Míg se szeri, se száma a fagylaltversenyeknek, a jégkrémek készítőiről és vetélkedésükről nincs hír. Azzal sincs mindenki tisztában, mi a különbség a két fogalom között. Ahogy a NÉBIH honlapján olvashatjuk, e szavakat gyakran szinonimaként használjuk a hétköznapokban, pedig alapvető különbség van a kettő között, előállításukat tekintve.
A fagylalt cukrászati technológiával, speciális fagyasztással, jellemzően a fogyasztás helyszínén készülő, vendéglátó-ipari termék. Előállítható pasztőrözéssel, vagy hideg eljárással, fagylaltporból, sűrítményből, pasztából, tejjel vagy vízzel, élelmiszer-adalékanyagok (például habosítók, sűrítők) és járulékos anyagok (mint gyümölcs, dió, mandula, pisztácia, különféle gyümölcskonzerv) hozzáadásával – szól a hivatalos meghatározás.
A jégkrém viszont „üzemi körülmények között, meghatározott összetevőkből (zsiradék, fehérjék, gyümölcsök, ízesítő anyagok, zselatin, stb.) hőkezeléssel, zárt technológiával, rendszerint homogénezéssel, szükség szerint érleléssel és hűtött állapotban végzett habosítással, majd fagyasztással készül. Szilárd vagy pépes szerkezetű termék, amelyet csomagolva, fagyasztott állapotban tárolnak, szállítanak, árusítanak és fogyasztanak. A vendéglátóhelyekre már készen szállítják ki”.
A 47 milliárd forintnyi összeg 59 százaléka a 401-2500 négyzetméteres üzletekben kerül a kasszákba, további közel egyötödét a 2500 négyzetmétert meghaladó alapterületű boltokban fizetik ki a hazai fogyasztók. A csatornák közül az 51-200 négyzetméteres boltok esetében az egyik legnagyobb az egyik évről a másikra regisztrált növekedés mértéke, itt 21 százalékkal nőtt az értékbeli forgalom, így már 13 százalékot hasítanak ki a teljes eladásból.
A NielsenIQ kiskereskedelmi indexe szerint tavaly a gyártói márkák és a sajátmárkák között továbbra is háromötöd-kétötöd arányban oszlik el az értékbeli forgalom. A gyártói márkás termékek eladása nőtt dinamikusabban, 21 százalékkal, míg a saját márkás termékek 9 százalékkal tudtak értékben növekedni az előző év azonos időszakához képest.
Ami a termék méretit illeti: a 100-249 milliliteresek voltak a legkelendőbbek; ezek, értéküket tekintve a forgalom 30 százalékát teszik ki. Az értékbeli eladásának több mint egyötöde a 0-99 milliliteres jégkrémekből származott. Az 1 literes és ennél nagyobb űrtartalmú dobozos termékek adták a forgalom közel 20 százalékát. Továbbra is a nem diétás termékek a legkeresettebbek, tovább növelve részesedésüket, az eladások 99 százaléka esik ebbe a kategóriába – olvasható a NielsenIQ közleményében.
De még e növekedéssel sem érjük utol például az Egyesült Államokat, ahol egy főre vetítve ötször-hatszor annyi jégkrém fogy, mint nálunk. Ami logikus, hiszen minden élelmiszerüzletben kapható, míg a klasszikus fagylalt inkább vendéglátó helyeken, illetve a jobb minőségűek az olasz jellegű gelatériákban. Igaz, ez a hatalmas mennyiségű fogyasztás egészségügyi okokból nem igazán kívánatos, hiszen akármilyen jó minőségű a fagylalt vagy a jégkrém, akkor is hizlal, pláne, ha túl van cukrozva.
A dobozos fagylaltok is igen népszerűek a tengerentúlon, sőt a világ leghíresebb kereskedelmi fagylaltmárkái amerikaiak – néhányuk már eljutott pár éve Magyarországra is. A jégkrémeket illetően a hazai piacot elsőként a német késztermékek hódították meg a rendszerváltás után, a multinacionális szupermarketek betörésével.
A fagylalt és a jégkrém idei nyári forgalmáról még nincsenek pontos hazai adatok, de annyi biztos, a kánikula miatt több fogy. Ennek csak a fagylalt ára szab ma határt: két gombóc áráért ma már egy kiló sárgabarackot lehet kapni – azaz mindkettőt méregdrágán.
A dobozos fagylaltok és jégkrémek ugyanakkor egyre népszerűbbek lesznek, mert egyes saját kereskedelmi márkás termékekből egy doboz annyiba kerül, mint két gombóc fagylalt. Ami nem mindegy, mondjuk egy több gyermekes család esetében.
