Bár a Magyar Nemzeti Bank és a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet is csökkentette a gazdaság növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését 2025-re, a kormány szokása szerint kitart amellett, hogy nem lesz szükség megszorításokra.
A megszorítás a mi kormányunk szótárában nem szerepel. Az, hogy az állam saját magán takarékoskodik, az helyes, és időről időre át kell nézni, hol vannak még tartalékok
- válaszolta lapunk kérdésére Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda délelőtti Kormányinfón.
A tájékoztatón elhangzott: zajlik a jövő évi költségvetés technikai tervezése a Pénzügyminisztériumban, nincs változás az áprilisi Kormányinfón bejelentett dátumhoz képest, azaz továbbra is azzal számolnak, hogy november közepén nyújtják be az előterjesztést és december 20-a tájékán fogadhatja el a parlament. Ezzel a kormány szakított azzal a kilencéves gyakorlattal, hogy a következő év költségvetésére már tavasszal áldást adnak.
Árfolyam és kamat ügyében a jegybank az illetékes. Azt remélem, hogy a 400 forintos euró nem marad velünk. Minél kiszámíthatóbb az árfolyam, annál jobb a gazdaságnak
- magyarázta szintén lapunk kérdésére a miniszter. Egyelőre azonban azt sem tudja a kormány, hogy milyen árfolyammal tervezzék a büdzsét, a pénzügyi tárca a kérdésről még egyeztetni fog a jegybankkal (szerda kora délután 401 forintot kértek egy euróért).
Varga Mihály is a napokban már belekezdett szokásos év végi mantrájába, amikor a költségvetésről kérdezik: nem lesznek megszorítások.
Fotó: Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A pénzügyminiszter az október 9-i bizottsági meghallgatásán ugyanakkor beszélt arról, hogy a költségvetési törvényjavaslatnak része lesz a helyi iparűzési adó (hipa) rendszerének átalakítása.
A kezdeményezést a települések többsége is támogatja, de a módról, a technikáról még vannak viták
- fogalmazott Gulyás Gergely. A legnagyobb magyar városok nem repesnek az örömtől a hipa-átalakítás miatt, mert azt megszorításnak tartják. A hivatalos nevén Versenyképes Járások Program elképzelése szerint ugyanis az önkormányzatoknál 2025-ben a 2024-es szinthez képest keletkező hipanövekményt (a Pénzügyminisztérium jelenlegi számításai szerint mintegy 65 milliárd forintot) elvonnák egy területfejlesztési alapba, erre pályázhatnának a járások.
Az idei, tehát a 2024-es költségvetésről is végig azt kommunikálta a kormány, hogy nincsenek benne megszorítások. Ehhez képest lapunk írta meg 2023 nyarán, hogy mindenkinek fájni fog az Orbán-kormány elhallgatott 200 milliárdos megszorítása. Ez a rendőrségtől a bíróságokig, az egyházaktól a civilek támogatásáig, a kultúrától a határon túli köznevelésig száznál is több területet érintett, csak nem megszorításnak, hanem takarékossági intézkedésnek nevezték. A 242 oldalas költségvetési szövegben 186 esetben fordul elő a takarékossági intézkedés szófordulat, a megszorítás szót pedig tényleg nem is ismeri ez a kormány.
A megszorítás szó tartalmáról és fogalmáról megoszlanak a vélemények, a kormányzati kommunikáció szerint csak az lenne megszorítás, ha például a 13. havi nyugdíjat elvennék vagy a családi pótlékot megfeleznék. Más értelmezések szerint viszont az is megszorítás, ha úgy csökkentik a központi költségvetés kiadásait, hogy például a rendőrségtől elvonnak 3,8 milliárd forintot, vagy nem jut pénz új vonatok, HÉV-ek vásárlására.
Ugyanakkor idén júliusban jelentette be a kormány, hogy nem vezetik ki úgy az extraprofitadókat, ahogy ígérték, a bankok pedig új terheket is kapnak a nyakukba. A csomag része, hogy az energiaszektorra és a multikra kivetett extraprofit-adó változatlanul hatályban marad 2024-ben. Ezt szintén nem tartották megszorításnak, mint ahogy számos beruházás elhalasztását sem.
