Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a második negyedéves GDP-zuhanás okait részletező számításokat. A 2,4 százalékos visszaeséshez a szolgáltatások 1,5, az ipar 1, az építőipar 0,3, a termékadók és támogatások egyenlege pedig 1,2 százalékpontos mínusszal járult hozzá. A csökkenést 1,7 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság jó teljesítménye – áll a hivatal közleményében.
ING: 2023-ban fél százalékkal fog csökkenni a GDP
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza elemzésében azt írja, a várakozásoknak megfelelően a KSH nem változtatott a II. negyedéves GDP-adaton. Éves alapon 2,4 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai termék volumene, miközben negyedéves bázison is folytatódott a visszaesés – emlékeztet. Az előző negyedévhez viszonyított 0,3 százalékos hátraarc egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság négy negyedéven át tartó technikai recesszióban volt a második negyedévet is figyelembe véve.
Soha ilyen hosszú technikai recesszió nem volt még Magyarország modernkori statisztikai történetében – húzza alá a szakértő.
A részletes adatok értelmezése meglehetősen nehézkes – írja –, és némiképp inkonzisztens képet festenek a más forrású adatokból kirajzolódó gazdasági helyzetértékeléshez viszonyítva. Ugyanakkor segít azt is megérteni, hogy a piaci várakozásokkal ellentétben miért nem tudott mégsem véget érni a technikai recesszió.
Virovácz Péter rámutat, termelési oldalon
a mezőgazdaság teljesítménye 2,3 százalékkal zsugorodott negyedéves alapon,
szemben az általános várakozással, miszerint az agrárium érdemi növekedési hozzájárulást produkálhat a kedvező időjárás következtében. Úgy látja, az első komoly negatív meglepetés innen eredeztethető. A másik fontos terület a szolgáltatásoké, ahol a korábbi negyedévekre vonatkozó negatív revíziót követően a második negyedév is komoly visszaesést hozott – hangsúlyozza a közgazdász.
Felhasználási oldalon némiképp érthetetlennek tartja a háztartások fogyasztási kiadásának stagnálását negyedéves bázison. Szerinte a rendkívül gyenge általánosforgalmiadó-bevételekre, valamint a kiskereskedelmi forgalom alakulására és a szolgáltatószektor vártnál gyengébb teljesítményére tekintettel, a stagnálás nehezen értelmezhető. Szintén komoly pozitív meglepetést okozott a természetbeni társadalmi juttatások folytatódó jelentős növekedése. Természetbeni társadalmi juttatásnak minősül a humán egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a fürdők, az önkormányzati lakások – lakbérben nem megtérülő – amortizációja, valamint a sport és a kulturális szolgáltatások – sorolja Virovácz, aki úgy véli, mindezek között elsősorban az egészégügyi terület okozhatta a felfutást. Ezzel összhangban – a termelési oldalon – ismét azt láthattuk, hogy a szolgáltatások között az egészségügyi szolgáltatások jelentős növekedést mutattak fel. Rámutat, hogy szintén némi pozitív meglepetést hozott a közösségi fogyasztás negyedéves bővülése. Úgy véli, elsősorban a honvédelmi kiadások felfutása jelenthette a pozitív impulzust.
A szakértő felhívja a figyelmet, hogy ennyi pozitív meglepetés mellett kellett, hogy legyen valami komoly negatív is ahhoz, hogy végül a GDP negyedéves szinten zsugorodjon, és arra a következtetésre jutott, hogy a beruházások szolgáltatták ezt a negatív meglepetést a negyedéves bázison közel 6 százalékos visszaeséssel. Emellett vélhetően a készletek zsugorodása is hozzájárulhatott a bruttó felhalmozás visszaeséséhez - teszi hozzá. Rámutat arra is, hogy bár az export és az import egyaránt esett az előbbi negyedévhez képest, utóbbi nagyobb mértékben csökkent, így a külkereskedelmi egyenleg tudta kompenzálni a belső kereslet beszakadását.
