A szerdai brüsszeli tárgyalás egyik legfontosabb hozadéka, hogy
"egyértelművé tettük az Európai Bizottság számára", a magyar kormány ezután is kész a tárgyalások folytatására mind politikai, mind technikai szinten
- jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a HírTV Napi aktuális című műsorában csütörtök este.
A miniszter jelezte: a magyar kormány konkrét javaslatot tett arra, hogy a tárgyalásokat milyen struktúrában, tematikában folytassák, hogy azok az eddigieknél gyorsabban eredményre vezessenek. Hozzátette: meglátása szerint felvetéseik kedvező fogadtatásra találtak, de Navracsics Tiborral ellentétben Bóka János már nem beszélt arról, mikor juthat hozzá Magyarország a befagyasztott uniós forrásokhoz.
Azt is mondta, azért vesznek részt a további tárgyalásokban, noha minden korábbi feltételnek eleget tettek az uniós források utalásához, mert az Európai Unió soha nem látott geopolitikai és gazdasági kihívások előtt áll, és ebben a helyzetben kiemelten fontosnak tartják azt az üzenetet küldeni mind a tagállamoknak, mind a globális közösségnek, hogy az Európai Unió egységes.
"Azért veszünk részt egyáltalán ebben az eljárásban konstruktívan és a lojális együttműködés szellemében, mert ezt az üzenetet kívánjuk küldeni, és hasonló visszajelzést várunk az európai intézményektől és a tagállamoktól"
- fogalmazott.
Arra, hogy egyesek a vétójog eltörlésével szeretnék erősíteni az unió egységét, úgy reagált, ezt hibás lépésnek tartaná, szerinte inkább az egyhangúságot nem előíró esetekben is konszenzusos vagy a közeli döntésekre kellene törekednie a tagállamoknak.
Bóka János kijelentette azt is: Magyarország 2024 második felében az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját be fogja tölteni, ez teljesen egyértelmű mind Magyarország, mind a többi tagállam, mind a Tanács számára.
"Mi így készülünk, és mindenki más is így készül"
- fűzte hozzá.
Megoldandó feladatként beszélt az összeférhetetlenség, a pénzügyi érdekeltség és a vagyonnyilatkozatok kérdésének szabályozásáról, mert e tekintetben az európai intézmények egymástól lényegesen különböző szabályozással rendelkeznek, és egyik szabályozás sem éri el a tagállamokban szokásos részletességet és transzparenciát, amit egyébként az európai intézmények a tagállamokon számon is kérnek.
Kitért arra: az elnökséget előkészítő munka már megkezdődött. Elmondta: a munkát úgynevezett triókban, három, az elnökségben egymást követő tagállam együttműködésével végzik. A magyar elnökséget is előkészítő trióban az első tagállam Spanyolország, a második Belgium. A Magyarországgal záruló trió után újabb trió kezdődik, amelynek első tagja Lengyelország. A trió program határozza meg azokat az általános kereteket, amelyek között a trióelnökség tagjai együttműködnek. Ebben a programban magyar kezdeményezésre szerepel a demográfiai kihívások vizsgálata.
Hozzátette: a magyar elnökség prioritásainak meghatározása még folyamatban van, ahhoz konzultálniuk kell valamennyi tagállammal.
(via MTI)