A várakozásokat jelentősen alulmúlva, 4 százalékkal bővült a hazai GDP a harmadik negyedévben, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a növekedés 4,1 százalék volt. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent, így elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió, mivel a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti
teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható.
Az első háromnegyed évben a GDP 6,1 százalékkal emelkedett
A vártnál jóval gyengébb teljesítmény miatt az idei növekedési várakozásunkat 5,3 százalékról 5 százalék alá csökkenthetjük, azonban a jövő évi 0,4 százalékos növekedési várakozásunkat változatlanul hagyjuk.
A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig
főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése, a
negatív meglepetést elsősorban a kirívóan gyenge kukoricatermés okozhatta.
A járműgyártást sújtó chiphiány enyhülésének hatására határozott gyorsulást mutatott az ipari termelés, ennek, és az alacsony egy évvel ezelőtti bázisnak köszönhetően az ipari termelés éves növekedési üteme a kétszeresére, 9,6 százalékra gyorsult a második negyedévi teljesítményhez képest, ami 1,8-2 százalékpontot adhatott a GDP növekedéséhez.
Negyedéves alapon pedig 2,4 százalékkal bővült az ipari termelés, ami közel fél százalékpontot adhatott a GDP negyedéves növekedéséhez. Az építőipar növekedése mind negyedéves, mind éves szinten minimálisan bővülhetett, így érdemi hozzájárulása nem volt a növekedéshez.
A szolgáltatások általában lassultak
A harmadik negyedévben érdemben, 3,2 százalékra mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumenének éves növekedése a második negyedévi 10,2 százalékhoz képest, jelentősen hozzájárulva a gazdasági növekedés lassulásához, míg gyakorlatilag stagnált az előző negyedévhez képest. Bázishatások, valamint a belföldi turizmus külföld felé fordulása miatt érdemben lassult a vendégéjszakák száma, hasonlóképpen a vendéglátás forgalma is.
Bázishatások, és az átlag feletti fogyasztós energiaárának nyáron bejelentett emelése, a romló fogyasztói bizalom, az emelkedő kamatok miatt más szolgáltatói ágazatokban is lassulás lehetett. Az ingatlanpiaci szolgáltatások lendületét még fenntarthatta a lakásátadások és irodaátadások számának megugrása. A szabadidős szolgáltatások robosztus növekedést mutathattak az egy évvel még elhalasztott nagyfesztiválok megtartása, telt házas sportesemények és koncertek
hatására.
A harmadik negyedévben a háztartások fogyasztása és a beruházások lassíthatták a növekedést, azonban a negatív meglepetést a gyenge mezőgazdasági termelés miatt visszaeső készletek okozhatták.
A növekedés mélypontja a jövő év első negyedévében várható, azonban a fűtési szezon után számos jelenleg átmenetileg bezáró vállalkozás, intézmény újranyitása miatt a második
negyedévtől már jelentős javulásra lehet számítani, amit az infláció mérséklődésével javuló vásárlóerő, valamint a kamatok csökkentése is támogathat. A növekedést szintén támogathatja az energiaválsághoz való alkalmazkodás, mivel az energiahatékonysági beruházások alacsonyabb energiaköltségekhez, így a lakosság számára növekvő vásárlóerőhöz, a vállalkozások számára növekvő versenyképességhez vezethet.
A növekedésre érdemi pozitív kockázatot jelenthet, ha nem ismétlődik meg az idei kirívóan gyenge mezőgazdasági teljesítmény, valamint tovább csökkennének az energiaárak.
Mivel a hazai gazdaság növekedési többlete az uniós (előzetesen közölt adatok szerint 2,4 százalék), valamint az euró-övezeti (2,1 százalék) átlaghoz képest továbbra is megközelíti a két százalékpontot, a vártnál gyengébb teljesítmény ellenére is folytatódhatott a hazai gazdaság felzárkózása.