Ami a klasszikus, éves bázisú növekedési mutatókat illeti, a mezőgazdaság az egyedüli terület, ahol bővülés volt kimutatható – írja elemzésében az ING Bank szakértője. Minden más fő termelési területen jelentős a visszaesés – mutat rá. Felhasználási oldalon az éves bázisú indexek alapján elmondható, hogy a belső kereslet csökkent, ami mögött az erősen visszaeső beruházások állnak, miközben alig kalkulált a KSH visszaesést a végső fogyasztásban.
Ez utóbbit Virovácz erőteljes meglepetésnek tartja, figyelve a fogyasztáshoz kapcsolódó egyéb statisztikai mutatókat (kiskereskedelem, energiafelhasználás, turizmus). A nettó export 5,4 százalékpontos növekedési hozzájárulása pedig azt jelzi, hogy a belső kereslet drasztikus visszaesése mellett az exportszektorok jó teljesítménye húzza felfelé a szinte minden más területen szenvedő magyar gazdaságot – mutat rá az elemző.
Virovácz szerint a részletes adatok összességében több kérdést vetettek fel, mint amennyire választ tudtak adni. A jövőre vonatkozóan azt írja, az a kép nem változott, hogy a belső kereslet drasztikusan zsugorodik, és jelenleg nem látja rövid távon ebből a kiutat. Rámutat, hogy hiába várható a reálbérek növekedése az év vége felé, a fogyasztói bizalom tízéves mélyponton tartózkodik, és a lakosság jelentős része felélte a tartalékjait. Szerinte a következő egy-két negyedévben nem várható a fogyasztás érdemi beindulása. Hozzáteszi, az ingatlanpiac még csak most kezdi a lejtmenetet, miközben a költségvetés feszített helyzete és az uniós források hiánya aligha kecsegtet a beruházási dinamika gyors helyreállásával. A lakossági és vállalati beruházásokat pedig a magas kamatkörnyezet is fékezi a közeljövőben – hangsúlyozza. Kiemeli, hogy az export esetében is gyűlnek a felhők, figyelembe véve a globális ipari folyamatokat, és egyedül a mezőgazdaság jó teljesítményében bízhatunk idén. Úgy véli azonban, hogy ez önmagában kevés lesz ahhoz, hogy a magyar gazdaságot kihúzza a recesszióból.
„Az ING Bank friss előrejelzése az idei évben 0,5 százalékos GDP-csökkenéssel számol. Előrejelzésünket emellett számos negatív kockázat övezi”
– zárul Virovácz Péter elemzése.
Makronóm Intézet: valószínűtlenné vált a recesszió elkerülése
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a pénteki adatközlés fő kérdése az volt, hogy mi okozta a vártnál kedvezőtlenebb adatot, miért nem került ki a magyar gazdaság a technikai recesszióból. Ő úgy látja, termelési oldalról
a mezőgazdaság kedvezően teljesített, hozzáadott értéke mintegy kétharmadával volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Hozzáteszi, a havi adatokból az ipar és az építőipar gyengélkedésére számítottunk – mindkét esetben az alacsony belső kereslet okozza a problémát. Regős is meglepetésnek tartja a szolgáltatások vártnál kedvezőtlenebb teljesítményét, ahol most 2,4 százalékos csökkenést mért éves alapon a KSH, holott az előző negyedévben még növekedés történt. A közgazdász szerint a kereskedelem 10 százalék feletti visszaesése nem akkora meglepetés, bár – teszi hozzá – ez az előző negyedévben még mérsékeltebb, 6,1 százalék volt.
A Makronóm Intézet elemzője úgy látja, a negatív meglepetésben szerepe volt a szállítás, raktározás ágazat, a szakmai, tudományos, műszaki ágazat és az oktatás csökkenő teljesítményének. Felidézi, összességében a gazdasági teljesítmény változásához a mezőgazdaság plusz 1,7, az ipar mínusz 1, az építőipar mínusz 0,3, a szolgáltatások pedig mínusz 1,5 százalékponttal járultak hozzá.
