9p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Noha a magyar kormány akár pályázatok, akár a szabályzók révén jó ideig egyértelműen a napelemek telepítését preferálta, 2022-ben éles fordulat következett be ezen a téren. Ennek ellenére a hazai napelemes kapacitás így is óriási mértékben nőtt, immár két atomerőműnyi termelés áll rendelkezésre. A helyzet ugyanakkor jelenleg kaotikus, az új energiaügyi minisztériumtól várná a piac az iránymutatást.

Történelmi mérföldkövet lépett át 2022 végén a hazai napelemes kapacitás, a Mavir adatai szerint ugyanis immár 4000 MW feletti a fotovalikus termelési kapacitás. Ezen belül mind az 50 kW alatti háztartási erőművek terén, mind az ennél nagyobb méretű napelemes rendszereknél nagy ugrást láthattunk, összességében pedig 1000 MW-ot meghaladó volt a növekedés mértéke. Ez talán elsőre nem mindenkinek érzékelhető mennyiség, sokkal szemléletesebb, ha azt mondjuk, hogy ez nem sokkal marad el a mostani Paksi Atomerőmű és a tervezett második erőmű (Paks 2) együttes tervezett termelésétől. Ráadásul az úgymond csőben lévő fejlesztések további jelentős növekedéssel kecsegtetnének a napenergia termelésnél.

Nagyon sok lakossági beruházás van függőben

A tavaly az állandó módosítások, a szerencsétlen elbírálási rendszer és a kifizetések csúszása kapcsán elhíresült 100 százalékos támogatási intenzitású napelemes pályázaton például 43 ezer személy számára ítéltek meg támogatást. Közülük azonban a hírek szerint csak nagyon kevesen kapták meg a támogatást, így a döntő többség vélhetőleg nem hajtotta végre a beruházást. Pedig a támogatottak száma önmagában komoly növekedést sejtet a háztartási erőművek kapacitásában, hiszen 2022-ben nem egészen 170 ezer ilyen termelő volt a rendszerbe kapcsolva, amennyiben mind megvalósulnak (amire azért a fejlemények alapján nem sok esély van), csak a pályázat révén annyi új háztartási naperőmű kerülne a rendszerbe, amennyi 2022-ben, amely révén nagyjából 360 MW új kapacitás létesült.

A kisebb termelőberendezéseknél emellett a szabályok őszi változása előtt is volt egy nagy roham, hiszen az október végi határidő előtt tízezeres nagyságrendben érkeztek be kérelmek. Aki ugyanis addig nem adta be engedélyeztetésre a napelemes rendszerét, az a kiépítést követően nem táplálhat vissza a rendszerbe, ami a megtérülést nem csak nagyon kinyújtja, de sok esetben gyakorlatilag ellehetetleníti. A napelemes rendszerek, illetve a maximum 10 évig alkalmazható szaldós elszámolás során ugyanis sarkítva a fogyasztók egy virtuális akkumulátorként használják az elektromos hálózatot. Ha túl sok energiát termelnek, akkor azt a rendszerbe visszatáplálhatják, ha pedig keveset, akkor onnan tudnak elektromos áramot vételezni. Kifizetni pedig csak a különbözetet kell, ráadásul most éves szinten nézik a szaldót, ami lehetőséget nyújt az évszakok közötti erős hullámzás kiegyenlítésére. Magyarul, aki megfelelően méretezett napelemes rendszert építettet ki, az éves szinten legalább annyit termel, mint amit használ, így nem csak az áramért nem kell fizetnie, hanem gyakorlatilag még a durván megemelt rendszerhasználati díjat is megússza. Más kérdés, hogy a magas rendszerhasználati díj miatt az áram ára "papíron" még jelentősen csökkent is, így, ha túltermelne, akkor nevetséges összeget kap vissza a pluszban betáplált áramért.

