A testület Szaniszló Sándor (DK), Horváth Csaba (MSZP), Soproni Tamás (Momentum) és V. Naszályi Márta (Párbeszéd) frakcióvezető közös javaslatára úgy döntött:
"nem ért egyet azzal, hogy Budapest közigazgatási területén az érintett lakosságnak - társadalmi részvételiségi folyamat lefolytatását követően kifejezett - egyetértése nélkül akkumulátort vagy annak alkatrészét gyártó vagy összeszerelő üzem vagy telep létesüljön".
Az előterjesztést 17 igennel fogadta el a közgyűlés, a Fidesz-KDNP képviselői és a függetlenek nem szavaztak.
A közgyűlés kimondta, szükségesnek tartja, hogy ilyen üzem csak a természeti erőforrások legnagyobb - a klímaváltozás közép- és hosszútávú hatásait is figyelembe vevő - kíméletével, az elővigyázatosság elvét követve létesülhessen. Továbbá szükségesnek tartják a létesítéssel összefüggő eljárásokban a teljes transzparencia biztosítását, "a nemzetgazdasági szempontból való kiemelés mellőzését".
Amennyiben ezek a feltételek nem valósulnak meg, a közgyűlés nem adja majd hozzájárulását az ilyen üzemek újonnan történő létesítéséhez.
A napirend vitájában Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester azt mondta: az előterjesztés célja, hogy rögzítsék, a főváros területén nemkívánatosak az akkumulátorgyárak. Ha a beruházást a kormány el szeretné indítani, kiemelt kormányzati beruházássá minősítik, és nem foglalkoznak a környezeti kihatásokkal, nem kérdezik meg a lakosságot - fűzte hozzá.
A politikus felvetette, az elsőre zöldnek tűnő beruházás nem is annyira zöld, és megfontolásra ajánlotta, hogy az energiabehozatalra szoruló Magyarországon "jó irány-e" az "energiafaló", termőföldet, vízkészletet arányon felül fogyasztó beruházás.
Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint az előterjesztés "semmi más, mint a politikai játéktér elfoglalása". A benyújtott határozati javaslatok többségéről törvény rendelkezik, így az előterjesztés mit sem ér, hiszen a törvény sokkal erőteljesebb jogforrás - mondta.
