajnoki zászló felvonásán vagy LeBron James bemutatkozásán.
Az 1251 dolláros ár ugyanakkor nem tekinthető az NBA egészére jellemzőnek. Ugyanebben a ligában 23 dolláros átlagos belépési ár is előfordul. A szélsőséges New York-i adat inkább azt mutatja, hogy az NBA a legnagyobb piacain már luxusélményként is képes értékesíteni ugyanazt a sportterméket, amelyet máshol tömegpiaci áron kínálnak.
Hogy milyen árszintet jelent ez, azt egy hétköznapi luxustermékkel való összevetés érzékelteti igazán. A szeptember 12-én elérhető legolcsóbb Knicks–76ers másodpiaci belépő 1346 dollárba került. Ez 147 dollárral, több mint 12 százalékkal haladta meg az Egyesült Államokban 1199 dollárról induló iPhone 18 Pro árát, de még az 1299 dolláros iPhone 18 Pro Maxnál is drágább volt.
Fotó: Kecső Richárd
Seattle és Las Vegas akár húszmilliárd dollárt hozhat
Az NBA következő nagy amerikai üzlete a liga bővítése lehet. A tulajdonosok 2026 márciusában engedélyt adtak arra, hogy a liga hivatalosan is megvizsgálja a seattle-i és Las Vegas-i franchise-alapítás lehetőségét. Az iparági várakozások csapatonként 7–10 milliárd dolláros belépési díjról szólnak. Két új franchise így összesen 14–20 milliárd dollárt, vagyis nagyjából 4500–6400 milliárd forintot hozhatna.
Ha ezt az összeget egyenlően osztanák el a jelenlegi harminc tulajdonos között, klubonként bruttó 467–667 millió dolláros egyszeri bevétel adódna. A tényleges összegből természetesen le kellene vonni a tranzakció és a bővítés költségeit, de a nagyságrend így is jelzi, miért vonzó a terjeszkedés a tulajdonosok számára.
A bővítésnek ugyanakkor van ára. A későbbi központi médiabevételt már nem harminc, hanem 32 csapat között kellene felosztani. Egy klub elméleti részesedése így 3,33 százalékról 3,125 százalékra csökkenne. Az egyszeri belépési díjnak tehát részben azt kell kompenzálnia, hogy a jövőbeni bevételi tortán két új szereplő osztozik.
Seattle a 2008-ban Oklahoma Citybe költöztetett SuperSonics visszatérésében bízik, Las Vegas pedig az elmúlt évtizedben az amerikai profi sport egyik leggyorsabban növekvő piacává vált. A városnak már van NHL-, NFL- és WNBA-csapata, 2028-tól pedig az MLB-ben is megjelenhet.
Európa már nem csak játékospiac
Az NBA terjeszkedése nem áll meg az Egyesült Államok határánál. A liga a FIBA-val együtt 2027 októberére tervezi az NBA Europe elindítását.
A jelenlegi elképzelés 16 csapattal számol. Közülük 12 állandó franchise lenne, további négy helyet pedig sporteredmények alapján, kvalifikációval lehetne megszerezni. Az NBA és a FIBA 2026 tavaszán több mint 120 befektetői érdeklődést kapott, a sajtóban szereplő ajánlatok 500 millió és egymilliárd dollár között mozogtak.
Az üzleti cél egyértelmű. Európa eddig elsősorban játékosokat és közönséget adott az NBA-nek, a klubpiac nagy részét azonban az EuroLeague és a nemzeti bajnokságok hasznosították. A 2025–2026-os NBA-keretekben rekordot jelentő 135 külföldi játékos szerepelt, közülük 71 Európából érkezett.
Az NBA Europe segítségével a liga a közvetítési, szponzori, jegy- és franchise-bevételek nagyobb részét is közvetlenül ellenőrizhetné. A projekt azonban komoly konfliktust is előidézhet az EuroLeague-gel, amely jelenleg Európa legerősebb klubversenye. Az együttműködésről folynak tárgyalások, az NBA ugyanakkor jelezte, hogy szükség esetén az EuroLeague nélkül is kész továbblépni.
