Ha valaki rendszeresen vásárol, annak aligha jelent meglepetést, hogy az infláció továbbra is erősen növekszik, a KSH által szerda reggel publikált számok szerint fogyasztói árak átlagosan 24 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A hivatalos adat egyébként összecseng az elemzői konszenzussal, hiszen a hazai nagybankok szakértői jellemzően ekkora növekedést prognosztizáltak. A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek.
Ugyan a szakértők, beleértve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékeseit is, az utóbbi időben azt hangsúlyozták, hogy az év első felében még lassú lesz az infláció növekedési ütemének mérséklődése, a most publikált adat inkább azt jelzi, hogy szinte egyáltalán nem sikerült érdemi eredményt elérni. Annak ellenére sem csökkentek érzékelhetően a fogyasztói árak, hogy az élelmiszerinfláció olvadni kezdett.
A hivatalos statisztika szerint az élelmiszerek ára 37,9 százalékkal emelkedett, ami gyakorlatilag egybevág laptársunk, a Privátbankár Árkosár felmérésével, hiszen az áprilisi körkép 36,9 százalékos drágulásról adott számot.
Így összességében hiába tűnik úgy, hogy az üzletek akciói mögött általános árcsökkenés lenne, valójában erről szó sincs. Sőt, miközben a hirdetések azt harsogják, hogy a tejtermékek esetén (vaj, sajt) milyen árcsökkentések vannak, a KSH adatai egészen mást tükröznek. Éves szinten ugyanis továbbra is itt mértek a legnagyobb drágulást,az élelmiszereken belül ugyanis ezen belül leginkább a tejtermékek (63,5), a vaj és vajkrém (62,1) ára növekedett. Igaz, havi összevetésben már kedvezőbb kép rajzolódik ki, hiszen a KSH adatai szerint a sajt 4,1, a tej 2,7, a tejtermékek 2, a vaj és vajkrém 1 százalékkal kevesebbe került. Havi bázison ezek a jelentős árcsökkenések csupán annyit eredményeztek, hogy az élelmiszerek ára átlagosan nem változott.
Két másik fontos kategória esetén lehetett előzetesen visszaesésre számítani, hiszen az üzemanyagok a hatósági árak december elejei eltörlése óta minimális megtorpanásokkal, de folyamatosan csökkennek. Ennek pedig nem csak közvetlenül a járműüzemanyagok statisztikai kategóriájában, hanem a logisztikai költségek mérséklődésével indirekt módon más termékek árában is érződnie kellene. Ha őszinték akarunk lenne, akkor viszont meg kell állapítani, hogy áttörésről semmi esetre sem beszélhetünk. A járműüzemanyagok 26 százalékkal drágultak, miközben havi bázison 0,7 százalékkal olcsóbbak lettek.
A háztartási energia esetén más a helyzet, hiszen ott ugyan rögzített árak vannak, ám a statisztikai metódusban a fogyasztás alapján igyekeznek megállapítani és beépíteni, milyen arányban csúszik át a lakosság a piaci áras kategóriába. Így, amennyiben a fogyasztás csökken, úgy a KSH az inflációs számokban árcsökkenéssel is számol. A véget érő fűtési szezon nem hozott döntő változást, ugyan havi bázison a fenti módszer szerint számolva a háztartási energia ára 0,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 2,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, éves összevetésben viszont 41,8 százalékos drágulásról adtak számot.
Felmerül, hogy ha havi szinten nem drágultak az élelmiszerek, a háztartási energia és az üzemanyagok csökkentek, akkor mégis miért ennyire erős továbbra is az infláció növekedése. A főbűnös egyértelműen a szolgáltatások kategória, ezek ugyanis havi bázison 1,7 százalékkal drágultak. Abból a szempontból persze ezt borítékolni lehetett, hiszen az utóbbi hónapokban a távközlési szolgáltatók folyamatos emeléseket jelentettek be, ami realizálódott a fogyasztóiár-indexben is. Az viszont talán kisebb meglepetést jelent, és a statisztikusok is kiemelték, hogy egy hónap alatt a belföldi üdülés 4,9 százalékkal drágult.
Ami a kilátásokat illeti, továbbra sem lehetünk feltétlenül optimisták, hiszen a maginfláció, ami nem tartalmazza az erősen ingadozó és nem piaci eredetű komponensek (nem feldogozott élelmiszerek, járműüzemanyagok, háztartási energia, a tb által támogatott gyógyszerek, a hatósági áras szolgáltatók, szeszes italok, dohányáruk - a szerk.) értékét, továbbra is az alapmutató felett van, áprilisban 24,8 százalék lett. Ami azt jelzi, hogy továbbra is csak mérsékelt ütemben csökkenhet az infláció, vagyis nem lenne meglepetés, ha az első félév minden hónapjában 20 százalék feletti értéket mérne a KSH.
A mérséklődés irányába mutat ugyanakkor, hogy májusban talán már érzékelhető lesz a lassulás az élelmiszerek esetén, igaz, itt a bázishatásnak nagy szerepe lesz, hiszen egy tavaly már erősen megugró szinthez képest láthatunk majd lassulást. A fent említett Privátbankár Árkosár szerint az áprilisi 36,9 százalékos növekedés után májusban 31,5 százalékos lesz a drágulás. Az élelmiszerek esetében az árak letörését erősítheti, hogy a kiskereskedelmi forgalom érzékelhetően zuhan, ennek hatására pedig egyes szakértők szerint megindulhat bizonyos fokú árverseny a szektorban.
Hasonlóan visszafoghatja az inflációt az üzemanyagok árának további csökkenése, amely immár közelít a hatósági áras szinthez, hiszen mind a 95-ös benzin, mind a dízel ára literenként 550 forint környékére esett. Itt előbb-utóbb jelentkezni kellene a cikkünkben fentebb említett átgyűrűző hatásnak is.
A szolgáltatások esetében ugyanakkor sok a kérdőjel, ez a kategória vélhetőleg a májusi inflációt is inkább növelni fogja. Igaz, itt is van egy olyan tétel, ami lefele korrigálhatja a számokat, a vármegyebérlet bevezetése ugyanis már visszaköszönhet a májusi inflációban.
Összességében azt mondhatjuk, hogy az infláció ütemének mérséklődése továbbra is rendkívül lassú, a következő hónapokban Magyarország az uniós rangsort tekintve továbbra is a nem túl dicsőséges listavezető pozícióban fog maradni. Statisztikailag is jól érzékelhető változások a második félévtől várható, többek között a köznyelvben chipszadónak hívott népegészségügyi termékadónak a bázisból való kiesése (július 1-től) jelentkezhet, majd utána a rezsiemelés évfordulója is hasonló hatással lesz, illetve bízni lehet abban is, hogy a lakossági piaci árakat is némileg mérsékelni fogják. Ha ezzel párhuzamosan folytatódik az üzemanyagárak csökkenése, illetve a kiskereskedelem visszaesése miatt az élelmiszerárak mérséklődése, akkor reális esély van, hogy a mostani 24-25 százalékhoz képest szeptember-október környékére 8-10 százalékpontra mehet le a pénzromlás. Ugyanakkor a mostani folyamatok alapján az év végi egyszámjegyű infláció kapcsán továbbra (vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy még inkább) komoly kétségek merülnek fel. A mostani tudásunk alapján korántsem lenne meglepő, ha a decemberi adat továbbra is bőven 10 százalék feletti lenne.
