A lakossági naperőművekről a közelmúltban készült cikkünkben jeleztük, hogy a visszatáplálási szabályok változása és a némileg félresikerült 100 százalékos intenzitású pályázat miatt jelentős számú kapacitás vár kiépítésre. Ugyanakkor a háztartási méretű erőműveket meghaladó, 50 kilowatt (kW) feletti kategóriában sokkal nagyobb a kiépítésre váró kapacitás. Iparági forrásokból jó ideje hallani, hogy az utóbbi két évben hiába állnak sorba a befektetők, az engedélyező hatóságoktól nem érkeznek meg a jóváhagyások. A Mavir által közzétett adatokból pontos számok is kiderülnek, hogy mekkora naperőmű-kapacitás épülhetne ki, ha a rendszer elbírná és engedélyeznék ezeket.
Nagyon sok naperőművet építenének Magyarországon
Szinte teljes egészében megerősítették beruházási szándékukat a nyilatkoztatási eljárásban a január 15-ei első fázis szerinti határidőig azok az erőművi befektetők, akiknek 2022. május 2-át megelőzően befogadott csatlakozási igényük volt a Mavir Zrt.-nél, vagy valamelyik elosztói engedélyesnél. A 2022 márciusa után maradt összesen 5200 megawattnyi (MW), meghatározóan napelemes kapacitásból mindössze egyetlen megawattnyi esett ki. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert voltak olyan pletykák, hogy a megváltozott piaci és finanszírozási környezetben a befogadott igények 25-30 százaléka mögül kitáncolhatnak a befektetők. A közzétett adatok alapján azonban ez nem következett be.
A rendszerirányító társaság azt jelezte: a tavaly életbe lépett, új csatlakozási folyamat részeként most zajló nyilatkoztatási eljárás célja az, hogy a hálózati engedélyesek minél pontosabb információk alapján, a tényleges piaci igények ismeretében tudják tervezni fejlesztéseiket. Az így letisztázott kép alapján készülhetnek el azok a hálózatszámítások, amelyek használatával az engedélyesek meg tudják határozni a tavaly beadott új termelői és tárolói kapacitások csatlakozási feltételeit. A hálózati engedélyeseknek március 13-ig kell ezekre az új, tavaly beérkezett igényekre kiadniuk a műszaki-gazdasági tájékoztatókat és megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó felhívásokat. Ez a nyilatkoztatási eljárás a háztartási kiserőműveket, illetve a hálózatra nem, csupán saját célra termelő, úgynevezett visszawattos erőműveket nem érintette, jelezte a Mavir.
Érdemes megemlíteni, hogy a már meglévő 4000 MW kapacitást néhány év alatt nem csak a fenti 5200 MW kapacitással szeretnék a befektetők bővíteni. A Mavir arról is beszámolt, hogy a fent említett 2022. május 2-át követően (május 2.és 22. között) a befektetők további igen jelentős kapacitásra jelentettek be csatlakozási igényt. Tavaly ugyanis a jelenleg meglévő kapacitástól alig elmaradó további mértékű, 3800 MW fotovalikus és további 1100 MW egyéb új termelői és energiatárolói kapacitásra jelentettek be csatlakozási igényt a hálózati engedélyeseknél.
A hálózat a szűk keresztmetszet
Nem véletlen, hogy a Mavir is azt írta, hogy a nyilatkoztatási eljárás tapasztalatai szerint az összes beépített napelemes kapacitásra 2030-ra várt 6000 megawattos célszám sokkal korábban, akár már néhány éven belül teljesülhet Magyarországon. A szervezet által használt feltételes mód persze nem véletlen, hiszen jelen pillanatban nem lehet tudni, hogy a beadott csatlakozási igényeket egyrészt mikor bírálják, másrészt, ha engedélyt kapnak a kiépítésre, akkor az új erőművek mikor tudnak csatlakozni a rendszerhez.
