A Központi Statisztikai Hivatal keresetekre vonatkozó statisztikájával összefüggésben adott ki kedden egy közleményt a Pénzügyminisztérium "Több mint 84 százalékkal nőttek a nettó bérek 2010 óta" címmel. Mivel ez az emelkedés a nemzetgazdasági átlagra vonatkozik, kíváncsiak lettünk arra, hogy vajon ágazati bontás lebontás alapján hol és milyen mértékben növekedtek a legkisebb, illetve legnagyobb mértékben a nettó keresetek.
A legtöbbet 2019 májusában a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatában lehetett hazavinni, nettó 459 287 forintot, ami az országos átlag 242 296 forintnál majdnem 90 százalékkal magasabb bérezést jelent. 2010-hez képest egyébként annyi változás történt az élvonalban, hogy akkor még 245 949 forinttal a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt a legjobban fizető ágazat - jelenleg ez csak a második helyre került. A differencia a 9 évvel ezelőtti állapohoz képest nem változott, az országos átlagnál akkor 85 százalékkal volt magasabb az átlagos nettó a legjobban fizető munka.
A rangsor legvégén ahogy 2010-ben, úgy most is a szociális ellátásban dolgozók állnak: nettó keresetük az országos átlag 46 százaléka jelenleg, miközben 2010-ben még annak 63 százalékát is elérte. A területen dolgozók munkájának bérben megjelenő alábecsültsége már ebből a két adatból is jól kirajzolódik. A területi nettó bér ugyanis az évek folytán egyre jobban leszakadt az országos átlagtól, aminek hátterében az átlagos növekedési mértéktől elmaradó emelkedés áll.
Vagyis számításaink szerint
miközben az országos átlagos nettó kereset 84 százalékkal emelkedett 2019 májusa és 2010 között, addig a szociális ágazatban mindössze 34 százalékos.
Nominálisan kifejezve még talán ennél is megdöbbentőbb a helyzet: országos átlagban a dolgozók pont annyival vihetnek haza többet, mint jelenleg a szociális dolgozók egyhavi bére, vagyis 112 ezer forint.
Nincsenek sokkal jobb helyzetben az oktatás területén dolgozók sem - igaz, olyan mértékű elmaradás itt nincs a béreket illetően, mint a szociális ágazatban. Átlagosan a pedagógusok a friss adat szerint 221 638 forintot vihettek haza, ami 67 százalékkal több a 2010-es állapotnál.
A tanárok átlagfizetése a friss adatok szerint mintegy ötödével lassabb ütemben növekszik az országos átlagnál annak ellenére, hogy már volt az ágazatban bérrendezés. Mégis ez a statisztika alátámasztja azt, hogy a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítvánnyal miért szerette volna a Magyar Waldorf Szövetség a pedagógusbérek vetítési alapját a mindenkori minimálbérhez rögzíteni. Abban az esetben ugyanis, ha a továbbiakban is évi 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, 2020-ra az a helyzet állna elő, hogy a törvény szerint előírtan a felsőfokú végzettséghez és szakképzettséghez kötött pedagógus-munkakörben alapfokozatú végzettség esetén évi 210 ezer forinttal, mesterfokozat esetén évi 91 200 forinttal lesz kevesebb az illetmény a garantált bérminimumhoz képest. A módosító indítványt a parlament leszavazta.
A pedagógusokéhoz hasonló alacsony növekedésre, 66 százalékosra egy ágazatban volt még példa, az ingatlanügyek területén, ahol jelenleg 201 377 forintot lehet átlagosan megkeresni és hazavinni. A rangsor másik végén a legjobban fizető ágazat áll, a már említett villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén 9 év leforgása alatt 115 százalékkal nőtt a nettó kereset. Kereken a 2010-es fizetés dupláját lehet megkeresni most a feldolgozóiparban is, 261 634 forintot és jelentős növekedés mutatkozik még az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén is, a 201 612 forintos átlagos nettó 97 százalékkal magasabb a 2010-esnél.
Ha egyébként a Központi Statisztikai Hivatal által közölt átlagos alkalmazotti létszámokat is figyelembe vesszük, akkor az országos szinten
a 3,2 millió dolgozó mintegy kétharmada, 1,9 millió dolgozik olyan ágazatban, ahol a bérnövekedés üteme nem éri el az országos átlagot. A kritikusnak tekinthető szociális ellátás, oktatás és ingatlanügyek területén pedig mintegy félmillió ember dolgozik.
