Várhatóan november első felében folytatódnak a bértárgyalások a 2019-es fizetésekről, és a lapunk által megkérdezett szakszervezet vezetője lát esélyt arra, hogy akár már december elején megállapodás szülessen a felek között.
Pedig a tárgyalási pozíciók messze állnak egymástól. A munkavállalók azt szeretnék, ha minél nagyobb lenne a jövő évi béremelés, ennek érdekében a minimálbérek kétszámjegyű növelését szorgalmazzák, valamint a béren kívüli juttatások rendszerének visszaállítását is követelik (csak a SZÉP-kártya adóelőnye maradna meg januártól, a többi juttatás a munkabérhez hasonlóan adózna).
A munkáltatók viszont hallani sem akarnak a minimálbér emeléséről, amíg nem csökken a szociális hozzájárulási adó januárban - mondja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára, aki magánvéleményét osztotta meg lapunkkal. Más munkáltatói vélemények szerint csak akkor lehet szó érdemi minimálbér-emelésről, ha a szochó kisebb lesz januártól, ellenkező esetben csak egy számjegyű mértékben lehet növelni a minimálbéreket. (A béren kívüli juttatásoknál egyébként a munkaadók álláspontja jóval közelebb áll a munkavállalókéhoz, mint a kormányéhoz.)
A kormány pedig - amely a legtöbbet tehetné a szochó mihamarabbi csökkentése érdekében - ragaszkodik ahhoz, hogy az adó leghamarabb jövő júliusban csökkenjen.
Ez egy patthelyzet, ami semelyik félnek nem jó. A munkavállalók érdemi béremeléstől eshetnek el, a munkáltatók a rájuk jutó közterhek csökkenését látják veszélyben, a kormány pedig nem tudja folytatni az intenzív béremelésre alapozott, belső fogyasztást serkentő gazdaságpolitikáját.
Mostanában az látszik körvonalazódni, hogy a munkavállalók és a munkaadók paktumot kötnek. Mindkét oldal egyetért abban, hogy a bértárgyalások sikeres lezárásának előfeltételei vannak - mondta portálunknak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Az egyik a szochó januári csökkentése, a másik a béren kívüli juttatások rendezésre, bizonyos elemek visszaemelése a kedvezőbb adó alá.
A labda tehát most a kormány térfelén pattog. Kérdés, feladják-e eddig merev álláspontjukat: Varga Mihály pénzügyminiszter pár hete még azt közölte az mfor-ral, hogy nincs változás, a szochót jövő év közepén lehet csökkenteni, a hatéves bérmegállapodásnak és a 2019-es költségvetésnek megfelelően.
Valamelyik félnek azonban engednie kell, mert megállapodás hiányában a kormány saját hatáskörben határoz a minimálbérről. Ezt viszont nem teheti meg ésszerűen anélkül, hogy figyelembe ne venné a vállalkozások teherbíró képességét, illetve a munkavállalók jogos bérigényét. Máskülönben valamelyik társadalmi csoportot magára haragítja.
Nem lenne példa nélküli egyébként egy ilyen munkaadói-munkavállalói összefogás, de a mostani helyzetben kifejezetten izgalmas felállás lenne, ha a két oldal együttesen lépne fel érdekérvényesítő céllal a kormánnyal szemben. Ha lesz is megállapodás decemberben, addig még hosszú út vezet.