A szolgáltatások esetében negatív hozzájárulásra 2021 első negyedéve óta nem volt példa
– emeli ki Regős.
Az elemző felhasználási oldalról a fogyasztás 3,2 százalékos visszaesését nem tartja meglepetésnek, hozzáteszi: az nem is kiemelkedően nagy a kiskereskedelmi adatok, a magas bázis és a reálkeresetek csökkenése fényében. A beruházások esetében a kiemelkedően nagy, 15,6 százalékos visszaesés tekinthető meglepetésnek, bár a csütörtöki beruházási adat alapján már sejthető volt. Itt az önkormányzati és állami forráshiány, a magas kamatkörnyezet és az uniós források visszatartása játszik szerepet – véli Regős.
A havi, illetve negyedéves adatok alapján Regős az exporttól többet várt volna: az áruexport mindössze 1,8 százalékkal emelkedett, miközben a szolgáltatásexport 6,2 százalékkal csökkent – idézi a KSH közleményét. Emlékeztet, a szolgáltatásimport is mérséklődött, mégpedig az exportnál nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal, így a szolgáltatás-külkereskedelem növekedési hozzájárulása semleges lett, miközben az áruk külkereskedelme 5,3 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Az elemző úgy látja, a háztartások fogyasztási kiadása 1,5, a beruházások 4,8 százalékponttal húzták vissza a gazdasági teljesítményt. Kiemeli, jelentősen negatív (és nehezen magyarázható) volt a készletváltozás mínusz 2,3 százalékpontos növekedési hozzájárulása.
Regős szerint a pénteki adatok alapján a szolgáltatások teljesítményének negatív alakulása óvatosságra int a következő negyedévre vonatkozóan. Már ő is úgy látja, éves alapon nagyon valószínűtlenné vált a recesszió elkerülése, azonban remélhetőleg a technikai recesszióból a következő negyedévben már sikerül kitörni. Szerinte ebben nagy szerepe lehet az infláció letörésének, illetve szükséges hozzá a stabil és viszonylag erős forintárfolyam is. Ez fokozni tudja a belső keresletet, azon keresztül pedig ismét növekedhet a kiskereskedelem, az ipar, az építőipar teljesítménye is – bár utóbbinál szerinte kérdés az is, hogy mikor érkeznek meg a hazánknak járó uniós források.
A kormány halogat
Lapunk a legutóbbi Kormányinfón arról érdeklődött, az akkor még csak első becslésként ismert GDP-zuhanás ismeretében módosítják-e azt az előrejelzésüket, hogy idén 1,5 százalékkal bővülne a magyar gazdaság. Gulyás Gergely válaszában elismerte, az ilyen növekedés esélye „rendkívül csekély”, és indokolt is lenne a módosítás, a kabinet azonban megvárja a harmadik negyedéves GDP-mutatót, és majd csak annak ismeretében változtatnak az előrejelzésükön.
Ugyancsak változás várható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) GDP-várakozásaiban is. A jegybank a legutóbbi, júniusi Inflációs jelentésében 0 és 1,5 százalék közti gazdasági bővülést jósolt, ez azonban – mint arra a jelentés utal is – a június közepéig ismertté vált információkra alapul. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Monetáris Tanács legutóbbi, kamatdöntő ülése után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta,
„egészen bizonyos”, hogy az MNB felülvizsgálja a GDP-előrejelzését a szeptember végi Inflációs jelentésben,
melyet a Monetáris Tanács szeptember 26-i, keddi ülésén tárgyal.
A részletes GDP-adatokra a jegybank péntek déli közleményben reagált. A kommüniké felidézi, a magyar adat az Eurostaton jelenleg elérhető 24 európai uniós tagország rangsorában 23., mindössze Észtországot megelőzve az utolsó előtti helyet jelenti. A kelet-közép-európai régió országai közül Észtországban a GDP a hazainál nagyobb, míg Lengyelországban, Csehországban és Lettországban a miénknél kisebb mértékben esett vissza. A második negyedévben Szlovákia és Litvánia gazdasága 1-1 százalék körüli, míg Horvátország és Románia GDP-je 2 százalék feletti ütemben bővült.
