Sok pszichológus és pszichiáter arról számol be, hogy a világjárványban szinte özönlenek hozzájuk azok az emberek, akik mentális egészségügyi támogatást kérnek. Példátlan globális egészségügyi válság kezd körvonalazódni a fokozódó szorongás és az egyre gyakoribb depressziós tünetek miatt, de az eddig meglévő mentális egészségi állapotok is súlyosbodtak – írja a CBNC.
„Nem tudom az embereket másokhoz irányítani, mert mindenki tele van. Senki sem fogad új betegeket... Szóval soha életemben, a járvány alatt és a karrierem során nem voltam ennyire elfoglalt” – mondta, Valentine Raiteri New York-i pszichiáter, aki azt is tapasztalja, hogy korábbi betegei is jönnek vissza hozzá segítségért.
Raiteri elmondta, hogy betegeinek egy jelentős része még mindig távolról dolgozik, és elszigetelten él, s sokan úgy érzik, hogy “elszakadtak és elvesztek”.
„Ezt a nyomást azonban sajnos nem tudom megszüntetni, csak kezelni a betegséget, amit kivált” – teszi hozzá.
A cikk hivatkozik The Lancet orvosi folyóiratban megjelent tanulmányra, amely a depresszió és a szorongásos zavarok globális előfordulását vizsgálta 204 országban és területen 2020-ban a Covid-világjárvány összefüggésében.
A kutatás megállapította, hogy a mentális egészség drámai mértékben romlott ebben az évben, becslések szerint 53 millió további súlyos depressziós és 76 millió további szorongásos esetet észleltek világszerte. Azt találták, hogy a nők és a fiatalabbak jobban érintettek, mint a férfiak és az idősebb felnőttek.
Ki ezért, ki azért szorong
A járvány 2020 tavaszán kezdődött, s nem lehetett tudni, meddig fog tartani. Pszichológusok szerint a vírus kitörésének első néhány hónapjában meglepően nagy volt az ellenállóképesség, annak ellenére, hogy sok országban példátlan korlátozásokra került sor. Raiteri szerint azonban az idő múlásával a napi társasági kapcsolatok elvesztése elkezdte megbosszulni magát.
„A bizonytalanság és a változás hosszú időszakának kétségtelenül óriási hatása van a mentális egészségre, ami miatt az emberek nagyon elszigetelődtek. Sokaknak nagyon furcsa ismét nyilvánosan és kötetlen módon kommunikálni idegenekkel vagy ismerősökkel.”
A pszichológus szerint azért, mert a pandémiás időszakban a belső hangunk erősödik, és egyre nehezebbé válik az önszabályozás.
Natalie Bodart londoni klinikai pszichológus azt mondja, hogy a járvány miatt sok embernek szembe kellett néznie olyan problémákkal az életében, amelyeket korábban kikerülhetett, mint például az alkoholizmus, a párkapcsolati problémák, az elszigeteltség vagy a magány.
„Mindennapi életünk remek védekező mechanizmusként szolgál, mert sok zavaró tényezőt segít elkerülnünk, akár jókat, akár rosszakat. Például vannak olyan fiatalabb pácienseim, akik azzal kerestek meg, hogy mivel most nem tudnak dolgozni közösségben, rájöttek, hogy gondjuk van az alkohollal. Mások, akik addig kevesebbet láttak a partnerükből, de aztán otthon ragadtak velük, hirtelen rájöttek, hogy valójában nem működik a kapcsolatuk” – magyarázza a szakértő.
Ugyanakkor néhány ember számára, különösen az akut szociális szorongással küzdőknek, a Covid-zárlatok tökéletes fedezéket nyújtottak.
„Sok ember, akinek nagy energiájába kerül, hogy kommunikáljon másokkal, a Covid azt jelentette, hogy ezt már nem kell megtenniük. Ettől pedig hatalmas megkönnyebbülést éreztek” – mondja Leigh Jones klinikai pszichológus.
Ezek az emberek először nagyon örültek ennek, aztán viszont aggódni kezdtek, hogy mi lesz, amikor újra szembe kell nézniük az emberekkel. És ez általános probléma a szorongásos és a személyiségzavaros embereknek, akik kerülik a többi embert. Számukra nem az elszigeteltség, hanem a visszatérés a nehézség.
