A legfrissebb gazdasági adatok nem ígérnek gyors felépülést a koronavírus-járvány utáni időkre, a pandémia okozta válságból nem tud egyenes ívben kikecmeregni a gazdaság. A lapunk által megkérdezett szakértők, piaci szereplők sem látnak komoly esélyt már arra, hogy hamar visszaállnak a mutatók a válság előtti időszakra jellemző értékekre.
A KSH a minap az iparról és a kereskedelmi szálláshelyek forgalmáról tette közzé a legfrissebb, májusi adatokat. Ez volt az a hónap, amikor a kormány szerint már túljutottunk az áprilisi mélyponton, és elkezdődött a gazdaság lassú rendeződése.
Mint cikkeinkben megírtuk, az ipari termelés (az első adat szerint) 30,7 százalékkal a vendégéjszakák száma pedig 93 százalékkal csökkent májusban az egy évvel korábbihoz képest. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma egy hónappal korábban 97 százalékkal zuhant, az ipari termelés pedig áprilisban 36,8 százalékkal esett.
Ezek a számok, illetve az eltérések tekinthetők biztatónak, hiszen a visszaesés mérsékeltebb, mint a kritikus hónapban, áprilisban volt. Ugyanakkor azt nem lehet állítani, hogy jelentős fordulat állt volna be a gazdasági folyamatokban: valójában azt üzenik ezek a számok, hogy a válság mélyebb, mint feltételezni lehetett eddig.
Vagyis megy a kukába az idei év? Abban a tekintetben igen, hogy a kilábalás lassabb lehet, mint amit a kormányzati várakozásokból ki lehetett következtetni.
A lapunk által megkérdezett szakértők - Szalay-Berzeviczy Attila volt tőzsdeelnök, továbbá Oszkó Péter volt pénzügyminiszer - vagy eddig sem hittek, vagy már nem hisznek abban, hogy a válság mélypontjáról gyors lesz a visszapattanás, azaz V-alakú lehet a krízis lefutása (a volt tőzsdeelnök, illetve a pénzügyminiszter a lapcsaládunknak adott, hamarosan megjelenő interjúkban beszéltek a gazdasági kilátásokról). Sokkal nagyobb esélyt adnak a w-alakú pályának, azaz a gazdasági mutatók átmeneti javulását egy újabb visszaesés követi.
Ezt részben a gazdaságban meglévő instabilitás okozza - a kereslet és kínálat egyensúlya ingadozásokkal tud visszaállni - de nem lehet figyelmen kívül hagyni a járvány újabb hullámát sem, amit virológusok még idén őszre várnak. Azzal a megkötéssel, hogy biztosra nem lehet venni a második hullám bekövetkeztét. Szakmai álláspont szerint ez nem lehet tudományos kiindulópont, mert számos feltételnek - a fertőzési gócpontok kialakulásnak - kell ahhoz teljesülnie, hogy újra szembekerüljünk egy kiterjedtebb járványhelyzettel.
A várakozások tehát a lassabb felépülés felé tolódtak el. Ez másmilyen helyzetbe hozná az országot, mint amit a kormány alappályája feltételez. A Pénzügyminisztérium konvergenciaprogramja - amelyet április végén publikáltak - alapesetben 3 százalékos recesszióval számol 2020-ra, amit 2021-ben már 4,8 százalékos növekedés követ. Ez tehát egy lendületes felpattanást jelentene, aminek annyiban megvan az alapja, hogy a recesszió miatt alacsonyabb szintre kerülő bázisról könnyebb nagyobb mértékű emelkedést elérni (kimutatni).
A dokumentum abból indul ki, hogy a járványt sikerül a második negyedévben visszaszorítani Európában, így a harmadik negyedévtől fokozatosan visszaállhat az ágazatok kibocsátása. Ugyanakkor fennáll a kockázata annak - teszik hozzá -, hogy elhúzódik a járvány visszaszorítása, "ami miatt a gazdaságok kilábalása csak később veszi kezdetét".
A Pénzügyminisztérium azt vizsgálta meg, hogyan épülhet vissza a gazdaság, ha a járványt csak az év harmadik, vagy csak a negyedik negyedévében sikerül elfojtani. Utóbbi esetben a gazdaság csak 2021-ben kezdhet éledezni.
E szcenáriók megvalósulása azt jelentené, hogy az alappályához képest idén a GDP 2,6 százalékkal térne el (romlana), míg a még későbbi talpra állás esetén 4,31 százalékos elmozdulással kellene számolni.
Vagyis ennyivel lenne nagyobb idén a recesszió. Ami természetszerűleg hatna az állami pénzügyekre: idén fél százalékponttal, rosszabb esetben 0,84 százalékkal lehetne nagyobb az államháztartás hiánya, mint amit az alappálya feltételez (3,8 százalékos hiány a kormányzati szektorban).
Ezek a forgatókönyvek azonban nem a járvány - és ezzel a negatív gazdasági hatások - visszatérésével számolnak, hanem azzal, hogy legkésőbb az év végén túljutunk a nehézségeken, és minden helyreáll. Szakértők ezzel szemben azt mondják, hogy ez a visszaállás nem lesz egyenes vonalú, hanem kisebb-nagyobb megtorpanások, visszaesések fogják kísérni. A kilengéses állapot mellett is magasabb növekedési számokat tud produkálni a gazdaság, de a felépülés hosszabb időt fog igénybe venni, mint ami egy V-alakú pálya mellett várható lenne.
Ennek hátterében pedig a válság miatt sérült ellátási láncok helyreállításának időigénye áll, valamint a fogyasztási hajlandóságot is érdemben befolyásolja a járvány alakulása, esetleges visszatérte. Most azt tapasztaljuk, hogy a korlátozások végével a lakosság a felszabadultság érzésével bátrabban költekezik, de ennek véget vetne, ha megint bevezetnék a korlátozásokat.
