<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nem kell kidobni a meglévő fűtőrendszereket, ha jön a hőszivattyú. Később viszont érdemes cserélni az ablakokat és szigetelni is kell, így lesz teljeskörű a felújítás. 

Soha nem volt ilyen aktuális, hogy mekkora energiaköltség-megtakarítást lehet elérni a lakóingatlanoknál. A köztudattal ellentétben azonban nem feltétlenül kell azonnal leválni a gázról vagy a meglévő fűtési rendszert lecserélni valami újra. És még szigetelni vagy nyílászárókat cserélni sem kell feltétlenül. Jelentősen spórolhatunk, ha – egyfajta kiegészítésként - megtartjuk a már meglévő gépészeti rendszert és bármilyen hőszivattyút állítunk munkába.

A hőszivattyú a legolcsóbb, a H tarifával üzemeltethető. Fotó: depositphotos
A hőszivattyú a legolcsóbb, a H tarifával üzemeltethető. Fotó: depositphotos

A hőszivattyúkról tudni kell, hogy a leggyakrabban a levegőből és a talajból származó környezeti hőt hasznosítják, de a technológia alkalmas a hulladékhő, szennyvíz, földhő vagy természetes vizek hasznosítására is. Egy egységnyi energia bevitelével a hőszivattyú akár három-négyszer több hőenergiát is tud előállítani, mint a hagyományos források. Ezért is lehet új építések esetén a 25 százalékos megújulóenergia-követelményt hőszivattyúval könnyen, más kiegészítő gépészeti megoldás nélkül is teljesíteni.

A lakossági és ipari hőszivattyú rendszereket forgalmazó Daikin Hungary Kft. szakértői több példát is hoztak egy szerdai háttér tájékoztatón arra, hogy az egyes ingatlan típusoknál mekkora bekerülési költséggel mekkora megtakarítás érhető el és mennyi lesz a várható megtérülési idő. Minden esetben a már igényelhető H-tarifával számoltak, ami jóval alacsonyabb, mint a hagyományos tarifák.

  • Egy 80 négyzetméteres, konvektoros háznál 1,7 millió forintba kerül egy úgynevezett levegő-levegő hőszivattyú, népszerű nevén hűtő-fűtő split klíma. Az új rezsiárakkal 4 év a megtérülés.
  • Egy klasszikus Kádár-kocka esetében az éves fűtési igény 3000 köbméter vagy kicsit efölött van, ami 1270 köbméterrel lépi át a kedvezményes mennyiséget. Hagyományos, nyílt égésterű kazánt figyelembe véve 1,13 millió forint a fűtési költség, split klímával 160 ezer forint. A bekerülési összeg itt jóval magasabb, 3,3 millió forint, viszont fél évvel rövidebb a megtérülés, 3,5 év.
  • A padló,- illetve falfűtéses ingatlanok döntő többsége alkalmas arra, hogy levegő-víz hőszivattyúra álljon át a fűtés és akár a hűtés is. Normál menetben itt is éves 3000 köbméteres gázfogyasztást feltételezve a fűtési költség az új tarifákkal számolva évi 1,1 millió forint. Egy levegő-víz hőszivattyú bekerülési költsége telepítéssel együtt 4 millió forint, a fűtési költség évi 200 ezer forint, a megtérülési idő pedig 5,5 év.

Természetesen az energetikai korszerűsítés hőszivattyúval való megoldása nem merül ki a H tarifa igénylésében vagy a telepítésben. Lehet, hogy bővíteni kell a hálózati teljesítményt 32 amperra, ami további 150-160 ezer forint költséggel járhat. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy az ingatlan kábelezése megfelelő-e, tudnivaló, hogy a régi alumínium kábelekre nem kötik rá a szerelők a klímát. Az sem kizárt, hogy cserélni kell a mérőóraszekrényt, ami további több százezer forintos költséget jelenthet.

Mindhárom modellszámításnál azt feltételezték, hogy a tulajdonos nem végeztetett sem nyílászárócserét, sem szigetelést. A cég szakértői szerint ez később természetesen megtehető, akkor még tovább lehet csökkenteni az energiára költött pénzt. Lapunk ezzel kapcsolatban már többször írt arról, hogy látványos áttörést igazán akkor lehet elérni, ha egy ingatlan felújításakor egyszerre történik meg a gépészet és a nyílászárók cseréje és a szigetelés. Ezekhez idén még állami támogatás is igényelhető, legfeljebb három millió forint erejéig, ha mondjuk hat millió forint a teljes felújítási költség.

A radiátoros fűtéssel rendelkező fogyasztók többsége hagyományos kazánt használ, de egyre több a kondenzációs kazán a családi házakban. Itt választhatnak a split klíma vagy a levegő-víz hőszivattyú között, utóbbit általában a padlófűtéssel működő házak tulajdonosai szokták választani.

Magyarországon jelenleg 4,5 millió lakóingatlan van, ebből 2,35 millió gáznak kitett (vagyis gázt is használ) és 1,7 millió a kizárólag gázt használó. Az új építésű ingatlanok mintegy 70 százalékánál egyedi központi fűtés található, vagyis nem a társasház biztosítja egy központi kazánnal. Az elsődleges fűtési megoldás jellemzően mintegy 74 százalékban gáz volt az elmúlt öt évben épült lakásokban, hőszivattyú mintegy 10 százalékban, fa-pellet fűtés 2 százalékban, elektromos direkt fűtés majdnem 5 százalékban került a lakásokba. 

Szakmai becslések szerint a használt, lakott ingatlanok közül mintegy 600 ezer konvektorral fűtött, míg 200 ezer ingatlannál gázkonvektorokat és fatüzelést egyaránt használnak. A Magyarországon jelenleg is üzemben lévő gázkonvektorok száma mintegy 2,5-3 millió. Az ingatlanállomány 18 százalékában, 700 ezer ingatlannál alkalmaznak kizárólag fafűtést, közel 100 ezer a fával és szénnel egyaránt fűtők száma. A távhővel fűtött ingatlanok aránya 16 százalék körüli. Villanyfűtést közel 34 ezer ingatlannál használnak, kizárólag szénnel alig négyezer ingatlan fűtött, a fűtőolaj használata elenyésző, alig ötszáz háztartásban jellemző.

A kormány a rezsi tarifák módosításakor érintetlenül hagyta a távhővel és a hőszivattyúval rendelkező lakóingatlanokat. Ezt vélhetően egy uniós direktíva miatt is tette, ugyanis ezekkel könnyebben teljesíthetők a karbonkibocsátás csökkentésére vonatkozó magyar vállalások, a H-tarifán keresztül ösztönözhetik a megújuló forrásokra való átállást. A Daikin nem régen jelentette be, hogy 2024-től teljes kapacitással (évi egymillió darab) fog működni az új lengyelországi hőszivattyú gyár. A magyar cég ügyvezetője szerint nem kizárt, hogy a már most évi 4 millió darabos európai kereslet miatt további üzem létesítése is szóba kerül, ott Magyarországnak jó esélyei lehetnek.