Az elemzői várakozásoknál is kedvezőbben alakult a májusi inflációs alapmutató, hiszen a KSH reggel közzétett számai szerint éves szinten átlagosan 21,5 százalékkal emelkedtek az árak. A nagy hazai bankok szakértői - Orbán Viktorhoz hasonlóan - 22 százalék körüli mértékű fogyasztóiár-emelkedést prognosztizáltak, így ebből a szempontból kisebb pozitív meglepetésről beszélhetünk. A csökkenésben a legfontosabb szerepet az úgynevezett bázishatás játszotta, hiszen ahogy megyünk előre, hónapról-hónapra egyre magasabb tavalyi árakkal vetik össze a statisztikusok az aktuális értékeket, így azokhoz képest természetes, hogy a növekedés üteme alacsonyabb lesz. Mindenképpen örömteli fordulatnak nevezhetjük, hogy az egy évvel korábbi szinthez képest ugyan még mindig nagyon jelentős az infláció, ellenben havi bázison a KSH már 0,4 százalékos csökkenést mért.
Jól jelzett az Árkosár
Egyértelműen pozitívum, hogy a 2022-es évben mindenkit a legfájdalmasabban érintő élelmiszerdrágulás is megtorpanni látszik. Ráadásul az már a laptársunk által havi rendszerességgel összeállított Privátbankár Árkosár felmérésének májusi adataiból is látszódott, hogy az élelmiszerek esetében havi szinten egyértelmű volt a megtorpanás.
Az olcsóbbá váló energia hatása elkezdett érvényesülni, noha a magyar piaci szereplők esetén ez csak korlátozottan gyűrűzik be. Megemlíthetjük azt is, hogy az év elejei szintekhez képest 10 százalékot erősödő forintárfolyam az importtermékek árára gyakorolt pozitív hatást, hiszen ennek köszönhetően számos árucikk ára csökkent. A világpiaci folyamatok is átgyűrűztek Magyarországra, hiszen például a nyerstej árának zuhanása, illetve ennek köszönhetően a feldolgozott tejtermékek árcsökkenése a hazai üzletek polcain is visszaköszönt. Érdemes arról is szót ejteni, hogy a brutálisan visszaeső kiskereskedelmi forgalom is árcsökkentésre késztette az üzleteket, a nagyobb láncok nem véletlenül kezdtek agresszív akciózásba az utóbbi hónapokban. Ezek összességében sokkal nagyobb hatást gyakorolnak az árakra, mint a kormány által csodafegyverként bevezetett kötelező akciók rendszere.
Az inflációs adatot magyarázó kommentárok közül az ING elemzője, Vivorácz Péter kiemelte, hogy önmagában az élelmiszerek drágulásának fékeződése az áprilisi és májusi 2,5 százalékpontos inflációs különbözet felét magyarázza.
Ha a statisztikákat megnézzük, akkor az élelmiszerek ára éves szinten 33,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább az édesipari lisztesárué (59,6), a kenyéré (52,7), a tejtermékeké (51,3), a vaj és vajkrémé (46,8), a tojásé (46,1), a száraztésztáé (37,4), a péksüteményeké (36,6), a tejé (34,9) és a sajté (33,7). A termékcsoporton belül a liszt (7,2) és az étolaj (3,5) ára nőtt a legkisebb mértékben.
Érdemes kiemelni: havi bázison ez az adat már sokkal kedvezőbb képet mutat. Az élelmiszerek áprilishoz képest átlagosan 0,1 százalékkal drágultak. Ezen belül a párizsi, kolbász 0,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 0,4 százalékkal többe, a sajt 2,3, a rizs 1,7, a vaj és vajkrém 1,3, a péksütemények 1,3, a tej 0,9, a baromfihús 0,6 százalékkal drágult.
Az élelmiszerek mellett két másik tétel is volt, amely segítette a korábbi értékhez képest a javulást. Egyrészt a háztartási energia, melynek ára 3,0 százalékkal mérséklődött havi bázison. Igaz, itt a statisztikai metódus miatt figyelhető meg mindez, hiszen az nem az árak valódi csökkenése, hanem a fogyasztás mérséklődése miatt történt. Jelentősen esett az előző hónaphoz képest a járműüzemanyagok ára is, ezek 6,6 százalékkal lettek olcsóbbak, ami szintén érezhetően hozzájárult az infláció növekedési ütemének megtorpanásához.
Mi az, ami felhúzta az inflációt?
Hasonlóan az egy hónappal korábbi adatokhoz most is van egy tétel, amely úgymond fő bűnös, ismét a szolgáltatások drágulása okozhat fejfájást. Persze itt megismételhetjük azt, amit egy hónappal korábban írtunk, hiszen az elmúlt hónapok áremelései még jó ideig fogják felfele húzni a mutatót. Emellett a szolgáltatások esetén azt is figyelembe kell venni, hogy a következő időszakban bekövetkezhet a nyáron az elmúlt években rendre jellemző szezonális drágulás, akár a vendéglátás, akár a turizmus területén. Persze ezt a gyenge hazai fogyasztói kereslet akár keresztül is húzhatja.
Nagy kérdés, hogy akár a feszes munkaerőpiac milyen hatásokat okoz, hiszen a folyamatosan emelkedő infláció miatt a munkavállalók könnyebben tudják érvényesíteni a bérköveteléseiket. Emellett az energiaárak miatt továbbra is sok a bizonytalanság, hiszen az üzemanyagárak esése például megtorpant, és a zuhanó tőzsdei gázárak ellenére sem látszik olyan kormányzati szándék, hogy mindez a fogyasztói árakban is érvényesüljön.
Az enyhén csökkenő ütem ellenére az inflációs kockázatok továbbra is kiemeltek, amire rávilágít a maginflációs mutató is. Ez az adat nem tartalmazza az erősen ingadozó és nem piaci eredetű komponensek (nem feldogozott élelmiszerek, járműüzemanyagok, háztartási energia, a tb által támogatott gyógyszerek, a hatósági áras szolgáltatók, szeszes italok, dohányáruk) áremelkedését, márpedig a KSH most publikált számai szerint a maginfláció 22,8 százalékkal nőtt.
Így a következő egy-két hónapban továbbra sem számíthatunk drasztikus visszaesésre, remélhetőleg azonban még az első nyári hónapban sikerül 20 százalék alá becsúszni.
