2019. október 29. 14:39

Mindenki tudja, hogy mi történt Magyarország időjárásával az elmúlt 30-40 évben: a klíma egyre kiszámíthatatlanabb, egyre nagyobbak a kilengések, egy hónapon belül hol tél van, hol nyár, egyre kevesebb az eső, ami ráadásul egyre kevesebb napon esik, télen extrém hidegek, nyáron extrém melegek vannak, soha nem látott későtavaszi fagyok zavarják a mezőgazdaságot, stb. Ezt mindenki tudja, és nagyrészt mindenki rosszul tudja.

Számos ismerőssel, baráttal beszélgetve azt látom, hogy tévnézeteik vannak azzal kapcsolatban, hogy miként változott meg az elmúlt évtizedekben hazánk időjárása. Ez azért is releváns, mert ha még a múltat sem ismerjük, akkor, hogy fogunk felkészülni arra a jövőre, amikor várhatóan a klímaváltozásnak már valóban komoly társadalmi-gazdasági hatásai lesznek?

A jövőt illetően nem is szeretnék találgatásokba bocsátkozni, mert nem vagyok a téma szakértője, de az elmúlt évek TÉNYadatait mindenképpen szükségesnek látom bemutatni, mert nagyon sok a téves vélemény ezekkel kapcsolatban mindenhol, a hétköznapi beszélgetésektől kezdve a médián át, pedig mind gazdaságilag, mind társadalmilag nagyon releváns a kérdés. Sok grafikon, és kevés szöveg jön. Az adatok elérhetősége miatt leginkább az OMSZ 1900-tól rendelkezésre álló budapesti méréseit mutatom be, illetve néhány esetben – ha van és releváns – a KSH országos adatait.

Amit mindenki jól tud: valóban melegszik a klíma – nagyjából a 80-as évek vége óta évtizedenként kb. 0,5 C-kal. Budapesti átlaghőmérséklet:

 

Azon belül nézzük melyik évszak mennyit melegedett: az elmúlt 10 év átlaga a „békeévek”, 1950-1980 átlagához képest:

 

Láthatóan a nyár melegedett a legtöbbet, a tél a legkevesebbet.

Gyakori állítás: De régen sosem volt ilyen meleg nyáron! – ez viszont nem igaz, lásd budapesti maximumhőmérséklet az adott évben:

 

A másik gyakori vélemény, hogy ”bár melegebbek a telek, de elképesztő hidegek is vannak időnként”. Ha megnézzük az éves minimumhőmérsékletet, akkor azt látjuk, hogy kifejezetten sokkal kevesebb a nagy, komoly hideg, mint régen:

 

Na jó – szól a következő érv, lehet, hogy nincs olyan hideg mint régen, és nincs extrém maximum sem, de azért egy adott hónapon belül meg olyan kilengések vannak, ami régen nem volt, egyik nap nyár, másik nap tél van. Ez sem igaz, nagyjából ugyanakkora egy adott hónapon belül a kilengések mértéke, az eltérések statisztikailag nem szignifikánsak:

 

De mi van az esővel? Mostanában egyre kevesebb, nem? Erre vannak országos adatok, íme az éves csapadék mennyisége a 80-as évektől mm-ben:

 

De nem az van, hogy ez viszont egyre kevesebb napon esik le? Nem:

 

OK, de sokkal több az a nap, amikor óriási csapadék hull, ugye? Erre sajnos csak budapesti 1901-2010 közötti adataim vannak, ebből nem ez látszik:

 

Rendben, szól barátaim ellenérve, de régen a tavasz rendes tavasz volt, most meg a nagy felmelegedés után hirtelen fagyok vannak. Nézzük akkor meg április és május minimumhőmérsékleteit:

először áprilisi minimumhőmérséklet:

és május:

Régen sokkal komolyabb fagyok voltak április-májusban.

A klímaváltozás mellett legalább ekkora társadalmi-gazdasági hatásai vannak/lesznek az ökológiai katasztrófa egyéb vonatkozásainak, ami sokkal kevesebb figyelmet kap a klímaváltozás miatt, pl. biodiverzitás csökkenése, termőtalajok pusztulása, rovar/madárszám csökkenése, stb.

Természetesen tudjuk, hogy a klímaváltozás nem feltétlenül lineáris folyamat, és a látszólagos trendeket hirtelen nagy rendszerváltozások követhetik, tehát a fentiekből nem lehet feltétlenül következtetéseket levonni a jövőre - és a fentiek semmiképpen sem jelentik azt, hogy nem kellene tennünk a folyamatok ellen! - , de egyelőre Magyarországon nagyjából "csak" annyi látszik, hogy szimplán melegebb van mint régen. Budapest az új Milánó!

Az adatok forrása:

https://www.met.hu/methu/honlap_ujdonsagok/index.php?id=1349&hir=110_eves_eghajlati_adatsorok

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_met002c.html

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.