Tavaly már két atomerőműnyi napenergiát termeltek Magyarországon. Fotó: Depostiphotos
Tavaly már két atomerőműnyi napenergiát termeltek Magyarországon. Fotó: Depostiphotos

Rengeteg pénzt kapnak a nagyvállalatok, de támogatás nélkül is sokan termelnének

A potenciális kapacitások kapcsán az össztermelésben persze sokkal nagyobb növekedést hozhatnak az 50 kW feletti beruházások, amelyekből a piaci pletykák szerint tavaly is nagyon sok várt engedélyeztetésre. A 2022-es adatok azt mutatták, hogy 300 új nagytermelő kapcsolódhatott a hálózatba, amely révén nagyjából 700 MW plusz kapacitás jött létre. Az engedélyre várók között állítólag napelemparkok éppen úgy voltak, mint nagyvállalatok, amelyek szerettek volna zöldülni, illetve elektromos áramból önellátóvá válni. Utóbbi kategória egyébként különösen érdekes, hiszen számukra az év végén egy gigapályázatot is hirdettek, a gyármentő programot. Az eredetileg 150 milliárd forintos keretösszegű pályázat forrásai annak megnyitását követően 18 percen belül (!!) elfogytak, ez idő alatt 168 nagyvállalat 200 milliárd forintnyi igényt adott be. Ugyanakkor a Külgazdasági és Külügyminisztérium korábbi közleménye szerint további 214 társaság szintén megkezdte a regisztrációt, de azt nem tudták befejezni. A tárca azt ígérte, hogy ez a 214 cég is megkapja a lehetőséget pályázata benyújtására az energiahatékonysági beruházásához. Szó volt arról is, hogy az igényeket látva a keretösszeget is megemelik, erre végül nem került sor, ugyanakkor egy 200 milliárdos kedvezményes hitelprogramot indított a kormány.

Ugyanakkor, ha csak az eredeti 150 milliárdos összeget nézzük, és annak egy része energiahatékonyságra, egy része pedig megújuló energiatermelésre megy, akkor is legalább 150-200 MW új megújuló energiás kapacitás létesülhet csak a gyármentő program révén. Ha pedig a végén a hitelek révén több pénzt fordítanak ilyen célra a cégek, akkor ennek a kapacitásnak a kétszeresével sem túlzás számolni. Ha tehát összesítjük a sorban álló akár lakossági, akár vállalati beruházásokat, akkor megalapozottak azok az iparági becslések, melyek szerint az idei évben is 1000 MW feletti növekedés gond nélkül összejöhetne.

A feltételes mód használata azonban nem véletlen, a visszatáplálás megszüntetése ugyanis sokak számára okozhat fejfájást, és tesz bizonytalanná beruházásokat. Lapunk kérdésére október végén a Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter leszögezte, azon erőműveknek lesz lehetőségük a maguk által megtermelt energia hálózatba történő visszatáplálására, akik október 31-ig regisztrálnak. Az ezt követően engedélyeztetett rendszerek számára marad az akkumulátoros energiatárolás. Miután a pályázatokat csak novemberben lehetett beadni, így a logika azt diktálná, hogy ezek a vállalati erőművek sem tudnak csatlakozni a hálózathoz.

Miért állhat meg a növekedés?

Felmerül tehát, hogy ha a kormány a naperőművek telepítését számos módon támogatta, akkor hogyan lehetséges, hogy miközben az egyik kezével ad, a másikkal elvesz, vagyis erősen sarkítva ellehetetleníti az ilyen beruházásokat. Az energiastratégiáért korábban felelős, ám azóta megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) magyarázata szerint az elektromos hazai hálózat nem alkalmas arra, hogy további megújuló energiatermelést befogadjon. A szakértők ugyan ennek kapcsán azt mondták, hogy ezt így kategorikusan meg lehet cáfolni, hiszen vannak az országnak olyan térségei, ahol nagyobb számú ipari fogyasztó működik, miközben a megújuló energiatermelés szintje alacsony. Igaz, teszik hozzá, a budapesti agglomerációban a nagyon gyors ütemben kiépült lakossági kapacitás kedvező időjárási körülmények között valóban komoly kihívást jelenthet a hálózatnak.

