Optimisták az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli gyorstájékoztatójában közölt adatokat látva. Mint arról lapunk is beszámolt, 2023 júliusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés az épületek esetében jelentős, 11,6 százalék, míg az egyéb építmények esetében 5 százalékos csökkenést mért a KSH:
MBH Bank: az adat a harmadik negyedéves gazdasági növekedési kilátásokat támasztja meg
Pozitív hírként értkelte a KSH pénteki építőipari adatközlését Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Úgy véli,
ez főleg a harmadik negyedéves gazdasági növekedési kilátásokat támasztja meg,
de hozzáteszi, a hónapról hónapra igen változékony számokat produkáló iparág lefelé csorgó trendjét ez nem fordítja meg. „Egyhavi adat ennek megerősítéséhez nem elégséges, illetve sok ilyen esetben néhány nagyobb projekt zárásának statisztikába való bekerülése is szerepet játszhat” – magyarázza Horváth András.
A szakember úgy látja, a meglévő szerződésállományok alapján rövidebb távon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje – elsősorban az egyéb építmények esetében – és az iparági szereplők véleménye alapján további lassulással lehet számolni. Horváth hangsúlyozza,
jelentős kiesést jelent az ismert állami beruházási tevékenység visszafogása és a negyedével csökkenő lakásépítési és -felújítási tevékenység.
Az építőipar konjunktúrájában már érdemben látszik az állami megrendelések csökkenése és az uniós források hiánya, miközben a bizonytalan makrogazdasági környezet és a magas kamatok miatt csökken a lakásépítési engedélyek száma is – hívja fel a figyelmet az MBH Bank elemzője.
Horváth úgy látja, idén 8 százalék körüli visszaesés lehet az iparágban, és hozzáteszi, a jövő évi teljesítmény visszafogott pozitív korrekciót mutathat majd a rendelésállományokból fakadó jelentős bizonytalanság mellett, így a GDP megközelítőleg 5,5 százalékát kitevő iparág nehezék lehet a gazdasági növekedésben rövid távon.
Az MBH Bank szakembere a kamatkörnyezetről szólva úgy vélekedik, a kamatok jövő tavaszig várható normalizálódásával stabilizálódhat, majd fokozatosan ismét élénkülhet az iparág egy jelentős szegmensét jelentő lakásépítési kedv. Megjegyzi, a foglalkoztatottak száma továbbra is kis mértékben emelkedik az iparágban és 390 ezerig nőtt a legutóbbi adatok szerint, ami 8 százalék körüli munkaerőpiaci részarányt jelent a teljes hazai foglalkoztatottságból. Kiemeli, az iparág foglalkoztatottsága ezzel látványosan felülmúlja a GDP-ből való részesedést, ami
jelzi az iparág hatékonyságnövelésében rejlő további jelentős potenciált,
illetve az építőipar szürkegazdasággal kapcsolatos kérdéseit.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi iparági felmérésre alapján az építőipari termelést leginkább gátló tényezővé az utóbbi hónapokban ismét az elégtelen kereslet vált, miközben a munkaerőhiány csökken, amire utoljára 2016 elején volt példa – emlékeztet Horváth András. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érezhető keresletcsökkenésre kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban – hívja fel a figyelmet, és hozzáteszi, az előző évben tapasztalt áruhiányos állapot után
az ellátási láncok teljes helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés, valamint az építkezők és beruházók további kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől,
ami segíthet a kereslet ismételt megtámasztásában. Az MBH Bank közgazdásza szerint a továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknek is szerepe van a kivitelezői kapacitások jelenlegi fenntartásában, illetve épületek esetében a szerződésállományok szintje továbbra is láthatóan stabil szintet mutat, ami jelzi, hogy a magánberuházások esetében továbbra is érzékelhető kereslet látszik – zárul az elemzés.
Makronóm Intézet: óvatos optimizmus
A KSH közlését Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza is „pozitív meglepetésnek” nevezi. Hozzáteszi, az adatokból nem lászik, hogy a kiugró havi alapú bővülést mennyire okozták egyedi tételek vagy valamilyen trendszerű javulás kezdete, de úgy véli, az, hogy havi alapon az épületek és az egyéb építmények építése is erőteljesen nőtt, azt mutatja, hogy legalábbis több egyedi eseményre lehetett szükség.
Regős kiemeli, az éves termelésváltozás esetén a két építményfőcsoport közül pont az épületek építése alakult kedvezőbben, miközben az egyéb építményeké, ahová például az utak, vasutak is tartoznak, csökkent. Az utóbbi esetében az állam mint megrendelő, jóval nagyobb arányban van jelen, az épületeknél pedig a magánberuházásoknak is érdemi szerep jut – magyarázza a közgazdász. Regős rámutat, az állami beruházások volumene továbbra is alacsony, amelyet az állami és önkormányzati forráshiány mellett az uniós források visszatartása magyaráz. Ezzel párhuzamosan az épületek építésének növekedésében szerepet játszhatnak a nagyvállalati beruházások. Ám arra is felhívja a figyelmet, hogy
a magas kamatkörnyezet és az uniós források visszatartása itt is problémát okoz, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.
Egyrészt a nagyvállalatok uniós támogatásra alapvetően nem jogosultak, másrészt a magas kamatkörnyezet is kevésbé sújtja őket, hiszen a nagyvállalatoknál jellemzőbb lehet a devizában történő eladósodás, mivel bevételeik is jelentősebb arányban keletkeznek devizában – értékel a Makronóm Intézet elemzője.
A közgazdász szerint a mai adat csak óvatos optimizmusra ad okot, mivel
az ágazat rendelésállománya továbbra is csökkenő pályán halad.
Ám rámutat, itt is megfigyelhető a termelésnél ismertetett kettősség: az épületekre vonatkozó új szerződések és szerződésállomány volumene emelkedett, míg az egyéb építményekre vonatkozóké mérséklődött. Az előbbiben a nagyvállalati, míg az utóbbiban az állami beruházásoknak lehet szerepe.
Regős azt jósolja, hogy az építőipar helyzete csak fokozatosan javulhat. Ugyanis – hívja fel a figyelmet –
a kamatkörnyezet csökkenése a forint sérülékenysége miatt csupán fokozatosan mehet végbe, és az is időbe telik, amíg ez a csökkenés megjelenik a piaci hitelkamatokban.
Az uniós források folyósításának üteme kérdéses – teszi hozzá, és azt is megjegyzi, az állami és önkormányzati forráshiány várhatóan a megnövekedett kamatkiadások miatt szintén csak lassan enyhülhet. A szakember felhívja a figyelmet, hogy az építőipar árai továbbra is rendkívül magasak, ez pedig szintén visszafogja a termelést. Hangsúlyozza, hogy ha ennek ellenére is csak kis mértékű a visszaesés vagy – mint júliusban látszódott – még növekedés is történik, akkor a kivitelezők nem kényszerülnek rá áraik csökkentésére.
