A 2022-es év óriási boomot hozott a hazai naperőművek építésében, a felrobbanó gázár és megduplázódó áramár sokakat terelt a saját előállítású energia felé. Bár a napelemek, inverterek és a kivitelezési árak is érezhetően nőttek, ám az energiaárak jelentős megugrása miatt a megtérülési idő így is jelentősen csökkent. Így akár beruházóként, akár egyszerű lakossági fogyasztóként is racionális döntés volt, illetve lett volna háztartási vagy akár ipari méretű naperőműveket létesíteni.
Más kérdés, hogy míg a lakosság esetében a hálózati csatlakozási igény megszerzése sokáig formaság volt, addig az 50 kW feletti erőművek esetén már jó ideje vontatottan zajlik mindez. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, szinte teljes egészében megerősítették beruházási szándékukat a nyilatkoztatási eljárásban a január 15-ei első fázis szerinti határidőig azok az erőművi befektetők, akiknek 2022. május 2-át megelőzően befogadott csatlakozási igényük volt a Mavir Zrt.-nél, vagy valamelyik elosztói engedélyesnél. A 2022 márciusa után maradt összesen 5200 megawattnyi (MW), meghatározóan napelemes kapacitásból mindössze egyetlen megawattnyi esett ki. Jelzésértékű, hogy a "várakozó" erőművek potenciális kapacitása jócskán meghaladja a ma működőkét.
Persze nem csak az ipari méretű erőműveknél vannak problémák, de a háztartási méretűek esetén is komoly piaci felfordulást okozott a kormány tavaly őszi azon döntése, amely szerint azok a napelemes rendszerek esetén, amelyekre október 31-ét követően adnak be hálózati csatlakozási igényt, nem táplálhatnak vissza a rendszerbe. Ez azért számít súlyos büntetésnek, mert a háztartások esetén a fogyasztás és termelés időben nem feltétlen esik egybe. Elég csak arra gondolni, hogy napközben, amikor az áramtermelés folyik sokan nem is tartózkodnak otthon, így a fogyasztásuk sokkal inkább az esti időszakra összpontosul, amikor viszont nincs termelés. Természetesen ez részben okos rendszerekkel, részben akkumulátoros energiatárolással áthidalható, ám ennek pluszköltsége van, ami viszont a rendszer megtérülését erősen befolyásolja.
Egyre drágább az ingyenpénz
Információink szerint a sokat szenvedett 100 százalékos intenzitású napelemes pályázatok nyertesei közül sokan kerültek újabb csapdába. Korábban ugyanis az okozott nekik problémát, hogy az árak gyors emelkedése miatt a megnyert támogatás összege nem fedezi a beruházást. Lapunk rákérdezett a február 25-i kormányinfón Gulyás Gergelynél, hogy ebben az esetben az érintettek számíthatnak-e kompenzációra, ám miniszter arra utalt, hogy erre sok esély nincs. Mint fogalmazott, 6300 pályázó 10,8 milliárd forinthoz jutott hozzá, és döntés a kompenzációról máig nem született. Az állam felelősségéről azt mondta, az államigazgatásban okozott kárért aligha áll helyt. De szerinte csak néhány tucat esetről lehet szó. (A lapunkhoz eljutott információk szerint ennél sokkal többről - szerk.) A pályázatok nyertesei közül tehát sokaknak, ha nem akarják veszni hagyni a támogatást, zsebbe kell nyúlniuk, ami már csak azért sem egyszerű számukra, mert deklarált cél volt, hogy alacsony jövedelműeket támogassanak. Így nekik vélhetőleg nincs erre szabad forrásuk, ahogy a keresetük miatt az is kérdéses, hogy hitelképesek-e. Információink szerint sokan október 31. után kapták meg az elbírálásról az értesítést, ami azt jelenti, hogy a hálózatba nem tudnak visszatáplálni, akkumulátorok beépítése pedig jelentős további költséget jelentene.
Ennek megfelelően tavaly az október végi határidőig óriási roham volt, vélhetőleg mindenki, aki a közeljövőben szeretett volna napelemes rendszert, beadta az engedélyét, hiszen a jogszabály kihirdetésekor semmi jóval nem biztattak a kormánypárti politikusok. Azóta annyit javult a helyzet, hogy az E.ON a saját szolgáltatási területén nagyszabású hálózatfejlesztésbe kezdett, ami ugyan végeredményben több éves folyamat, de már menet közben is lesz mód újabb kapacitások fogadására. Emellett hétfőn az Energiaügyi Minisztérium is arról írt az energiatakarékossági világnap apropóján kiadott közleményében, hogy az Európai Uniótól várt helyreállítási alap forrásai jelentős részben energetikai beruházásokban hasznosulhatnak. A nagyarányú hálózatfejlesztések, ágazati digitalizáció mellett fontos célkitűzés a vállalati, közintézményi és lakossági energiahatékonyság támogatása is. Más kérdés, hogy sajnos ezek megérkezésére semmiféle garancia nincs, a kormány magatartásával ugyanis Brüsszelben nincsenek elragadtatva.
A naperőművek körüli mizéria a tavalyi jelentős bővülés után a januári adatokban már visszaköszönt, ugyanis hosszú évek óta nem látott minimális, 70 MW-os kapacitásbővülést regisztrált csak a rendszerirányító szervezet, a Mavir. Igaz, februárban némi javulás jöhetett, hiszen a hétvégén kiadott közleményükben már az szerepelt, hogy az ipari méretű (50 kW feletti) PV termelők beépített teljesítőképessége jelenleg 2630 MW, míg a háztartási méretűeké (HMKE) mintegy 1632,3 megawattot tesz ki, ez összesen 4 262,3 MW kapacitást jelent, míg a januári érték 4076 MW volt, így ez közel 200 MW-os növekedésnek felel meg.
A termelés viszont a kapacitásnövekedés lassulása ellenére is dinamikusan növekszik, hiszen az első napsütéses márciusi szombaton megdőlt a legutóbb február végén felállított országos rekordérték napenergia-termelésben. A déli csúcs idejében, március 4-én (a 11:45 és 12:00 közötti negyedórában) 2192 MW-os (előzetes) értékkel újabb rekord született a magyarországi ipari méretű, vagyis 50 kW feletti naperőműves kategóriában. Az új érték 159 megawattal haladta meg a korábbi, 2023. február 21-én regisztrált 2033 MW-os szintet. Ráadásul a rekord 11:45 és 12:00 közötti negyedórás időintervallumában a – hétvégéken egyébként is alacsonyabb - rendszerterhelés mintegy 51 százalékát a naptermelés adta, míg a teljes megújuló termelés 56 százalékot tett ki és mindemellett 551 megawattot exportáltunk. Persze a Mavir felhívja a figyelmet arra, hogy ez a rekord egy pillanatnyi érték, a leginkább napfényes időszakban, negyedórán át állt rendelkezésre, viszont a háztartási méretű erőművek termelését nem tartalmazza, ezekre vonatkozóan jelenleg nincsenek pontos mérések. Ezek alapján viszont feltételezhető, hogy a nyári időszakban, amikor a napfényes órák száma jóval magasabb, mint télen, újabb rekordokat láthatunk majd, még akkor is, ha a kapacitások a következő hónapokban is csak lassan növekednek.
