Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Zsiday Viktor

Mindenki tudja, hogy mi történt Magyarország időjárásával az elmúlt 30-40 évben: a klíma egyre kiszámíthatatlanabb, egyre nagyobbak a kilengések, egy hónapon belül hol tél van, hol nyár, egyre kevesebb az eső, ami ráadásul egyre kevesebb napon esik, télen extrém hidegek, nyáron extrém melegek vannak, soha nem látott későtavaszi fagyok zavarják a mezőgazdaságot, stb. Ezt mindenki tudja, és nagyrészt mindenki rosszul tudja.

Számos ismerőssel, baráttal beszélgetve azt látom, hogy tévnézeteik vannak azzal kapcsolatban, hogy miként változott meg az elmúlt évtizedekben hazánk időjárása. Ez azért is releváns, mert ha még a múltat sem ismerjük, akkor, hogy fogunk felkészülni arra a jövőre, amikor várhatóan a klímaváltozásnak már valóban komoly társadalmi-gazdasági hatásai lesznek?

A jövőt illetően nem is szeretnék találgatásokba bocsátkozni, mert nem vagyok a téma szakértője, de az elmúlt évek TÉNYadatait mindenképpen szükségesnek látom bemutatni, mert nagyon sok a téves vélemény ezekkel kapcsolatban mindenhol, a hétköznapi beszélgetésektől kezdve a médián át, pedig mind gazdaságilag, mind társadalmilag nagyon releváns a kérdés. Sok grafikon, és kevés szöveg jön. Az adatok elérhetősége miatt leginkább az OMSZ 1900-tól rendelkezésre álló budapesti méréseit mutatom be, illetve néhány esetben – ha van és releváns – a KSH országos adatait.

Amit mindenki jól tud: valóban melegszik a klíma – nagyjából a 80-as évek vége óta évtizedenként kb. 0,5 C-kal. Budapesti átlaghőmérséklet:

 

Azon belül nézzük melyik évszak mennyit melegedett: az elmúlt 10 év átlaga a „békeévek”, 1950-1980 átlagához képest:

 

Láthatóan a nyár melegedett a legtöbbet, a tél a legkevesebbet.

Gyakori állítás: De régen sosem volt ilyen meleg nyáron! – ez viszont nem igaz, lásd budapesti maximumhőmérséklet az adott évben:

 

A másik gyakori vélemény, hogy ”bár melegebbek a telek, de elképesztő hidegek is vannak időnként”. Ha megnézzük az éves minimumhőmérsékletet, akkor azt látjuk, hogy kifejezetten sokkal kevesebb a nagy, komoly hideg, mint régen:

 

Na jó – szól a következő érv, lehet, hogy nincs olyan hideg mint régen, és nincs extrém maximum sem, de azért egy adott hónapon belül meg olyan kilengések vannak, ami régen nem volt, egyik nap nyár, másik nap tél van. Ez sem igaz, nagyjából ugyanakkora egy adott hónapon belül a kilengések mértéke, az eltérések statisztikailag nem szignifikánsak:

 

De mi van az esővel? Mostanában egyre kevesebb, nem? Erre vannak országos adatok, íme az éves csapadék mennyisége a 80-as évektől mm-ben:

 

De nem az van, hogy ez viszont egyre kevesebb napon esik le? Nem:

 

OK, de sokkal több az a nap, amikor óriási csapadék hull, ugye? Erre sajnos csak budapesti 1901-2010 közötti adataim vannak, ebből nem ez látszik:

 

Rendben, szól barátaim ellenérve, de régen a tavasz rendes tavasz volt, most meg a nagy felmelegedés után hirtelen fagyok vannak. Nézzük akkor meg április és május minimumhőmérsékleteit:

először áprilisi minimumhőmérséklet:

és május:

Régen sokkal komolyabb fagyok voltak április-májusban.

A klímaváltozás mellett legalább ekkora társadalmi-gazdasági hatásai vannak/lesznek az ökológiai katasztrófa egyéb vonatkozásainak, ami sokkal kevesebb figyelmet kap a klímaváltozás miatt, pl. biodiverzitás csökkenése, termőtalajok pusztulása, rovar/madárszám csökkenése, stb.

Természetesen tudjuk, hogy a klímaváltozás nem feltétlenül lineáris folyamat, és a látszólagos trendeket hirtelen nagy rendszerváltozások követhetik, tehát a fentiekből nem lehet feltétlenül következtetéseket levonni a jövőre - és a fentiek semmiképpen sem jelentik azt, hogy nem kellene tennünk a folyamatok ellen! - , de egyelőre Magyarországon nagyjából "csak" annyi látszik, hogy szimplán melegebb van mint régen. Budapest az új Milánó!

Az adatok forrása:

https://www.met.hu/methu/honlap_ujdonsagok/index.php?id=1349&hir=110_eves_eghajlati_adatsorok

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_met002c.html

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.