A munkavállalók megfelelő motiválása régóta kulcskérdés a munkaadók számára: az ösztönzött dolgozók ugyanis amellett, hogy lelkesek, hatékonyak és elkötelezettek, pozitívan befolyásolhatják mások munkáját is. Természetesen az a legszerencsésebb, ha kezdettől fogva megvan a belső motiváció – mert ez a legerősebb –, és ezt sikerül is fenntartani, ám emellett szükség lehet külső ösztönzésre is. Ennek egyik jól bevált formája a jutalmazás: munkakörtől és beosztástól függően például az alapbéren kívül kínált pénzbeli juttatások, bónuszok.
Amint arról témával foglalkozó cikkében a Conversation ír, az ilyen típusú "ösztönzők" bevezetése azon a nagyrészt empirikus bizonyítékokkal alátámasztott elképzelésen alapul, hogy megfelelő motiválás hatására a dolgozók teljesítménye hatékonyabb lesz, vagyis jobban odateszik magukat, mintha csak havi- vagy órabért kapnának. És minél kívánatosabb a kilátásba helyezett jutalom, annál több erőfeszítést tesznek, hogy elérjék a kitűzött célt.
Fotó: Depositphotos
Megvan az áhított bónusz
Mi történik ezután? Vajon lelohad a munkavállalók lelkesedése, esetleg éppen ellenkezőleg: a pénzbeli jutalom és az azzal járó elégedettség további lökést ad nekik? - feszegeti a nagyon is kézenfekvő kérdéseket a Conversation. A válasz egyénenként eltérő lehet – és persze számos körülmény befolyásolhatja –, ám a lap szerint a stabil teljesítménnyel járó motiváció jó eséllyel fennmarad, ha a teljesítmény és a várható fizetség közötti kapcsolat átlátható. Vagyis a munkavállaló tisztában van vele, hogy extra erőfeszítéseiért rendszeresen prémiumot vagy bónuszt fog kapni.
Ha a plusz jutattások állandósulnak
Egy, a Journal of Management című folyóiratban megjelent kutatás készítői éppen arra keresték a választ, hogy a rendszeres pénzbeli juttatások miért és hogyan befolyásolhatják a munkavállalók teljesítményét. Abból indultak ki, hogy a dolgozók racionálisan mérlegelik a munkájukra fordított erőfeszítések hasznát és értékét. Ezt figyelembe véve feltételezték, hogy kétféleképpen reagálhatnak a rendszeres és előre kiszámítható plusz juttatásokra. Az egyik lehetőség, hogy átmenetileg javul a teljesítményük és csak a bónusz reményében tesznek fokozott erőfeszítéseket a plusz feladatok elvégzésére. Ahogy az is előfordulhat, hogy mivel hálásak a prémiumért, igyekeznek azt viszonozni, mégpedig azzal, hogy az elvártnál keményebben dolgoznak. A kutatás készítői valószínűsítették, hogy egy idő után a munkavállalók teljesítménye visszaáll a “normális”, vagyis a bónusz bevezetése előtti szintre.
Hogy kiderítsék, helyesek-e a felvetéseik, elemezték egy Görögországban működő, több mint 60 ezer nemzetközi ügyfelet kiszolgáló, tárhely szolgáltatással foglalkozó online cég ügyfélszolgálati munkatársainak teljesítményét, akik kiemelkedő teljesítményükért rendszeresen kaptak jutalmat. Az elemzés alapjául szolgáló adatok között volt mennyiségi (értékesítési bevételek), de a minőségi tényezőket (például az ügyfelektől kapott visszajelzéseket) is figyelembe vették.
A kutatás készítői végül nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a görög cég alkalmazottai jobban fókuszáltak volna a prémiummal kecsegtető feladatokra. Ugyanakkor felfigyeltek arra, hogy az értékesítés céges szinten a bónusz hullámhatásának köszönhetően 1,8 százalékkal emelkedett.
Az is kiderült, hogy a bónusz kifizetése után átmenetileg növekedett az ügyfélszolgálatosok és az ügyfelek közötti telefonbeszélgetések időtartama, vagyis az alkalmazottak több időt fordítottak egy-egy ügyfélre.
A pénzbeli jutalom lélektani hatása
A bónusz nem kizárólag anyagi haszonként könyvelhető el: jelzi, hogy a munkaadó elégedett alkalmazottaival, megbecsüli a teljesítményüket. 2022-ben az Egyesült Államokban – ahol nagy hagyománya van a dolgozóknak szánt extra juttatásoknak – a cégek körülbelül harmada adott év végi bónuszt. Az IT-szektorban dolgozók 69 százaléka részesült valamilyen béren kívüli pénzbeli juttatásban, míg a vendéglátóiparban mindössze a dolgozók 22 százaléka. Az év végi bónusz mellett Amerikában szintén népszerű financiális juttatás a nyereségrészesedés és az ajánlási bónusz is.
Mi a helyzet itthon?
Magyarországon a rendszeres béren kívüli juttatások – cafeteria-elemek – mellett a cégek egy része egyszeri pénzbeli jutalmat is ad dolgozóinak: az év végi bónusz egyik formája a tizenharmadik havi fizetés. 2023-ban a versenyszférába tartozó hazai cégek 26 százaléka tervezte, hogy év végi jutalommal lepi meg alkalmazottait - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet béren kívüli juttatásokról és karácsonyi jutalmakról készített tavalyi kutatásából, amelyhez 1825 hazai vállalkozást kérdeztek.
Amint arra a GVI felmérése is felhívta a figyelmet: az év végi jutalom gyakorisága nagyban függ a vállalat méretétől. Az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások például kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy dolgozóik számára év végi bónuszt fizessenek: mindössze 25 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel, míg ez az arány a 250 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatoknál 72 százalék volt. A legjobb a helyzet az ipari és a kereskedelmi érdekeltségű cégeknél: előbbiek 35, utóbbiak 34 százaléka adott év végi bónuszt dolgozóinak.
