Ahogy arról számos alkalommal írtunk, a kormány nem fogta vissza magát a jövedéki adó korrekciója kapcsán. Az uniós előírások miatt van szükség a mostani adóemelésre, hiszen az euróban meghatározott minimális mértéket a forint gyengülése miatt nem érte el a magyarországi terhelés. Ám az Orbán-kormány által elhatározott 41 forintos emeléssel bőven a szükséges szint felett lesz a jövedéki adó mértéke. Ugyanakkor az év első napján csak a plusz adó felét terhelték az autósokra, a Mol ugyanis két részre bontotta az emelést. Így január közepén jön egy újabb 21 forintos ugrás az árakban.
Ha euróban hasonlítjuk össze az árakat, akkor szembetűnő, hogy az egy héttel korábbi sorrendhez képest a magyar árak érdemben elmozdultak. Karácsonykor ugyanis a 95-ös benzin hazai ára az egyik legalacsonyabb volt az EU-ban, addig az év elején ismét a középmezőny felé mozdultunk el.
Ennél is látványosabb, hogy az olcsóbb helyek után januárban hazánk tankolás szempontjából ismét a drágák közé került. Sőt, a következő adóemelési lépcsőt követően valószínűleg a régió legdrágább benzinjét tankoljuk majd.
A gázolaj esetén már a januári adóemelés előtt sem volt a legolcsóbbak között a hazai kínálat, de a 20 forintos ugrás után tovább sodródtunk a nyugat-európai árszintek irányába. Talán nem kell ismételni, hogy a következő adóemeléssel a helyzet romlani fog. Azt is számos alkalommal írtuk már, hogy ez már csak azért is fájó, mert a legutóbbi adatok szerint immár csak a bolgárok életszínvonala múlja alul a magyarokét, a drága üzemanyag pedig a kevésbé tehetősek helyzetét tovább rontja.
Ha a régiós árakat hasonlítjuk össze, akkor az látszik, hogy csak Ausztriában drágább euróban mérve a gázolaj. Sőt, mivel a különbség kicsi, csupán 2 eurócent, nem nagy bátorság kijelenteni, hogy az adóemelés második lépcsőfokát követően nálunk kell majd a legtöbbet fizetni Közép-Európában ezért az üzemanyagfajtáért.
Mit mutat a világpiac?
Miközben az adóemelés miatt kesergünk, érdemes a világpiaci folyamatokra is kitekinteni, hiszen is azok hatással lesznek az árakra. Pozitív hír, hogy a forint az utóbbi időszakban mind az euróval, mind a dollárral szemben erősödni tudott, miután a Mol és a többi olajvállalat számára feldolgozott alapanyag forintban olcsóbb lett, így ez önmagában is már az újabb árcsökkentés irányába hathat.
Sajnos ezúttal, ha megnézzük akár a nyersolaj, akár a feldolgozott termékek tőzsdei árát, nem leszünk sokkal okosabbak. Az év első napjaiban a vártnál némileg kedvezőbb amerikai készletadatok hatására ugyan csökkent az olaj ára, és ezzel párhuzamosan a dízel jegyzése is, ám a hét végére fordulat jött.
Csütörtökön és pénteken is emelkedést láthattunk a piacon, a befektetők ugyanis attól tartanak, hogy a közel-keleti helyzet eszkalálódhat. Persze vannak, akik abban bíznak, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter közel-keleti látogatás esetleg segíthet megakadályozni az izraeli-gázai konfliktus kiszélesedését, ám közben a térség más országaiban is sokkal feszültebb lett a helyzet. Elég csak a húszi lázadók által indított tengeri drónra emlékezni, vagy arra, hogy az Egyesült Államok hosszú idő után ismét komolyabb légicsapást hajtott végre Bagdadban.
A piac közben a makrogazdasági adatokat is feszült figyelemmel követi, a tavaly november óta a befektetők egyre inkább a nagy jegybankok kamatcsökkentési ciklusának kezdetére vár, amely a gazdasági növekedést és így a keresletet is meglökheti. Ugyanakkor ez egyelőre még várat magára, hiszen eurózóna inflációja decemberben emelkedett, és 2024 elején tovább emelkedhet, ami csökkenti annak a valószínűségét, hogy az Európai Központi Bank elkezdje a kamatvágást. Eközben az amerikai Federal Reserve legutóbbi ülésének szerdán megjelent jegyzőkönyve arról tanúskodott, hogy a jegybankárok szerint az infláció immár az ellenőrzésük alatt áll, ám a kamatcsökkentés kapcsán továbbra sem adtak egyértelmű jelet. Tovább bonyolította a képletet, hogy a héten megjelent munkaerőpiaci adatok a vártnál kedvezőbbek lettek. Ez egyrészt jó, hiszen azt jelzi, hogy az amerikai gazdaságot nem fenyegeti a recesszió, abból a szempontból viszont aggasztó, hogy a feszített munkaerőpiac miatt az infláció esetleg a vártnál lassabban éri el a Fed által kitűzött szintet, ami viszont elodázhatja a kamatvágást.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a forint árfolyammozgása és a nemzetközi árak kisebb emelkedése kiegyenlítik egymást. Így az autósoknak ezek miatt nem kell árváltozásra készülniük, ellenben a cikk elején is említett adóemelés miatt a közeljövőben 21 forinttal drágul majd mind a benzin, mind a gázolaj ára.
