<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Hétfőn éjszaka az Európai Unió kormányfőinek csúcsértekezletén sikerült megállapodást kötni az újabb szankciós csomagról, amely tartalmazza az orosz olaj embargóját is. Magyarország felmentést kapott, csővezetéken továbbra is importálhat orosz olajat, amit a kormányfő egyfajta győzelemként kommunikálhat. Ugyanakkor a fejlesztési pénzek kifizetésével nem sikerült összekötni a szankciót, így Magyarország szempontjából az elért eredmények nem hoznak előrelépést.

A magyar gazdaság számára komoly tehertételt jelent a megdrágult energia, hiszen miközben akár a gáz, akár az olaj ára az elmúlt évek szintjéhez képest jóval magasabbra került, a magyar gazdaság által előállított és exportált termékek esetében ilyen drágulás nem történt. Sőt az esetek többségében a magyar vállalatok az említett áremelkedést sem tudják teljes mértékben továbbadni a vevőiknek, nem véletlen, hogy a hosszú évekig erősen pozitív külkereskedelmi mérleg nulla körüli, illetve kisebb deficitet mutatott mostanában.

A lemondás az orosz olajról ebből a szempontból valóban további tehertételt jelentett volna, hiszen az Európában irányadó Brent fajta az orosz Urali típusnál 30-35 dollárral drágább. (Miközben a háború kirobbanása előtt nagyjából paritáson volt a két olajfajta – szerk.) Ugyanakkor az a kormányzati kommunikáció nem feltétlen állja meg a helyét, hogy fizikai lehetetlenség lenne kiváltani az orosz olajat. Valójában arról szólt a vita, hogy Magyarország nem tudta és akarta vállalni az energiahordozó szankció miatti további drágulásának költségét.

A magyar gazdaságpolitika számára tehát egyfajta siker, hogy mentességet kapott az ország, és csővezetéken továbbra is importálhatunk orosz olajat. Ugyanakkor az EU is elérte azt, hogy a közösség országai ne finanszírozzák Oroszország ukrajnai háborúját, hiszen a korábban importált mennyiség 90 százalékát más forrásokból szerzik majd be év végéig. (A megállapodás nemzetközi visszahangjáról laptársunk, a Privátbankár itt számolt be.) 

Jellemző egyébként, hogy a magyar kormánnyal rendre ellentétes álláspontot képviselő holland miniszterelnök, Mark Rutte is igazat adott ezúttal Orbán Viktornak. „Úgy gondolom, a teljes képhez el kell ismernünk, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország nehéz helyzetben vannak, mert orosz olajat használnak, illetve a finomítóik az ilyen alapanyagra vannak optimalizálva” - kommentálta a holland kormányfő a fejleményeket a Politicónak.

Így tehát a magyar fél akár sikerként is kommunikálhatja a lépést, bár Orbán Viktor nem erre hegyezte ki a mondandóját, hiszen a szankció kapcsán annyit jelzett, hogy „a leghajmeresztőbb ötletet sikerült kivédeni”.

A rezsicsökkentést továbbra is fizetjük

Más kérdés, hogy a miniszterelnöknek a magyar közvélemény felé tett kommunikációjában az igazság, a vágyak és a csúsztatás már keveredett. Az a kijelentése, mely szerint "A rezsicsökkentést megvédtük! A magyar családok ma este nyugodtan alhatnak" - messze áll a valóságtól.

Az tény, hogy ha a Mol még drágábban jutna olajhoz, akkor a 480 forintos hatósági üzemanyagár kétségessé válna. Persze nagy kérdés, hogy miként alakulnak majd az olajárak, hiszen a Brent-Ural marzs egy ideje viszonylag állandósulni látszódott. Az embargó hírére a Brent olaj 120 dollár fölé ugrott, ami magával húzhatja az orosz olaj árát is.

Persze a közgazdaság logika alapján akár jól is járhat a Mol, hiszen abban az esetben, ha a kieső európai kereslet miatt az oroszok nem tudják értékesíteni az energiahordozót, akár olcsóbbá is válhat az Urali olaj. Ez pedig biztosíthatja továbbra is a kedvezményes lakossági üzemanyagárat, még úgy is, hogy közben a Mol komoly, 300 milliárd forintos extraadót kap a nyakába. (A Klasszis Klub legutóbbi eseményén ennek hatásairól is beszélt Holoda Attila energiapolitikai szakértő.)

