Nyugodtan kitehetné a „megtelt” táblát Budakalász is. Az elmúlt néhány évben itt is jelentősen nőtt a lakosságszám, akárcsak több településen a budapesti agglomerációban. Tíz év alatt 50 százalékos volt a bővülés és még nincs vége, mert elvileg 1500 beépíthető ingatlan van, ami mintegy 5-6 ezerrel növelné a mostani 12500 fős létszámot. Ha hagyná a 2019-ben megválasztott, főleg civilekből álló önkormányzat.
Budakalászon jelenleg 4350 lakóingatlant tartanak nyilván, az elmúlt években kisebb-nagyobb lakóparki beruházások jelentek meg az északi városrészen és a régi települési központhoz közeli dombokon. Aki arra jár láthatja, hogy megugrott az autóforgalom, dugók alakultak ki a városon belül, különösen a HÉV-hez közeli szakaszokon.
A 2019 óta a várost vezető civil egyesület (teljes nevén „2011 Környezet és Értékvédő Egyesület, röviden 2011 Egyesület – a szerk.) emberei számára csakis a szigorítás lehet az egyetlen eszköz, amivel megálljt parancsolhatnak a nem kívánt tömeges betelepülésnek. A város közműhálózata és más alap infrastruktúrája, szociális rendszere nincs felkészülve az áradatra, itt olyan mértékű fejlesztésekre lenne szükség, amihez nincs pénze Budakalásznak, eladósodni meg nem szeretnének. A testület egyébként épp ezen a héten rendkívüli ülésen hatalmazta fel a polgármestert, hogy adja be az ívóvízhálózat fejlesztését szolgáló pályázati anyagot, az önkormányzatok kiegészítő támogatására létrehozott állami alapban 4,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre.
Egyébként lehetett volna plusz forrás, ha belemennek a filmstúdió-építési beruházásba, amit a Market Zrt. vitt volna beruházóként. A projekt egyes számítások szerint több mint 200 millió forintos adóbevételt hozott volna évente. Az önkormányzat azonban környezetvédelmi és településképi megfontolásokra hivatkozva nem támogatta, így a kormánnyal ritkán vitatkozó nagyvállalat elállt a projekttől.
Péterffy Gábortól, a polgármesteri kabinet vezetőjétől megtudtuk, hogy a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosítása előtt először változtatási tilalmat rendeltek el 2021 őszén. Egyes ingatlanok esetében a tilalom ideje alatt nem szabad telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani. Egy másik ingatlancsoport esetében a tilalom csak a lakóház építésére vonatkozik. Ezek a területek jellemzően kertes mezőgazdasági övezetek, ahol lakóház építését megengedték, de a feltételek felülvizsgálata ott is szükséges.
Természetesen a lakásárak itt is száguldanak, az alábbi, 2020-as végleges árakhoz képest tavaly átlagosan 14-17, helyenként 20 százaléknál is nagyobb mértékben mentek feljebb. Itt is népszerűek lettek az új ikerházak, parányi kerttel és kocsibeállóval. Zömmel fiatal családosok költöztek ilyen ingatlanokba.
Lámpással kell keresni az építési telkeket. Ha van is, akkor egy ikerházak számára manapság használatos 500-600 négyzetméteres földdarabért legalább 25, de inkább 30 millió forintot kérnek. Ezzel egyébként Budakalász erősen felzárkózott a nyugati agglomerációban Budajenőhöz, Diósdhoz vagy Törökbálinthoz, viszont még mindig 20-30 százalékkal elmarad a közeli Solymártól, Ürömtől, nem beszélve Nagykovácsiról.
A közelmúltban kérdőíves felmérést végeztek a lakók körében, majd fókuszcsoportos meghallgatás volt a város jövőjéről, most a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv véglegesítése van soron. Ezeken alapulva igazítanák módosítanák a HÉSZ-t a távlati fejlődési célokat figyelembe véve. Arról egyelőre nem tudni, hogy követik-e Zsámbék példáját, ott több mint kétszeresére emelték azt a minimális telekméretet, amelyen ikerház építhető. Kettőezer négyzetméter ez a limit.
A szakember szólt a Duna közvetlen közelében lévő budakalászi területek ellentmondásos fejlődéséről is. Egy Natura 2000-es területről van szó, amin áthalad az Eurovelo európai kerékpárút, ám a gyakorlatban azt a babakocsis családoktól, az üdülőkön keresztül a profi bringásokig sokféle ember használja, itt feltétlenül közbe kell lépni. A gátra szeretnék terelni a profikat. Rendezni szeretnék az engedély nélkül felépített hajótárolók ügyét is. A város javaslatára a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes főosztálya döntött a hajótárolókról. Fennmaradási engedélyre nincs esély, a Duna-parti épületeket 90 nap alatt szabályossá kell tenni, vagy le kell bontani.
Nincs óriásplakát
Idén februártól új településképi rendelet van érvényben Budakalászon. Bővült a „településképi szempontból meghatározó” kategória, bekerült a hegyvidék, a mezőgazdasági és gazdasági területek, a Duna-parti üdülőterület és a 11-es út és a Duna között fekvő egyéb területek is. Érdekesség, hogy nem lehet óriásplakátot elhelyezni a város egész területén.
Budakalásznak tulajdonképpen nincs tartalék területe, ugyanakkor egyes kisebb körzeteiben lehetnek fejlesztések, amikkel élhetőbbé válik az adott településrész. Ilyen például az egykori Lenfonógyár több hektáros területe. Faluházat, zeneházat és piacot gondoltak ott kialakítani, de előtte rekultivációra van szükség, hogy bármilyen beavatkozást megkezdhessenek. Tervezik továbbá, hogy a városban meglévő három HÉV-megálló könnyebb gyalogos megközelítése érdekében bizonyos érintett ingatlanokat megvásárolnak.
Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e vállalkozói övezet, mint több más agglomerációs faluban és városban, a kabinetvezető azt mondta: nem feltétlenül, de például az Óbuda tsz kezén lévő gazdasági területek egy részén lehetnek olyan összevonások, ahol aztán kisebb szolgáltatók megjelenhetnének.