Noha forrásaink szerint érdemben már 2021-ben sem adtak ki új engedélyeket, hivatalosan 2022 májusában kezdődött el csatlakozási stop. Ennek kihirdetésekor előbb augusztusra ígérték a változásokat, ám azóta több alkalommal módosították a határidőt. Legutóbb december 16-án megjelent kormányrendelet tolta ki a beruházók számára kiadandó műszaki gazdasági tájékoztató dokumentumok kiadásának határidejét, hiszen az akkor érvényes 2023. február 1-ről március 13-ra módosították azt. A határidők folyamatos kitolásában alighanem az játszik kulcsszerepet, hogy az időjárásfüggő termelők számára jelenleg nem áll rend rendelkezésre szabad hálózati csatlakozási kapacitás. Ez egyébként azért is érdekes, mert mindez azt jelenti, hogy pillanatnyilag nem csak a naperőművek beruházóinak kell várnia, hanem más például a jó ideig parkolópályára tett, ám várhatóan ismét preferálttá váló szélerőművek létesítésére sem lesz lehetőség. Pedig utóbbiak engedélyezése azért is lenne fontos egyes szakértők szerin, mert a szélenergia viszonylag jól kiegészíti a napenergiát, hiszen a termelés nagyobb része a november-áprilisi időszakra koncentrálódik, amikor a naperőművek jóval kevesebb energiát állítanak elő. Így a hálózatot lényeges pluszterhelés nem érné, miközben a hazai termelő kapacitás kiegyensúlyozottabban növekedne.
Ha a beruházások költségét, a termelést és az egyéb externális (például a környezetszennyezéssel járó) költségeket is figyelembe vesszük, akkor akár a napenergia, akár a szélenergia abszolút versenyképes. A jelentősen megdrágult földgáz miatt a gázos erőművekkel szemben például komoly versenyelőnyük van. Az ilyen kapacitások bővülése tehát a fogyasztók számára is előnyös lenne, hiszen alacsonyabb árakat eredményezhetne, miközben az ország (orosz) importfüggősége is érdemben csökkenhetne.
Elindul a hálózatfejlesztés
A napenergia és általában a megújuló energiatermelés kapcsán a szabad kapacitások hiánya miatt kulcskérdés lesz a hálózatok fejlesztése. Ennek kapcsán komoly pozitívum, hogy január végén az E.ON komoly hálózatfejlesztésről számolt be. Ennek keretében 2026-ig az E.ON Hungária ellátási területén, a Dunántúlon és Pest vármegye nagyobb részén több mint 15 ezer kisebb-nagyobb hálózatfejlesztési projektet hajtanak végre. A projekt megvalósulásával 726 megawattnyi többletkapacitást tudnak csatlakoztatni az elektromos hálózathoz.
A beruházás kapcsán Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, nagy érték, ha energiát helyben lehet előállítani és szétteríteni. A villamos hálózat ugyanakkor nem ilyen termelési ütemezésre lett kialakítva, hanem alapvetően a nagy erőművekben termelt energia szétosztására. Ezért a hálózatot át kell alakítani, hogy a helyben megtermelt, tiszta energiát is szét tudja osztani. A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programban 163 milliárd forintnyi támogatási igényt adtak be és hagyattak jóvá az Európai Unióval. Amíg ezek a források megérkeznek, a kormányzat előfinanszírozza a beruházásokat, hogy minél gyorsabban megvalósulhassanak - közölte az államtitkár. Amennyiben ezek teljesen megvalósulnak, az plusz 3000 megawattnyi napelem-kapacitás hálózati csatlakozását teszi lehetővé. A héten zajló többnapos kihelyezett kormányülés központi témája az energiastratégia, és előzetesen olyan információk láttak napvilágot, hogy az uniós elvárásokkal összhangban lévő fejlesztések valósulhatnak meg.
A mostani 4000 MW napenergia a hazai elektromos áram termelésének nagyjából a 15 százaléka volt, egy további 3000 MW-os ugrás így nagyságrendileg a termelés negyedét lefedné. Ilyen aránynál természetesen tervezési, elosztási és akár tárolási kérdések is felmerülhetnek. Figyelembe véve azt, hogy a kormány által lefektetett újraiparosítási stratégia keretében energiafaló üzemek érkezhetnek, jó eséllyel nem lenne probléma a zöldenergia felhasználása. Így a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú lenne, hogy a kormány végre teljesítse azokat az uniós kívánalmakat, amelyek után lehívhatóak lesznek a helyreállítási alap forrásai, és megindulhatnak azok a hálózatfejlesztések, amelyek utat nyithatnak a további megújuló energiatermelésnek.
