A kormánypolitika az ipari termeléstől várta, várja a dinamikát, de elemzéseink már korábban kimutatták, hogy a magyar ipar egy ideje nem tekinthető a gazdaság motorjának. Termelési szintje májusig nem érte el a 2021-es év átlagát és a két legfontosabbnak gondolt („húzó”) ágazatban nagy gondok léptek fel. A másik tényező, amelyhez a növekedési remények fűződtek, a lakossági fogyasztás — írja Bod Péter Ákos a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó laptársunk a Privátbankár oldalán.
Mindkét elképzelt húzóerőt illetően voltak már kétségek, és azok nem enyhültek.
2024 második negyedéves számai szerint tehát a magyar gazdaság negyedéves alapon, azaz 2024 első trimeszteréhez képest 0,2 százalékkal zsugorodott. Ha 2023 második negyedéve az összehasonlítási alap, akkor a nyers adatok szerint 1,5 százalékos a növekedés. A nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján ez a mutató 1,3 százalék (az eltérés abból adódik, hogy az idei második negyedévben egy munkanappal több volt, mint egy évvel ezelőtt).
Nos, a harmadik negyedév és az év további része még alakulhat lendületesebben, és a kismértékű háromhavi visszaesés még önmagában nem indokolja a nagyon negatív elemzői kommentárokat. Csakhogy valóban ennél sokkal jobb adatokat várt az elemzői közösség. Ugyanígy a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely a júniusi inflációs jelentésében a GDP tavalyi 0,9 százalékos éves csökkenését követően idénre 2,0–3,0 százalékos növekedést jelzett előre.
A kormányzat tavaly, sőt az év elején 4 százalékos (az optimizmusban akkor verhetetlen Nemzetgazdasági Minisztérium tisztségviselői szerint akár 4-5 százalékos) idei növekedést kommunikált, aztán innen csökkent 3,6 százalékra, sőt a legutóbbi napokban már a kettő százalék is elhangzott. Varga Mihály pedig arról beszélt, hogy a kormány 2,5 százalékra módosította a 2024-es növekedési várakozását.
A német gazdaság lenne az ok?
Az Eurostat eddig közzétett számai alapján látható, hogy a magyar mutatók némileg elmaradnak az EU átlagától. Maga az európai konjunktúra javulóban van, folytatódik a tavalyi kisméretű növekedés. A német gazdaság átlagos teljesítménye, amint az első negyedévben, úgy a másodikban is stagnáló.
A magyar eset tehát nem egyszerűsíthető le arra, hogy nem nő Németország. A német konjunktúrától függetlenül a magyar gazdaság legalább az uniós átlaghoz közeli mértékben, mondjuk fél százalékkal növekedhetett volna a mögöttünk hagyott trimeszterben.
A nagy ipari visszaesésünk oka elég világos: az elektromos autógyártás és annak egyik komponense (akkumulátorgyártás) a korábbi trendhez képest nagyot esett.
A másik nagy, és még zavarosabb sajtos itteni visszahúzó tényező a belső fogyasztás alakulása. A valóság alulmúlta a várakozásokat, amelyek szerint a lakossági reáljövedelmek a tavalyi nagy esést követően az idén dinamikusan nőnek, és akkor a háztartások fogyasztása felfele húzza a gazdaságot.
Ennek ismeretében elég különös, ahogy a kormánytagok a gazdasági helyzettel foglalkoznak a hivatalos megszólalásokban. „Továbbra is bővül a magyar gazdaság, a növekedési kilátások bizakodásra adnak okot - mondta a kedden megjelent GDP-adatokra reagálva a pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében.”