„Gyakorlatilag, akit látok, mindenkire van a Covidnak valamilyen hatása” – mondja Jones, megjegyezve, hogy olyan páciensei is vannak, akik nagyon sebezhetőnek érzik magukat a betegségekkel, főleg a fertőzéssel szemben, s a pandémiával a legrosszabb rémálmuk vált valóra.
A gyász rituáléi is sérültek
A Johns Hopkins Egyetem adatai alapján a mai napig több mint 400 millió Covid-esetet regisztráltak a világon, és több mint 5,7 millióan haltak meg. A társadalmi kapcsolatok korlátozása megnehezítette, hogy emberek milliói megosszák családjukkal és barátaikkal az örömteli eseményeket, mint a születések és esküvők mellett a tragikus pillanatokat, mint a szeretteikkel töltött utolsó pillanatokat is. Sokan egyáltalán nem tudtak például esküvőket vagy temetéseket tartani a legszigorúbb korlátozások idején.
Jones aggódik többek közt a halállal kapcsolatos „rituálék” elvesztése miatt.
„Nagyon aggódom a Covidnak a gyászra gyakorolt hatása miatt, mert okkal vannak rituáléink, amelyek segítenek feldolgozni a veszteséget és a gyászt” – mondja.
Katherine Preedy, egy London közelében dolgozó klinikai pszichológus azt meséli, hogy sok traumát tapasztal. Olyan emberekét, akik számukra fontos személyeket veszítettek el a Covid miatt, vagy azt éltek át, hogy nem látogathatták meg beteg vagy haldokló hozzátartozóikat.
„Ez egy egész generáció, amelyet érintett a Covid. Ez két év volt az életünkből, s úgy gondolom, ennek nagy hatása lesz" – tette hozzá.
Mérföldkövek vesztek el
Gyász, elszigeteltség, bizonytalanság és veszteség, szabadságjogok elvesztése, kapcsolatok és a pillanatok, amelyeket nem lehet újraélni és visszahozni – csak néhány dolog azok közül, amelyek sok embert érintettek a világjárvány idején.
Pszichológusok szerint bár a járvány a „végjáték” szakaszában járhat, a Covid mentális egészségre gyakorolt hatása évekig érezhető lesz majd.
Alex Desatnik, az Egyesült Királyságban felnőttekkel és gyerekekkel foglalkozó klinikai szakpszichológus tanácsadó a CNBC-nek azt mondta, hogy véleménye szerint „legalább egy generációra” lesz szükség ahhoz, hogy enyhüljenek az elsősorban a fiataloknak okozott károk, amelyet az elmulasztott mérföldkövek és a fejlődés szempontjából döntő tapasztalatok hiánya eredményezhet.
„Azok a gyerekek, akik ebben a Covid-állapotban nőttek fel, azokat a dolgokat, amelyektől megfosztották őket, magukkal viszik majd egész életük során. Remélem, hogy a társadalom mindent megtesz azért, hogy kompenzálja azt, ami történt, és ami most is történik” – mondja.
Milyen az 'új normális'?
A Covid-oltások megjelenése előrevetítette azt, amit mindannyian reméltünk, méghozzá a világjárvány végének kezdetét, annak ellenére, hogy az olyan új változatok, mint az omikron, folyamatosan kihívások elé állítják a kifejlesztett oltásokat. Sajnos állandó aggodalomra ad okot egy új mutáció veszélye is, amely súlyosabb egészségügyi kockázatot jelenthet.
Egyelőre azonban a fejlett országok többsége, ahol széles körű az átoltottság, újranyit, és visszatér a normális kerékvágásba, vagy egy „új normálisba” – talán olyanba, ahol már rutin a maszkviselés és a Covid-teszt, amelyek úgy tűnik, az életünk részei maradnak.
Bodart megjegyzi, az bíztató, hogy láthatólag nem fogunk visszamenni oda, ahonnan elindultunk a járvány kezdetén.
„Most egy nagyon hibrid élethelyzetbe kerültünk, ahol a vállalatok és a legtöbb munkahely úgy tűnik, elfogadja, hogy ez folytatódni fog. Szóval van ebben egy kicsit furcsa érzés. Hogy milyen? Tudni azt, hogy az élet mostanra megváltozott, és lehet, hogy egy adott generáció sok tagjának így kezdődik felnőttként az élete”.
"De a világjárvány lehetőséget kínált az embereknek arra is, hogy befelé forduljanak és szembenézzenek személyes problémáikkal. Ennek akár pozitív következményei is lehetnek" – mutat rá a pszichológus.
