Megjött a friss, augusztusi inflációs adat. A lassulásra számítani lehetett, de az éves összevetésben mért 3,4 százalékos drágulás kedvező meglepetésnek mondható.
Ez jó hír, mivel lassult az éves mutató, hiszen júliusban még 4,1 százalékos volt a tizenkét hónapra visszatekintő infláció, júniusban pedig 3,7 százalékot mért a Központi Statisztikai Hivatal. Emellett a mostani a legjobb eredmény az idén: ehhez közelítő inflációra csak márciusban volt példa, akkor ugyanis 3,6 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest.
"Az infláció mérséklődése részben az átlagos árszint havi szintű stagnálásából és a tavalyi évi magas bázisból adódott. Úgy tűnik tehát, hogy a júliusi meredek havi átárazás volt a kivétel, hiszen visszatért az az előtti hónapokban látott stagnálás a havi inflációs mutatóban. Az előző hónaphoz képest jelentősen fékeződő havi átárazás három fontos komponensre vezethető vissza. Egyrészt az élelmiszerek esetében a júliusi megugrást követően augusztusban nem folytatódott az áremelés, vagyis úgy tűnik, hogy az ársapkák és a kötelező bolti akciózás elengedése csupán egyszeri átárazást hozott, nem pedig egy tartós, trendszerű áremelkedést. Emellett érdemi árcsökkenés volt megfigyelhető az üzemanyagok esetében, ami egy komoly áremelkedést követett, vagyis itt is jelentős a hozzájárulás az inflációs fordulathoz" - kommentálta az adatot Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A magyar lakosság is jól járt. A szakértő szerint ugyanis némi meglepetésre tovább csökkent a háztartási energia ára is, ami szintén hozzájárult a kedvező inflációs rátához. Végül, de nem utolsósorban, az inflációs képet javító tételek közé kell sorolni a szolgáltatásokat is. Havi alapon csupán 0,4 százalékos volt a drágulás. A szokásos szezonális átárazásokhoz képest mérsékeltebb áremelkedést láthattunk számos területen, többek között az üdülési és közlekedési szolgáltatások körében.
A másik mutatóval azért akad probléma
Első látásra tehát kedvezőek az inflációs adatok, ám közel sincs minden rendben. Főként azért, mert a változékony élelmiszer- és energiaárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció, amely a másik adatnál pontosabban mutatja a trendeket, még mindig viszonylag magas szinten van. Egészen pontosan 4,6 százalékos volt augusztusban, ami bőven - 1,2 százalékponttal - meghaladja a fő inflációs mutatót. Emellett minimális lassulást mutat a júliusi 4,7 százalékhoz képest.
Az elemzők is kiemelték értékelésükben a maginfláció alakulását. Virovácz Péter szerint a részletek alapján elmondható, hogy míg az elmúlt hónapokban elsősorban a maginflációs kosáron kívüli tételek kedvező alakulása fékezte az inflációt, addig augusztusban a fontosabb maginflációs tételek is kedvezőbb inflációs fordulatot vettek. Hogy ez mennyire marad tartós, az még kérdéses, de mindenképpen javuló inflációs képről beszélhetünk. A maginflációs mutató – a várakozásokkal szemben – nem emelkedett, hanem némiképp csökkent júliushoz képest. Csupán pont annyit, hogy az egy tizedesjegyre történő kerekítés segítette a mutató csökkenését.
Regős Gábor azt közölte: a maginfláció alakulása arról árulkodik, hogy az inflációs nyomás nem tűnt el teljesen a gazdaságból.
Várhatóan 5 százalék alatt marad a mutató
A Gránit Alapkezelő szakértője úgy véli, az év végéig várható gyorsulás ellenére a friss adat miatt nem éri el a mutató az 5 százalékos szintet. Az idén éves átlagban 3,9 százalékos inflációt vár a szakember, majd 2025-ben hasonló tempót valószínűsít. Erre hajazó előrejelzést adott Molnár Dániel, a Makronóm Intézet közgazdásza: szerinte az év végéig 5 százalék alatt maradhat a fogyasztóiár-index, majd januártól kezdődően mérséklődhet ismét.
Fotó: Depositphotos
Virovácz előrejelzéséből pedig az derül ki, hogy a következő hónapban nagyjából az augusztusihoz hasonló inflációs mutató várható, talán egy minimális fékeződéssel.
Ezt követően azonban jelentősebben megugorhat az év/év mutató az alacsony bázis miatt. Októbertől ismételten 4 százalék felett lehet az adat. A jelenlegi inflációs alapfolyamatokat figyelve úgy látjuk, hogy 2024 decemberére ismét 4,8 százalékra kúszhat az áremelkedés rátája. Mindez jelentős kedvező irányú revíziót jelent a részünkről. A ma látott szolgáltatás-infláció és az augusztusi költségvetési adat fényében úgy látjuk, hogy az eddig vártnál is gyengébb lehet a magyar gazdaság teljesítménye az idei év második felében. Mindez érdemben limitálja a vállalatok átárazási képességét még egy olyan környezetben is, ahol azok jelentős költségemelkedéssel szembesülnek. A belső kereslet oldaláról tehát aligha várhatunk rövid távon érdemi inflációs nyomást. Ugyanakkor a jövő évre vonatkozóan sokasodnak az inflációs kockázatok: a várhatóan beinduló fogyasztás, a dinamikus bérnövekedés fennmaradása (főleg a jelentős minimálbér-emelés nyomán) és a legutóbbi kormányzati adóintézkedések is vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelések formájában 2025 folyamán. Idén átlagosan 3,8 százalékos, jövőre pedig 4,2 százalékos áremelkedési rátával számolunk - tette hozzá az ING elemzője.
Virovácz Péter úgy véli, a magyar monetáris politika szempontjából a beérkező inflációs friss adat egyértelműen megnyitja az utat az irányadó kamat (ez jelenleg 6,75 százalék - a szerk.) 25 bázispontos csökkentése előtt szeptemberben. Egyetért vele Regős Gábor, szerinte az augusztusi adat fontos a szeptemberi kamatdöntés szempontjából. Ez egyértelműen támogatja a kamatcsökkentést (és így gyengíti a forintot), hasonlóan a nagy jegybankoktól várt kamatcsökkentéshez.
Az ING elemzője beszélt arról is, hogy a mostani helyzetben továbbra is reális opció maradhat az MNB kamatvágása mellett az alapkamat tartása is. Végső soron a forint euróhoz mért árfolyama lehet a döntő tényező, mivel a közelmúltbeli negatív hírek - a kormány és a Magyar Nemzeti Bank közötti vita kiújulása, elmérgesedése - emelik az országkockázati prémiumot.
