Az Európában elterjedt közvélekedés szerint az amazóniai erdőtüzekért nagyrészt a helyi „földrablók” és gazdálkodók felelősek, akik egyre több területet gyújtanak fel és vesznek el az esőerdőtől annak érdekében, hogy azon növényeket termesszenek vagy állatokat tenyésszenek.
A környezetvédők emellett Jair Bolsonaro brazil elnököt is hibáztatják, aki már kampányában a gazdálkodók mögé állt, majd elnökként enyhítette a bírságokat, leépítette a környezetvédelmi felügyeletet, és ezáltal közvetve segítette a pusztítást.
Amerikai érdekeltség
Úgy tűnik azonban, hogy a szálak még ennél is távolabbra vezetnek. Az erdőirtásokért ugyanis komoly felelősség terhel két olyan brazil céget, amelyeket egy amerikai befektető birtokol – állítja a The Intercept.
A Glenn Greenwald Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró által vezetett tényfeltáró portál azt írja:
ezek a vállalatok ellenőrzésük alá vonták és kiirtották az esőerdők egyes területeit, és segítettek megépíteni egy vitatott megítélésű főutat a földek és az új, mirititubai kikötőjük között, ahol a gazdálkodók által termelt gabonát és szójababot hajókra rakják, és elszállítják nagyobb kikötőkbe.
Ezek a cégek tehát közvetve ösztönzik a növénytermesztést az (egykori) esőerdő területén, és segítik a termények exportját.
Trumppal is jóban vannak
A szóban forgó vállalatok egyike a Hidrovias do Brasil, amely üzemelteti az Amazonas-medence mélyén fekvő kikötőt. A cég nagyrészt – részben a Pátria Investimentoson keresztül – a világ egyik legnagyobb befektetési társaságának, a New York-i székhelyű Blackstone-nak a tulajdonában van, amelynek társalapítója és vezérigazgatója Stephen Schwarzmann.
Az üzletember Donald Trump amerikai elnök közeli szövetségese és tanácsadója, és az elmúlt években több millió dollárral támogatta a republikánusok szenátusi vezetőjének, Mitch McConnelnek a lobbiszervezeteit.
Trump köztudottan jó kapcsolatokat ápol Bolsonaróval, akit a jelek szerint a Blackstone is erősen támogat.
Út a vadonban
Ami a részleteket illeti, mind a kikötő, mind az azt a termőföldekkel összekötő út, a B.R. 163-as is régóta vitatéma Brazíliában.
A Hidrovias még 2016-ban jelentette be, hogy exportálni fogja az út mentén termelt szójababot, és folytatja a fejlesztését. Bolsonaro pedig hatalomra kerülése után, idén tavasszal azt közölte, hogy a cég partnerként vesz részt az út kiépítésében és privatizációjában.
A fejlesztéssel persze önmagában nem lenne baj, sőt, gazdasági szempontból alighanem indokolt. Az viszont már probléma, hogy az építkezés további erdőirtással jár, a szállítás megkönnyítése pedig felgyorsítja az esőerdő termőfölddé válásának folyamatát.
A cikk folytatását a Privátbankár.hu-n olvashatja el.
