4p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatti tiltakozásként Csehország és Szlovákia pénteken, illetve vasárnap kilépett a Moszkva által dominált Nemzetközi Beruházási Bankból. Hamarosan Románia és Bulgária is követi őket. Magyarország viszont nemhogy távozna, hanem még erősíti is a kapcsolatait a kétes szocialista múltja miatt kémbankként csúfolt nemzetközi pénzügyi intézménnyel. Az eddig is második legnagyobb arányú banki részesedése mától több mint 3 százalékponttal, 20 százalék fölé emelkedett.

Az Ukrajna tavaly február 24-ei megtámadása miatti felháborodásában négy ország – Bulgária, Csehország, Románia, Szlovákia – már március elején bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból, valamint egy ötödik állammal, Lengyelországgal együtt a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (a lengyelek nem voltak a tagjai az IIB-nek). 

Mindkét pénzügyi intézményt az „átkosban”, vagyis még a szocialista időkben hozták létre, moszkvai székhellyel. Előbb, 1964-ben a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot (IBEC) Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió, majd később Kuba is csatlakozott. A KGST bankjaként hívott pénzintézet multilaterális átutalásokat végzett transzferábilis rubelben, letéteket kezelt, s egyéb szokásos bankműveleteket hajtott végre. A Lengyelország és Kuba kivételével ugyanazon államok által létrehozott, majd később Vietnammal erősödött Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) 1970-ben látta meg a napvilágot és hosszú lejáratú hitelek nyújtására szakosodott, ám kétesnek tekinthető ügyletei miatt egyesek a kémbank gúnynevet aggatták rá.

Mindkét pénzintézet a rendszerváltást követően egy ideig vegetált, az első Orbán-kormány 2000-ben Magyarországot ki is léptette az IIB-ből, annak „nem kellően hatékony és nem megfelelően átlátható működésére” hivatkozva. A Fidesz megváltozott Oroszország-politikája következtében azonban a harmadik Orbán-kormány 2015-ben a visszalépés mellett döntött, melyet követően aztán a kapcsolatát olyan szorosra fűzte a bankkal, hogy az 2019-ben Moszkvából Budapestre tette át a székhelyét.

Mától kilenc helyett már csak hét állam a tagja a Nemzetközi Beruházási Banknak. Fotó: IIB
Mától kilenc helyett már csak hét állam a tagja a Nemzetközi Beruházási Banknak. Fotó: IIB

Magyarország viszonyát e két bankkal az sem rontotta le, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát, a kilépési szándékok nyilvánosságra kerülése után Szijjártó Péter sietett leszögezni, hogy hazánk nem követi a távozásukat kilátásba helyezőket, sőt, ha van rá lehetőség, akkor az IIB-ben még növekedhetne is a részesedésünk. 

Már ha ez megvalósítható, hiszen az IIB nem úgy működik, mint egy szokásos részvénytársaság, ahol az egyik, kiszállni szándékozó részvényes eladhatja a pakettjét egy másiknak, vagy akár egy addig be nem szállt, potenciális befektetőnek. Ha tehát egy tagország kilép e bankból, akkor az ő részesedésének mértékével automatikusan csökken a jegyzett tőkéje.

Péntekig az IIB közel 1,125 milliárd eurós jegyzett tőkéjének messze legnagyobb, 47,46 százalékos részét Oroszország jegyezte, Magyarország hozzájárulása pedig a második legnagyobb volt, 17,36 százalékos. Csehország január 27-ei és Szlovákia január 29-ei kilépésével összesen 15,59 százalékkal, 175,3 millióval, 949,2 millióra csökkent az IIB jegyzett tőkéje. Amelyben azonban Magyarország részesedése hétfőtől több mint 3 százalékponttal nagyobb arányt képvisel, az immár meghaladja a 20 százalékot, miközben Oroszország immár abszolút többségbe került.

Ám ezek az új arányok nem lesznek sokáig érvényesek. A románok két bankból való kilépéséről még tavaly májusban hozott kormánydöntést ugyanis Klaus Iohannis elnök november 21-én írta alá, ami azt jelenti, hogy az ilyenkor szokásos – a cseheknél és a szlovákoknál is érvényesült – féléves átmeneti időszakot figyelembe véve keleti szomszédaink májusban inthetnek búcsút az IIB-nek. Bulgária még nem tart ennyire előre, a szófiai kormány csak néhány hete, január 11-én adta áldását a kilépésre

Várhatóan azonban a bolgár folyamat is lezajlik még az idén, így a kilenc tagállam ötre csökkenhet. A feltételes mód azért indokolt, mert közben új tagjelölt is akadt. Méghozzá az oroszbarátként elkönyvelt Szerbia, amely érdekes módon még a háború kitörése előtt kérte a felvételét, s arra az IIB igazgatósága a 2021. decemberi ülésén az áldását is adta. Ám ez a mai napig nem fordult tagsági viszonyba – a Nemzetközi Beruházási Bank a csehek és szlovákok kilépése miatt ma frissített honlapján csak hét tagállamot említ. „A procedúra még tart, ezért azt most nem kívánjuk kommentálni” – adott lapunk korábbi kérdésére szűkszavú választ a pénzintézet.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!