Az Ukrajna tavaly február 24-ei megtámadása miatti felháborodásában négy ország – Bulgária, Csehország, Románia, Szlovákia – már március elején bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból, valamint egy ötödik állammal, Lengyelországgal együtt a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (a lengyelek nem voltak a tagjai az IIB-nek).
Mindkét pénzügyi intézményt az „átkosban”, vagyis még a szocialista időkben hozták létre, moszkvai székhellyel. Előbb, 1964-ben a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot (IBEC) Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió, majd később Kuba is csatlakozott. A KGST bankjaként hívott pénzintézet multilaterális átutalásokat végzett transzferábilis rubelben, letéteket kezelt, s egyéb szokásos bankműveleteket hajtott végre. A Lengyelország és Kuba kivételével ugyanazon államok által létrehozott, majd később Vietnammal erősödött Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) 1970-ben látta meg a napvilágot és hosszú lejáratú hitelek nyújtására szakosodott, ám kétesnek tekinthető ügyletei miatt egyesek a kémbank gúnynevet aggatták rá.
Mindkét pénzintézet a rendszerváltást követően egy ideig vegetált, az első Orbán-kormány 2000-ben Magyarországot ki is léptette az IIB-ből, annak „nem kellően hatékony és nem megfelelően átlátható működésére” hivatkozva. A Fidesz megváltozott Oroszország-politikája következtében azonban a harmadik Orbán-kormány 2015-ben a visszalépés mellett döntött, melyet követően aztán a kapcsolatát olyan szorosra fűzte a bankkal, hogy az 2019-ben Moszkvából Budapestre tette át a székhelyét.
Magyarország viszonyát e két bankkal az sem rontotta le, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát, a kilépési szándékok nyilvánosságra kerülése után Szijjártó Péter sietett leszögezni, hogy hazánk nem követi a távozásukat kilátásba helyezőket, sőt, ha van rá lehetőség, akkor az IIB-ben még növekedhetne is a részesedésünk.
Már ha ez megvalósítható, hiszen az IIB nem úgy működik, mint egy szokásos részvénytársaság, ahol az egyik, kiszállni szándékozó részvényes eladhatja a pakettjét egy másiknak, vagy akár egy addig be nem szállt, potenciális befektetőnek. Ha tehát egy tagország kilép e bankból, akkor az ő részesedésének mértékével automatikusan csökken a jegyzett tőkéje.
Péntekig az IIB közel 1,125 milliárd eurós jegyzett tőkéjének messze legnagyobb, 47,46 százalékos részét Oroszország jegyezte, Magyarország hozzájárulása pedig a második legnagyobb volt, 17,36 százalékos. Csehország január 27-ei és Szlovákia január 29-ei kilépésével összesen 15,59 százalékkal, 175,3 millióval, 949,2 millióra csökkent az IIB jegyzett tőkéje. Amelyben azonban Magyarország részesedése hétfőtől több mint 3 százalékponttal nagyobb arányt képvisel, az immár meghaladja a 20 százalékot, miközben Oroszország immár abszolút többségbe került.
Ám ezek az új arányok nem lesznek sokáig érvényesek. A románok két bankból való kilépéséről még tavaly májusban hozott kormánydöntést ugyanis Klaus Iohannis elnök november 21-én írta alá, ami azt jelenti, hogy az ilyenkor szokásos – a cseheknél és a szlovákoknál is érvényesült – féléves átmeneti időszakot figyelembe véve keleti szomszédaink májusban inthetnek búcsút az IIB-nek. Bulgária még nem tart ennyire előre, a szófiai kormány csak néhány hete, január 11-én adta áldását a kilépésre.
Várhatóan azonban a bolgár folyamat is lezajlik még az idén, így a kilenc tagállam ötre csökkenhet. A feltételes mód azért indokolt, mert közben új tagjelölt is akadt. Méghozzá az oroszbarátként elkönyvelt Szerbia, amely érdekes módon még a háború kitörése előtt kérte a felvételét, s arra az IIB igazgatósága a 2021. decemberi ülésén az áldását is adta. Ám ez a mai napig nem fordult tagsági viszonyba – a Nemzetközi Beruházási Bank a csehek és szlovákok kilépése miatt ma frissített honlapján csak hét tagállamot említ. „A procedúra még tart, ezért azt most nem kívánjuk kommentálni” – adott lapunk korábbi kérdésére szűkszavú választ a pénzintézet.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
