A tervek szerint huszonegy napon összesen hat ülést tart az Országgyűlés az idei év őszi ülésszakában – derül ki a parlament honlapjára feltöltött dokumentumból. A Ház most hétfőn és kedden kétnapos ülést tart, majd október 9-12., október 24-27. és november 6-9. között négynapos ülésekre gyűlik össze. November 20-23. mellett ehhez az üléshez csapják hozzá a november 27-i ülésnapot, így ekkor egy ötnapos ülésen kell részt venniük a honatyáknak, végül az idény egy kétnapos üléssel zárulhat december 11-12-én.
Kérdés persze, hogy a képviselők ennyi idő alatt képesek lesznek-e alapos mérlegelés után felelős döntéseket hozni, ugyanis az ülésszak törvényalkotási programja szerint hét nagy, nyolc közepes és három kis terjedelmű jogszabály elfogadására kerül majd sor.
Nagy terjedelmű törvénytervezetek:
- közlekedési tárgyú törvények,
- 2022-es zárszámadási törvény,
- erdőbirtokossági társulatokról szóló törvény,
- adótörvénycsomag,
- gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények,
- igazságügyi törvénycsomag,
- büntetőjogi törvények.
Közepes terjedelmű törvénytervezetek:
- hitelgondozókról és hitelfelvásárlókról szóló törvény,
- Hungary Helps Programról szóló törvény,
- agrártörvények,
- közbiztonsággal (polgárőrséggel) kapcsolatos törvények,
- örökségvédelmi törvények,
- ingatlan-nyilvántartási, földmérési, térképészeti törvények,
- pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni törvények,
- külföldi befektetők bejelentési eljárását hatékonyabbá tevő törvények.
Kis terjedelmű törvénytervezetek:
- munkavédelmi törvény,
- konzuli védelemről szóló törvény,
- külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény.
Persze mint egy tévéshopos reklámban: ez még mind semmi! Mert
- egyrészt körülbelül egy tucat olyan, kormány által benyújtott törvényjavaslat is fekszik az Országgyűlés előtt, melyet már tárgysorozatba vettek, de még nem tárgyalták vagy már megtárgyalták, de még nem szavaztak róla (utóbbi kategóriába tartozik Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja is),
- másrészt van olyan törvényjavaslat, amit kormánypárti képviselők nyújtottak be, ám azt az illetékes bizottság még nem vette tárgysorozatba,
- harmadrészt bármikor ébredhet úgy egy kormánypárti honatya, hogy aznap akár több százezer ember életét gyökeresen megváltoztató törvénymódosítást kíván sürgősséggel tárgyaltatni, gondoljunk a lakástakarék-pénztári támogatások megvonására vagy a kata kinyírására, de a múlt héten Kocsis Máté fideszes frakcióvezető is közölte, a „szuverenitásvédelmi” csomag keretében Alaptörvény-módosítást is kezdeményeznek.
Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti jóváhagyása érdekes téma. A kormányzat többször leszögezte, nem Magyarország lesz az utolsó a katonai tömbben, aki áldását adja a csatlakozási jegyzőkönyvre. Valóban, hazánkon kívül még a török parlament sem adta áldását a dokumentumra, ám Recep Tayyip Erdoğan török elnök júliusban, a vilniusi NATO-csúcstalálkozón azt közölte, a Török Nemzetgyűlés az ősszel jóvá fogja hagyni a skandináv állam csatlakozási jegyzőkönyvét. A török elnök bejelentése után Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának kormánypárti elnöke azt mondta, „a miniszterelnök nyilvánvalóan egyeztet erről Erdoğan elnök úrral, aztán közli majd a kormány álláspontját”.
Arról se feledkezzünk el, hogy a makrogazdasági számok nagyon sokkal rosszabbak még azoknál a gyengébb prognózisoknál is, mint amire a kormány az átírt költségvetést alapozta. A bruttó hazai termék négy negyedév óta csökken, az ipar, a kiskereskedelem és a beruházások is zuhannak, az Európa-csúcsot jelentő hazai infláció pedig még mindig bőven két számjegyű. A szakértők (köztük az Orbán-kormánnyal elég ritkán kritikus elemzők is) egyetértenek abban, hogy az év egészére már nem kerülhető el a recesszió, holott korábban a kabinet 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt.
Lapunk kérdésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy Kormányinfón megerősítette, hogy
szükség lesz újratervezésre, ám közölte, azzal megvárják a harmadik negyedéves adatokat is.
Az, hogy az újratervezés érinti-e az idei büdzsét, egyelőre kérdéses, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a költségvetés tartható, a gond az államháztartási hiány mértékével lehet. Varga Mihály az Egerben megrendezett Közgazdász-vándorgyűlésen már közölte is, hogy az idei 3,9 százalékos hiány felülvizsgálata zajlik.
Ha egyébként mégis újra kell tervezni a költségvetést (esetleg a már tavasszal elfogadott jövő évit is), és nem rendeleti költségvetést szeretnének, az megint újabb feladatot ró a képviselőkre, ami szinte biztosan nem fog beleférni az összesen huszonegy ülésnapba.
Amiről biztos, hogy már kedden vitázni fognak a honatyák, az „Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” címet viselő salátatörvény-javaslat, melyben például törvényerőre emelnék, hogy egy közmeghallgatás személyes jelenlét nélkül is megtartható lenne.
Érdekesség egyébként, hogy a tavaszi ülésszakhoz képest semmilyen változás nem lesz az Országgyűlés összetételében. Nem volt elhunyt vagy lemondott képviselő, akinek helyére listáról vagy időközi választással új honatyát kellett volna választani, és senki nem jelentett be olyat, hogy kilépne egy frakcióból vagy átülne másik képviselőcsoportba.
