<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
2p

Van kiút az építőipari és az energiaválságból?

Klasszis Klub Live Lázár Jánossal, ifj. Chikán Attilával és más neves szakértőkkel - személyesen és online!

2023. június 14.

Jelentkezzen most!

Május első napjaiban egy nagyobb forrásátcsoportosítás részeként 57,9 milliárd forintot költött el a kormány, de nem hajlandóak elárulni, hogy mire ment el ez a pénz. 

A kormány május 8-án hajtott vére egy nagyobb átcsoportosítást a forrásoknál: az Orbán Viktor által aláírt kormányrendelettel több mint 90 milliárd forintot mozgattak át a költségvetésen belül. Ebből 57,9 milliárdot a Központi Maradványelszámolási és a Rezsivédelmi Alapból vettek át, és adtak különböző állami szerveknek, de azt nem jelölték meg, hogy konkrétan milyen célokra. 

A válaszból nem sok minden derül ki. Fotó: Depositphotos
A válaszból nem sok minden derül ki. Fotó: Depositphotos

Dudás Róbert, a Jobbik országgyűlési képviselője Varga Mihálynak - aki ma a Kormányinfón is megjelent -, címzett parlamenti írásos kérdésben érdeklődött, hogy milyen célokra kapták a minisztériumok, hivatalok a pénzt -  szúrta ki a Magyar Hang. Varga Mihály helyettes államtitkára, Tállai András adott választ a kérdésre, de nem sok konkétumot árult el, ugyanis mindössze azt írta: 

Az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók teljesen felülírták a gazdasági folyamatokat. A családok és munkahelyek védelméhez szükséges forrásokat a költségvetés maradéktalanul biztosítja. A kormány olyan forrásbiztosító határozatokat alkot, amelyek a tartalékul szolgáló előirányzatokból csoportosítják át a szükséges forrásokat, a költségvetés érintetlenül hagyása mellett.

A pénzekről annyit tudni lehet, hogy hova csoportosították át azokat, de kérdéses, hogy valóban a „családok és munkahelyek védelméhez” lesz-e rájuk szükség. 14,9 milliárd forint például Kossuth tér épületeinek további felújítását és átépítését célzó Steindl Imre programhoz került, miközben 6,4 milliárd forintot az Építési és Közlekedési Minisztérium, 16 milliárd forintot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 9,9 milliárd forintot pedig a Magyar Államkincstárhoz kapott (az utóbbi háromnál egyáltalán nincs megjelölve, hogy milyen célra). 

A lap ezzel kapcsolatban közérdekű adatigénylést küldött a Pénzügyminisztériumnak, és elkérték a kifizetések szükségességét bizonyító hatástanulmányokat, elemzéseket is.