Összesen több mint 3,1 milliárd forint tiszteletdíjat vettek fel tavaly az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kurátorai és felügyelőbizottsági tagjai – számította ki a 24.hu a szervezetek éves beszámolóiból.
A lap emlékeztet, a kormány összesen 35 kekvát hozott létre, és a tavalyi év volt az első, amikor mindegyik működött, így csak most lehet teljes képet kani működésükről. Mint írják, minden kekvában öt kurátor és három felügyelő bizottsági tag van, így az összesen 280, zömmel a kormánypártokhoz köthető tisztségviselő
átlagosan közel egymillió forintos havi juttatásban részesülhetett.
A kekvákban egészen idén februárig több kormánytag is betöltött ilyen vezető tisztséget, az ő juttatásaikról is beszámoltunk.
Az Európai Bizottság többek közt emiatt az összeférhetelenség, valamint az átláthatóság hiánya miatt is tiltotta meg, hogy uniós intézmények bármilyen kötelezettségvállalásra szerződjenek ezekkel az alapítványokkal, az egyetemek így estek el a Horizont- és az Erasmus-programokból származó pénzektől és ösztöndíjaktól.
A legtöbb pénzt a Matthias Corvinus Collegium fizette ki (262 millió forint), és ugyancsak jelentős összegben díjazta vezetőit a Testnevelési Egyetemet fenntartó kekva, ahol 184,4 millió forint volt az éves juttatás. A lap azt is megjegyzi, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Közép-európai Oktatási Alapítvány vezető tisztségviselői nem vették fel járandóságukat. (Utóbbi azzal a céllal jött létre, hogy egy nemzetközi iskolát hozzon létre az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek helyet adó 18 hektáros ingatlanon, ám eddig még el sem kezdődött az építkezés.)
A lap kiemeli az Áder János nevével fémjelzett Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, ami 2022 közepén alakult át kekvává. A kuratóriumban Áder János mellett Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Csepreghy Nándor államtitkár is ott ül. uttatást csak utóbbi kapott, éves szinten 35,4 millió forintot.
A kekvák összvagyona a tavalyelőtti 1617 milliárd forint után tavaly év végén már 2323 milliárd forint volt. A növekedés újabb vagyonjuttatások mellett az állampapírok hozamából, illetve olyan osztalékokból származik, melyek korábban még a központi költségvetést gyarapították.