Tekintve ugyanakkor, hogy korábban a rezsicsökkentés alatt maga a magyar kormány is a közüzemi számlákat értette, a gáz és elektromos áram esetében kijelenthetjük, hogy a kormány semmit nem ért el. Azok ára a mostani uniós szankció kapcsán aligha fog csökkenni. Így az úgynevezett rezsicsökkentést a lakosság adók formájában továbbra is meg fogja fizetni direkt vagy indirekt formában.

Ezt eddig is megtette egyébként, hiszen 2021 végén a kedvezményes lakosság tarifa és a megdrágult importár különbözete miatt az MVM-ben egy komoly tőkeemelést már végre kellett hajtani, amelyet idén újabb követhet. A szakértői becslések széles sávban mozognak, de alsó hangon is 7-800 milliárd forintba kerülhet az idei évi nyomott gázár az állami energetikai holdingnak. Talán nem véletlen, hogy az összeg egybecseng azzal, amit a kormány az általa extraprofitnak nevezett vállalati jövedelmekre kivetett különadókkal beszedni kíván.

Nem sikerült csomagban tárgyalni a szankciót

Van még egy terület, ami kapcsán kijelenthetjük, hogy Orbán Viktor számára legfeljebb a felszínen tűnik győzelemnek a mostani uniós megállapodás. A nemzetközi kapcsolatoknál bevett dolog, hogy a diplomaták számukra kevésbé előnyös vagy fontos kérdéseket csomagban tárgyalnak, és akkor adják áldásukat az adott felvetésre, ha cserébe a nekik lényeges kérdésben elnyerik a másik fél támogatását.

Uniós és magyar forrásokból is felröppentek olyan pletykák, hogy a magyar kormány szeretné a szankciókat csomagban tárgyalni, és a jóváhagyásáért cserébe az EU-tól rugalmasabb magatartást reméltek az RRF pénzek, vagyis a járvány miatti gazdasági újjáépítési források kapcsán. Ebből az alapból utolsó előttiként pénteken Lengyelországnak is sikerült megállapodni az EU-val és számukra is megnyílnak a pénzcsapok, miután a lengyel parlament a szejm megszavazta csütörtök este azt a tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott megszüntetését irányozza elő.

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer ZoltánOrbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Magyarország ellenben, úgy tűnik, nem tudta érvényesíteni az akaratát, és csupán az uniós szankciók támogatásáért cserébe nem tudjuk majd lehívni ezt a forrást. Ebben a kérdésben patthelyzet alakul ki, vagy a kormány kénytelen lesz engedni a Brüsszel által elvárt kérdésekben, amelyek között Orbán Viktor vagy Varga Judit igazságügyi miniszter kommunikációjával ellentétben nem a genderkérdés vagy a kormány által időnként pedofiltörvényként emlegetett jogszabály áll a középpontban, hanem az EU által különösen sérelmezett korrupció és demokrácia-deficit. (Laptársunk, a Privátbankár korábban itt írt erről részletesen.)

Összességében tehát magyar szempontból egy sikerként eladható megállapodás született. Ugyanakkor a magyar kormány ezzel jó esetben is csak a jelenlegi helyzetet tudja fenntartani, a saját pozícióját és a magyar gazdaság helyzetét nem fogja javítani a szankciós megállapodás. Áttörést az jelentett volna, ha az uniós forrásokhoz is hozzájutunk. Reménysugár ellenben, hogy az olajembargó az orosz gazdaság számára érzékeny érvágásnak tűnik, hiszen az EU évi 400 milliárd euró értékben vásárolt korábban olajat és földgáz Moszkvától. Ugyanakkor ebben sincs teljes egyetértés a szakértők között, hiszen olyan véleménnyel is lehet találkozni, hogy az oroszok az eddig Nyugatra szállított mennyiséget Ázsiában értékesíthetik majd.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.