A rubel szerdán 52,3 szint alá is benézett a dollárral szemben, ami nagyjából 1,3 százalékos erősödés az előző naphoz képest, és csütörtökön is 53,2 körül mozog, ez pedig 2015 májusa óta a legerősebb árfolyam, ami igencsak messze van a március elején, a szankciók bevezetésekor megütött 139 körüli szinttől. A rubel olyannyira megerősödött, hogy az orosz központi bank aktív intézkedéseket tesz annak gyengítésére, mivel attól tart, hogy ez már az export versenyképességét rontja.
A rubel márciusi mélypontja óta tartó folyamatos erősödését a Kreml a nyugati szankciók hiábavalóságának bizonyítékaként emlegeti. Mások szerint viszont az import összeomlása miatt ez csupán Patyomkin-árfolyam.
Február végén, négy nappal az ukrajnai háború kitörése után – a rubel kezdeti zuhanásának megfékezése céljából – Oroszország több mint kétszeresére, a korábbi 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az ország irányadó kamatlábát. Azóta a rubel értéke annyit javult, hogy háromszor csökkentette a kamatlábat, amely május végén elérte a 11 százalékot. A rubel valójában olyannyira megerősödött, hogy a központi bank folyamatosan gyengíti, mivel attól tart, hogy az erős rubel rontja az orosz export versenyképességét.
Csúcsközelben az orosz olaj- és gázbevételek
Oroszország a világ legnagyobb gázexportőre és második legnagyobb olajexportőre. Elsődleges vásárlója pedig az Európai Unió, amely hetente több milliárd dollár értékben vásárol orosz energiahordozókat, miközben egyidejűleg szankciókkal próbálja büntetni.
Az EU a szankciók ellenére sokkal több pénzt fizet Oroszországnak olaj-, gáz- és szénvásárlás céljából, mint amennyit Ukrajnának segélyként küld, ez pedig hozzájárul a Kreml hadikasszájának feltöltéséhez. Mivel a nyersolaj ára nagyjából 60 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt, még ha sok nyugati ország visszafogta is orosz olajvásárlásait, Moszkva még mindig rekordprofitot termel – foglalta össze a helyzetet a CNBC elemzése.
A háború első 100 napja alatt az Oroszország 98 milliárd dollár bevételt szerzett a fosszilis tüzelőanyagok exportjából – derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóintézet adataiból. E bevételek több mint fele, mintegy 60 milliárd dollár az EU-ból származott. 2020-ban az unió gázimportjának 42 százaléka, olajimportjának pedig 36 százaléka Oroszországból érkezett, és 2021-ben sem sokat változott az arány. Az olajért ugyanakkor körülbelül háromszor annyit fizet, mint gázért, viszont az olajat könnyebben beszerezheti máshonnan is.
Az EU májusban az orosz olaj behozatalára is kiterjedő szankciócsomagot fogadott el, amely az év végétől tiltja a behozatalt. A szankció azonban jelentős kivételeket tartalmaz a csővezetéken szállított kőolajra vonatkozóan, arra hivatkozva, hogy az olyan tengerparttal nem rendelkező országok, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország, nehezebben férnek hozzá a tengeri úton szállított alternatív forrásokhoz.
„A rubel árfolyama azért erősödik, mert Oroszország rekordmértékű folyó fizetési mérlegtöbbletet termel külföldi devizában” – mondta Max Hess, a Foreign Policy Research Institute munkatársa a CNBC-nek. Bár az orosz energiacégek talán valamivel valóban kisebb mennyiséget értékesítenek, ezt azonban rekord olaj- és gázárak mellett teszik. A bevétel többnyire dollárban és euróban érkezik egy bonyolult rubelcsere-mechanizmuson keresztül.
Oroszország folyó fizetési mérlegének többlete idén januártól májusig valamivel több mint 110 milliárd dollár volt az orosz központi bank szerint, ami több mint 3,5-szerese a tavalyi év azonos időszakának.
Szigorú tőkekontroll
A mérlegtöbblet kialakulásában nagy szerepet játszik a tőkekontroll – vagyis az, hogy a kormány korlátozza az országból kiáramló külföldi deviza forgalmát –, valamint az, hogy Oroszország a nyugati szankciók eredményeképpen nem tud annyit importálni, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénzt tud költeni arra, hogy máshonnan vásároljon. Az eredmény, hogy a pénz az exportból beáramlik, miközben viszonylag kevés áramlik ki. Ezt ellensúlyozandó lazított néhány tőkekontroll szabályon a kormány és csökkentette az irányadó kamatlábat a jegybank, mivel a túl erős rubel árt a költségvetés mérlegének.
A rubel Patyomkin-árfolyama
Mivel Oroszországot kizárták a SWIFT nemzetközi banki elszámolórendszerből, blokkolják a nemzetközi dollár- és eurókereskedelmét, és kereskedelmi szankciókat vezettek be ellene, ezért nem tudja a felhalmozódott devizatartalékait importigényeinek kielégítésére használni.
„Tehát igen, a rubel papíron jelentősen erősödött, de ez az import összeomlásának az eredménye, és mi értelme van a devizatartalékok felhalmozásának, ha nem az, hogy külföldről vásároljunk olyan dolgokat, amelyekre szüksége van a gazdaságunknak. Oroszország pedig erre nem képes, így a gyorsan erősödő rubel pusztító hatással lesz a gazdaságra és az életminőségre” – fogalmazott Max Hess.
A szankciók más jelei az orosz gazdaságban
Az orosz gazdasági minisztérium május közepén közölte, hogy várakozásai szerint a munkanélküliség idén megközelíti a 7 százalékot, és 2025-ig nem valószínű, hogy visszatér a 2021-es szintre.
Az ukrajnai háború kezdete óta nemzetközi vállalatok százai hagyták el Oroszországot, tömegeket hagyva munka nélkül. A külföldi befektetéseket hatalmas csapás érte, és a szegénységi küszöb alatt élők száma a háború első öt hetében csaknem megduplázódott, az orosz szövetségi statisztikai hivatal, a Rosstat adatai szerint.
„Az orosz rubel már nem a gazdaság egészségének mutatója. Miközben a rubel a Kreml beavatkozásai miatt felértékelődött, a kormányzat nem törődik az oroszok jólétével. Még Oroszország saját statisztikai hivatala is, amely híres arról, hogy a Kreml céljainak megfelelően masszírozza a számokat, elismerte, hogy a szegénységben élő oroszok száma 12 millióról 21 millióra nőtt 2022 első negyedévében” – állítja Hess. Így Oroszország sorsa egyre inkább a lakosság tűrőképességén múlik.
