A 2022-2023-ban tapasztalt globális inflációs sokkban az energiaárak megugrása kulcsszerepet játszott. Más kérdés, hogy a Magyarországon a különösen fájó hatás az élelmiszeráraknál jelentkezett, hiszen az alacsony jövedelműek számára ez – az eleve nehéz helyzetükhöz képest is – érezhető életszínvonal-csökkenést eredményezett. A magas energiaárak az élelmiszerek és a szolgáltatások árát is emelhetik, ígyérdekes, hogy a szakértők milyen prognózisokat adnak. Az energiaárak és a várható infláció tekintetében az MNB negyedévente megjelenő Inflációs jelentése egy jó iránytűnek számít. (A jelentés főbb megállapításait az alábbi írásban foglaltuk össze.)
Ami biztató, hogy a jegybank szerint a rémisztő, csaknem 20 százalékos éves pénzromlást végképp magunk mögött hagytuk. Sőt, az idei évre megszelídült értékhez képest jövőre még alacsonyabb lehet a fogyasztói árak növekedése. Az aktuális előrejelzés szerint az infláció 2024-ben 3,5–3,9 százalék között, 2025-ben 2,7-3,6 százalék között és 2026-ban 2,5–3,5 százalék között alakulhat éves átlagban.
Az inflációról a főbb termékcsoportokra vonatkozó bontást is találunk az elemzésben.
Eszerint a járműüzemanyag- és piaci energia termékkör ára éves átlagban 0,7 százalékkal csökkenhet idén. A termékkör éves árváltozása jövőre -0,6, 2026-ban pedig 2,9 százalékon alakulhat az MNB szerint.
Olcsóbb lehet a benzin
Az elemzés szerint a dollárban kifejezett világpiaci olajárakra vonatkozó feltevésüket mérsékelték a legutóbbi, júniusi fordulóhoz képest. A Brent kőolaj világpiaci jegyzése – számottevő ingadozások mellett – 80 dollár/hordó árszint körül alakult augusztusban, de szeptember elejére 70 dollár környékére csökkent. A világpiaci olajárak elmúlt hónapokban tapasztalt megnövekedett változékonysága a jegybank megjegyzése szerint bizonytalanságot hordoz az üzemanyagár előrejelzésükre nézve.
Fotó: Pexels
Az olaj árának csökkenését egyébként számos elemző valószínűnek tartja, már csak azért is, mert a kínai konjunktúra idén is elmaradt a várttól, de jövőre az Egyesült Államokban is az idei évnél gyengébb lehet a növekedés, miközben várhatóan a legnagyobb európai gazdaságok teljesítménye is inkább csak stagnálni fog. Így keresleti oldalról komoly nyomást aligha láthatunk majd. Eközben viszont a kínálati oldalon mind az OPEC+ tagok, mind a kartellen kívüli nagyobb termelők fokozni szeretnék a kitermelésüket. A közgazdasági alapszabályok szerint az alacsonyabb kereslet és a magasabb kínálat alacsonyabb árakat eredményez.
Amennyiben jövőre folytatódna az olaj árának csökkenése, az a finomított termékek árában is meglátszik majd – vagyis számíthatunk az üzemanyagok árának esésére is. Az persze nagy kérdés, hogy az adózási szabályok változnak-e, hiszen a költségvetés problémái miatt ez sem kizárt, de a forint árfolyama is befolyással lehet a benzinkutaknál fizetendő összegre. Amennyiben utóbbi két tényező egyike sem okoz érdemi drágulást, úgy egy időlegesen 65 dollár alá beeső Brent árfolyam esetén a benzin ára megközelítheti a hazai kutakon a lélektaninak számító 500-as szintet.
A földgáz inkább drágulni fog
Az MNB nem csak az olaj, hanem a földgáz esetén is közölte az Inflációs jelentésben a várakozását. Mint írják, az európai gáz- és áramárak továbbra is az orosz-ukrán háború előtti szint alatt tartózkodnak, a gáz világpiaci ára 30-40 euró/MWh között mozog. A jegybank idén átlagosan 33,4 eurós árat vár, a jövő évben (a korábbi előrejelzésüket kissé megemelve) 38,5 eurós átlagárat valószínűsítenek.
Fotó: Pexels
Összességében ezek az árváltozások az inflációra nem lesznek komoly hatással. Ugyanakkor – tekintve, hogy az üzemanyagok ára nem szabályozott – ha valóban olcsóbbá válnak, az a fogyasztói-árindexet lefele fogja húzni. Ezzel szemben az inflációban a KSH a rögzített rezsidíjakkal számol, vagyis az energia árának piaci változása várhatóan az inflációt direktben nem fogja befolyásolni. Az unióban legalacsonyabbnak számító lakossági ár dotáció révén születhet meg, ennek költségvetési fedezetét pedig olyan különadók adják, amelyet a vállalatok rendre a lakosságra hárítanak. Így végső soron az ártámogatást és a látszólag alacsony gáz- és áramárat megfizetjük, sőt ezek az adók indirekt módon az inflációt is emelik.
Amennyiben az MNB előrejelzései megvalósulnak, úgy az energiaárak változása a lakosság számára inkább pozitív hatással lesz. Az olcsóbbá váló üzemanyagárak mindenképpen könnyebbséget jelenthetnek, miközben a földgáz drágulása direktben nem fog hatni. Terhet az jelenthet, ha emiatt újabb adókat vetnének ki.
