Bokros Lajost a Népszava kérdezte az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról. Nem meglepő módon az egykori pénzügyminiszter nincs elragadtatva az elmúlt évek teljesítményétől, a szimbolikus intézkedéseket pedig nemcsak hibásnak, hanem részben veszélyesnek is tartja.
A 13. havi nyugdíjról Bokros Lajos azt mondta, az Magyarországon nem járna senkinek. A nyugdíj ugyanis nem rászorultsági alapon kimért szociális juttatás, hanem egy biztosítási rendszerben megszerzett váromány. Alapja az, hogy ki mennyit fizetett be járulékként.
" S mivel Magyarországon senki sem fizetett 13. havi nyugdíjjárulékot, a 13. havi nyugdíj sem illet meg senkit. A kötelező nyugdíjjárulék adójellegű, s a befizetéseket egy elkülönített alapban gyűjtik össze. Ennek akkor van értelme, hogyha a célzott bevételek célzott kiadásokat finanszíroznak, és ennek egyensúlyban kell lennie. Magyarországon azonban ez nincs így."
A jelenlegi, magas inflációt a laza monetáris politika következményének tartja Bokros, aki szerint "az infláció eredményes letöréséhez a mostaninál jóval nagyobb mértékben kell szigorítani. Erre viszont az MNB nem hajlandó, de nem is tudják megtenni, mert Magyarországnak immár nincs független jegybankja. A kormányfő diktálja azt, hogy a jegybank elnöke mit tegyen."
Ezzel kapcsolatban Bokros arról is beszélt, hogy az infláció is mérsékeltebb lenne, ha már bevezették volna itthon az eurót, amire szerinte már tíz évvel ezelőtt sort kellett volna keríteni.
" Az olcsó benzin nem a szegényeket támogatja, hanem a gazdagokat és középosztályt. Akinek telik arra, hogy mindennap tankoljon, az sokkal több támogatáshoz jut, mint az, aki csak hetente, vagy esetleg havonta. Akinek nincs autója, az semmit sem kap. Itt, tehát egy olyan intézkedésről van szó, amely a magasabb jövedelműeket támogatja az alacsonyabb jövedelműekkel szemben, de ez a kormány minden intézkedésére jellemző. Végül, de nem utolsósorban ez az intézkedés hatástalan az infláció letörése érdekében, mert azok az áremelések, amelyeket itt megtiltanak, más árucikkeknél fokozottabban, kétszeres erővel jelentkeznek. Ne feledjük azt sem, hogy az áruhiány sokkal pusztítóbb, mint az áremelkedés. Az árstop miatti veszteségeket valakinek mindig meg kell fizetnie."
Ha lehet, akkor a rezsicsökkentést viszont még ennél is károsabbnak tartja.
" A rezsicsökkentés a legkárosabb intézkedések egyike Magyarországon. A termelést torzítja, komoly veszteségeket okoz az energiaszolgáltató vállalatoknak, amelyek lerongyolódtak és nem fejlesztenek, nem ruháznak be. Az energiahatékonyságot javító beruházások elmaradtak. "
Ennél fogva pedig úgy látja, hogy a választások után akár marad a kormány, akár új vezetés jön, a rezsicsökkentéshez mindenképpen hozzá fognak nyúlni, " ugyanis a veszteségek olyan szintet kezdenek elérni, amely akár szétverheti mind a költségvetést, mind az alapellátást. A helyzet tarthatatlan, különösen, ha hozzávesszük, hogy bevezetése óta az energiaárak jelentős mértékben emelkedtek."