Az Európai Unió gazdasága átlagosan 0,5, az eurozónáé 0,6 százalékkal növekedett
– áll a tájékoztatásban.
Az MNB szerint
az immár négy negyedéve tartó recesszió oka a magas inflációs közegben általánosan csökkenő belső kereslet és az állami beruházások visszaesése.
Mint írják, a reálbérek csökkenése miatt a kiskereskedelmi forgalom volumene hét hónapja mérséklődik éves alapon, a második negyedévben átlagosan 11,4 százalékkal esett vissza. A szolgáltatások iránti keresletét kevésbé csökkentette a lakosság, így a háztartások fogyasztása az első negyedéves 3,9 százalékos visszaesése után a második negyedévben 3,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától – hangsúlyozza az MNB.
A jegybanki közlemény kiemeli, az építőipari termelés volumene január óta mérséklődik éves bázison és harmadik hónapja a 2019 végi szintje alatt alakul. 2023 második negyedévében 6,3 százalékkal csökkent a termelés volumene. Hozzáteszik, a visszafogott építőipari aktivitással párhuzamosan a beruházások terén is folytatódott a visszaesés.
A második negyedévben 15,6 százalékkal kevesebb beruházást hajtottak végre hazánkban, mint 2022 azonos időszakában, amihez jelentős mértékben hozzájárult az állami beruházások visszafogása.
A nominális beruházási ráta továbbra is magas szinten, a GDP 27,4 százalékán alakult (a négy negyedéves gördülő ráta szerint), ám rámutatnak, ez elsősorban a beruházási árak gyors növekedését tükrözi. A fix áron számított beruházási ráta tovább csökkent és 23,6 százalék volt a második negyedévben.
Az MNB felidézi, az ipari termelés havi volumene az építőiparhoz hasonlóan január óta mérséklődik éves bázison, a második negyedévben 6,3 százalékos csökkenést regisztráltak. Az ipari alágazatok között kettősség mutatkozik. Hangsúlyozzák, elsősorban a belföldre termelő szektorok teljesítménye maradt el az egy évvel korábbitól, míg a hagyományosan az exportpiacot célzó ágazatoké (elsősorban a járműgyártásé) kedvezőbben alakult. A külpiacra termelő ipari alágazatok relatíve jó teljesítményét támasztja alá, hogy az árukivitel hozzáadott értéke 1,8 százalékkal bővült – mutat rá a közlemény, de hozzáfűzik, a szolgáltatások exportja ezzel szemben 6,2 százalékkal csökkent, így összességében a hazai export csak enyhén, 0,2 százalékkal bővült a második negyedévben. A mérséklődő belső keresleti tételekkel (lakossági fogyasztás és bruttó állóeszköz-felhalmozás) összhangban az import érdemben visszaesett, a második negyedévben 5,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értékétől.
A csökkenő importigény következtében a nettó export jelentősen, 5,4 százalékponttal emelte a GDP-dinamikát, így tompítani tudta a gazdaság visszaesését
– mutatnak rá a közleményben.
Kiemelik, a magas infláció és a bizonytalan keresleti környezet is hozzájárulhatott a készletállomány nagymértékű csökkenéséhez. A készletváltozás hatása így az első negyedévhez hasonlóan érdemben, 2,3 százalékponttal visszafogta a gazdasági aktivitást a második negyedévben.
A jegybank felidézi, a mezőgazdasági termelés 2023 második negyedévében 67,9 százalékkal haladta meg az előző évi aszályos év alacsony bázisát. A búza betakarítása a legfrissebb információk alapján 5,7 millió tonna termést eredményezett, a hektáronként 5,8 tonnás termésátlag meghaladja a 2017-2021. évekéét. Szintén az átlagosnál jobb hozamra van kilátás a kukorica esetében – fejezi ki reményét közleményében az MNB.