Európában ráadásul más a sportkultúra és a klubok tulajdonosi szerkezete. Több nagy kosárlabdacsapat futballklubhoz kapcsolódik, a szurkolók pedig hagyományosan nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a feljutásnak, a kiesésnek és a sporteredményen alapuló kvalifikációnak. Nem biztos, hogy egy amerikai típusú, zárt franchise-rendszer változtatás nélkül átültethető erre a piacra.
Hol lehet a növekedés határa?
Az NBA gazdasági modellje jelenleg négy erős pilléren áll. Hosszú távú médiamegállapodással rendelkezik, a játékosok és a tulajdonosok között 2029–2030-ig érvényes kollektív szerződés biztosítja a munkaügyi békét, a franchise-ok száma korlátozott, a liga pedig világszerte képes játékosokat és nézőket vonzani.
A modell azonban nem kockázatmentes.
Az első kérdés az, hogy a Disney, az NBCUniversal és az Amazon képes-e gazdaságosan visszatermelni az évi csaknem hétmilliárd dolláros jogdíjat. Ha ehhez folyamatosan emelni kell az előfizetési díjakat vagy több szolgáltatás között kell szétosztani a kínálatot, az hosszabb távon növelheti a nézői elégedetlenséget és az illegális közvetítések használatát.
A második kockázat a franchise-értékek gyors növekedése. A Lakers 14 hónap alatti 25 százalékos felértékelődése azt mutatja, hogy a befektetők nem csupán a jelenlegi nyereségre, hanem további jelentős növekedésre számítanak. Ha a médiapiac lassul, a közönség fizetési hajlandósága csökken vagy a terjeszkedés elmarad, ezek a várakozások túlzottan optimistának bizonyulhatnak.
A harmadik probléma a helyi közvetítési piac átalakulása. Miközben az országos jogok ára rekordot döntött, a regionális sportcsatornák hagyományos üzleti modellje gyengül. Ez különösen azokat a csapatokat érintheti, amelyek korábban jelentős helyi televíziós szerződésre támaszkodtak.
A negyedik kockázat geopolitikai. A 2019-es kínai konfliktus megmutatta, hogy egyetlen politikai ügy is százmillió dolláros piacot veszélyeztethet. Az európai terjeszkedés pedig az EuroLeague-gel és a nemzeti szövetségekkel kialakuló intézményi vitákat hozhat.
Nyolcvan év után már a figyelem a legfontosabb termék
Az NBA 1946-ban még azért adott ingyenjegyet a különösen magas nézőknek, hogy megtöltse a Maple Leaf Gardens lelátóit. Nyolcvan évvel később a bajnok Knicks első mérkőzésének legolcsóbb másodpiaci jegye közel 400 ezer forintba kerülhet.
A két adat közötti távolság nemcsak a pénzromlást mutatja. A BAA első találkozóján a szervezők egy új sportterméket próbáltak megismertetni a közönséggel. A mai NBA már egyszerre értékesít élő sportot, televíziós műsort, streaming-előfizetést, reklámfelületet, játékosimázst, divatot, ingatlant, turisztikai élményt és ritka tulajdonosi jogosultságot.
A liga legfontosabb terméke valójában nem maga a kosárlabda, hanem a hozzá kapcsolódó figyelem. Ugyanazt a mérkőzést egyszerre lehet eladni a televíziós társaságnak, a streamingplatformnak, a szponzornak, a helyszíni nézőnek, a fogadóirodának és a nemzetközi piacnak.
Ez teszi rendkívül erőssé az NBA modelljét. Egyúttal ez teremti meg a legfontosabb korlátját is: minden bevételi forrás végén ugyanaz a szurkoló áll. Ő fizeti az előfizetést, megveszi a jegyet és a mezt, végignézi a reklámokat, vagy olyan terméket vásárol, amelynek árába a szponzoráció költségét is beépítették.
A nyolcvanéves NBA előtt ezért már nem az a fő kérdés, hogy képes-e további növekedésre. A 76 milliárd dolláros médiacsomag, a 12,5 milliárdra értékelt Lakers és a több milliárd dolláros terjeszkedési ajánlatok alapján erre egyelőre igen a válasz.
A fontosabb kérdés az, hogy meddig emelhető a sporthoz kapcsolódó figyelem ára anélkül, hogy a széles közönség számára maga az NBA válna megfizethetetlenné.
