Egy éve januárban volt a legmagasabb az infláció növekedése, így az akkor extrém magas, 25 százalék feletti bázis miatt az elemző azt várták, hogy továbbra is lassulva emelkedik csak a pénzromlás üteme. Ez a hivatalos adatok szerint így történt, a péntek reggel publikált számok szerint 2024. januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Hogy a folyamatok mégsem teljesen optimálisak az abból derül ki, hogy még a KSH szerint is nőtt havi bázison az infláció, decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.
Az adatok kapcsán érdemes kiemelni, hogy nem arról van szó, hogy az árak látványosan csökkenni kezdtek volna, hanem a korábbi rendkívüli drágulás után a növekedés némileg lassult. Emellett két tényező javította éves összevetésben látványosan a statisztikát. Az egyik a tavaly decemberben az üzemanyagok esetén eltörölt ársapka miatt 2023 januárjában az idei árakhoz képest magasabb árak alakultak ki, így a járműüzemanyagok 11,9 százalékkal olcsóbbak lettek.
Ami ennél jóval izgalmasabb az az energiaárak kérdése. A KSH a 2022-es rezsiváltozásokat követően némi késéssel új számítási metódusra tért át, amelynek leegyszerűsítve a lényege az volt, hogy (eltérően minden más termékcsoporttól) itt a fogyasztás volumenét is figyelembe vették, magyarázatuk szerint azért, mert így a rezsicsökkentett és a jóval drágább lakossági piaci árakat ki tudták számolni. Ha ugyanis alacsonyabb az elfogyasztott energia mennyisége, akkor logikusan kevesebben fogják fizetni a jelentősen drágább árat. Bár voltak szakmai viták az új metódus kapcsán, a fogyasztás valóban bezuhant, így a transzparenciát sokáig nem lehetett számonkérni a hivatalon.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint a fűtési szezon első három hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest 5,4 százalékkal több földgáz és 4,4 százalékkal több áram fogyott Magyarországon. Miután a tavalyi utolsó negyedévben a fogyasztási adatok a bázis időszakhoz képest növekedést mutattak arra lehetett számítani, hogy ezt az infláció számítása során azonban a KSH is figyelembe veszi. Ők azonban továbbra is úgy kalkuláltak mintha csökkenne a felhasznált gáz és áram mennyisége, így ezek a tételek jelentősen lefele húzták a fogyasztói árindexet. A KSH ennek kapcsán csupán annyi magyarázatot adott:
A tarifális tételek (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés, víz- és csatornadíjak stb.) árváltozását az új díjak fogyasztói számlán való megjelenésekor, azaz 1–2 hónapos csúszással vesszük figyelembe a fogyasztóiár-indexben.
Ezek alapján akár felmerülhetett volna, hogy idén januárban ez a tétel akár ronthatja a statisztikákat, tekintve azt, hogy a 2023 januári fogyasztási adatok már óriási visszaesést mutattak az egy évvel korábbihoz képest. A KSH jelentése szerint ugyanis a háztartási energia éves összevetésben 11,3 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2,0 százalékkal többet kellett fizetni.
Érdekesség, hogy míg korábban az elemzők előzetesen meglehetősen pontos előrejelzéseket tudtak adni, addig az energiaárak számításának változását követően sokkal pontatlanabb prognózisokkal találkozhatunk. A történet furcsa fintora, hogy az elmúlt hónapokban a kormány egyik gazdasági agytrösztjének számító Századvég Konjunktúrakutató rendre jóval magasabb várakozást tett közzé, mint a KSH által közölt tényadatok.
Ha a részadatokat tovább elemezzük, akkor az látható, hogy az inflációérzékelésnél kulcsfontosságú élelmiszerárak a KSH szerint 3,6 százalékkal nőttek, ezen belül leginkább a cukoré (38,2), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6), a csokoládé és kakaóé (14,1), a büféáruké (12,7), valamint a sertéshúsé (10,0). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,0, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2 százalékkal csökkent. Összevetve laptársunk, a Privátbankár Árkosár felmérésével, ezek az árváltozások megfelelnek a "való életben" tapasztaltakkal. Az is azt mutatta, hogy az egy évvel korábbi extrém magas árakhoz képest idén januárban átlagosan nem volt érdemi elmozdulás, miközben természetesen egyes termékeknél komoly változások is lehettek.
Amire érdemes odafigyelni, az a szolgáltatások drágulása, az élelmiszereket felváltva immár hónapok óta ez a termékcsoport számít az infláció motorjának. Éves bázison januárban is 10 százalék feletti drágulást láthattunk, amiben valamennyire az állam is ludas, hiszen a részben állami tulajdonban lévő telekommunikációs vállalat is az idén várható drágulásnál jóval nagyobb mértékű (nagyjából 15 százalékos) áremelésről döntött, de például az autópályadíjak emelkedése is az átlagot meghaladó mértékű lett.
A szolgáltatások esetén emellett komoly befolyással bír a bérek (minimálbér és a szakmai bérminimum) inflációt meghaladó emelkedése is. A szolgáltatások esetén (ellentétben a gyárak betanított munkásaival) a nyelvi korlátok miatt vélhetőleg jóval nehezebb olcsó ázsiai munkaerővel felváltani a magyarokat, így ebben a szegmensben a béremelés sokkal nagyobb valószínűséggel fog begyűrűzni.
A szakértők várakozása szerint a tavaly tavaszi extrém magas infláció miatt a bázishatás, vagyis, hogy az akkori magas szintekhez képest kisebb elmozdulás várható, még segíteni fog. Így következő hónapokban is 4 százalék körüli, illetve az alatti inflációs mutatót láthatunk, hacsak az energiaárak számítása nem okoz valami meglepetést. Ugyanakkor ezek
a bázishatások nagyjából június-júliusig támogatják az infláció növekedésének lassulását, azt követően azonban az év második felében kedvezőtlen irányt vehetnek a folyamatok.
Kulcskérdés lesz természetesen a nemzetközi konjunktúra alakulása, hiszen a globálisan várt lassulás, kisebb recesszió az árak és így az infláció csökkenésével járhat. Magyar viszonylatban nagy kérdés lesz, hogy a hazai fogyasztás valóban visszapattan-e, ahogy azt néhány elemző várja, és amelyet jelezhet az, hogy a legutóbbi kiskereskedelmi adat már azt mutatta, hogy elértük a mélypontot. A tavalyi évben ugyanis a bezuhanó fogyasztás a termelőket és a kereskedőket is az árrés lefaragására kényszerítette, a növekvő kereslet viszont ellentétes folyamatokat indíthat, megakadályozva azt, hogy az infláció tovább lassuljon.