Ha már a TIM (2022. áprilisa előtt Innovációs és Technológiai Minisztérium) szóba került, akkor érdemes felidézni, hogy a 2020-ban frissített energiastratégiában már arról írtak, hogy:

"A villamosenergia-szektor átalakulása ugyanakkor megköveteli a nagyobb rugalmasságot biztosító innovatív és okos megoldások alkalmazásának az előmozdítását, ami jelentős piacszervezési, elosztói- és átviteli hálózat fejlesztési, humán kapacitás- és kompetencia-fejlesztési, valamint szabályozási feladatot generál. Ezek megvalósítása meg kell, hogy előzze az időjárásfüggő megújuló termelők további nagyarányú rendszerbe illesztését, a rendszerbiztonság fenntarthatósága és költségek kontrollálhatósága érdekében. Ezért 2000 MW napelemes termelő kapacitás beillesztését követően felülvizsgálat tárgyát kell képezze az, hogy a további növekedés pénzügyi és infrastrukturális feltételei milyen forrásból és mikorra biztosíthatóak reálisan."

A fentiek azért érdekesek, mert a dokumentumban foglalt 2000 MW-ot 2020 végén elértük, ám a hálózatok fejlesztésénél érdemi lépés nem történt. Nem meglepő tehát, hogy a "kritikusnak" vélt szint dupláját elérve tényleg attól tartottak a rendszerirányítók, hogy problémák adódnak. Érdemes megemlíteni, hogy a stratégiában 2030-ra számoltak 6000 MW fotovalikus kapacitással, amit várhatóan jóval előbb elérünk. (Hiszen ahogy fent jeleztük, 2023-ban az 5000 MW szinte biztosan elérhető lehet, de a magasabb energiaárak miatti rövidebb megtérülés miatt akár ennél nagyobb is megvalósulhatna.)

Érdemes megemlíteni, hogy a kormány által elfogadott Nemzeti Energiastratégiában ez szerepel a hálózatfejlesztésről:

"Az új fogyasztói igények, az e-mobilitás és a hőszivattyúk várható terjedése, valamint a háztartási méretű kiserőművi termelés felfutása nyomán 2030-ig jelentkező összes, hagyományos bővítési és beruházási igény a hazai elosztói hálózatokon várhatóan meghaladja az 500 milliárd forintot."

Ez az összeg önmagában meglehetősen nagy, ráadásul a vágtató infláció miatt a 2020-as elfogadás óta erre érdemes 20-30 százalékot még rátenni, tehát folyó áron a rendszerre 600-650 milliárd forintot kellene költeni, hogy kezelni tudja a növekvő megújuló energiatermelést. Érdemes ugyanakkor az összeget kontextusba helyezni, hiszen a 2023-as költségvetésben a Rezsivédelmi alap soron a kormány már 2000 milliárd forint feletti kiadással tervez. Ehhez viszonyítva tehát a hálózat fejlesztése már korántsem tűnik megvalósíthatatlannak.

Információink szerint azonban, ha tartósan alacsony maradna a földgáz ára, és ezen a soron sok pénz maradna a költségvetésben, valószínűleg a kormány ezt a pénzt akkor sem hálózatfejlesztésre használná. Úgy tudjuk, azt ugyanis Brüsszellel szeretnék finanszíroztatni, csakhogy az intézményesült korrupció miatt az uniós pénzek ugye nem jönnek, így az elektromos hálózat fejlesztésére is várni kell.

A kormány ugyan folyamatosan ígéri, hogy mindenben meg fog felelni az uniós elvárásoknak, közben viszont azt láthatjuk, hogy folyamatosan felmerülnek problémák, például az Erasmus-pénzek kapcsán az EU előzetesen jelezte az aggályait az egyetemi alapítványokat érintően, a magyar kabinet mégis csak akkor reagált, amikor már a pénzek felfüggesztéséről döntöttek. Miután a jelek szerint az EU most nagyon keményen beleállt ebbe a kérdésbe, így hiába várják sokan, hogy a nyár folyamán már megkezdődhetnek a kifizetések, egyelőre megjósolhatatlan mikor jön majd valóban az uniós pénz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!