Az MTI tudósítása szerint kedden Rétvári Bence, a szociális munka napján, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság rendezvényén a növekvő időskori biztonságról beszélt több mutató alapján. Az államtitkár úgy fogalmazott, az emelkedő bérek magasabb nyugdíjjárulékot, így nagyobb nyugdíjat biztosítanak. Igen ám, viszont az emelkedő béreknek nemcsak ez az egyetlen kövektezménye - de erről picit később.
Rétvári szerint:
Jövedelmi szegénység kockázatának a legfrissebb adatok szerint Magyarországon a nyugdíjasok 10 százaléka volt kitéve, az EU-átlag közel 15 százalék.
Egyrészt egész szembeötlő a tudósításban, hogy Rétvári beszédében három szegénységi mutatóval kapcsolatos információt mondott el. Ezek közül kettő esetében a friss adat mellett a 2010-es arányt is közölte, a kritikusabb, jövedelmi szegénység esetében pedig csak az EU-átlaghoz viszonyította a friss adatot.
A jövedelmi szegénységre visszatérve: a közlés alapján a magyar nyugdíjasok tényleg sokkal nagyobb anyagi biztonságban vannak, mint az EU átlaga. A megállapítás tényszerű és vitathatatlan, egy fontos információ azonban rejtve maradt: ez a 10 százalékos arány 2010 óta a legmagasabb ráta. Az elmúlt 8 évben egyre inkább elszegényedtek a nyugdíjasok, az Orbán-kormány második cikluskezdetének évében 4,6 százalékos volt a jövedelmi szegénység kockázatának kitettek aránya. Vagyis a duplájára emelkedett az arány. Így erősen megkérdőjeleződik, hogy vajon hogyan is kell érteni a növekvő időskori biztonságot.
Jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét.
Ez az érték tavaly havi 83 854 forintra jött ki, vagyis minden 10. nyugdíjas tavaly ennél kevesebb pénzből gazdálkodott egy hónapban.
Az, hogy a jövedelmi szegénység aránya a nyugdíjasok körében megduplázódott, és 4,6 százalékról 10 százalékra nőtt 7 év alatt, a szegénységi küszöb változásának eredménye. A bérek ugyanis jóval nagyobb mértékben növekednek, mint az infláció változásához kötött nyugdíjak. Ennek eredményeként a szegénységi küszöb is jóval feljebb került, csak 2017-et nézve ez az érték 8 százalékkal lett magasabb, miközben az átlagnyugdíj mindössze 3,2 százalékkal emelkedett. Így pedig a nyugdíjak kisebb ütemű növekedése miatt egyre többen csúsznak a szegénységi küszöb alá, vagyis így szegényednek el a nyugdíjból élők a statisztika alapján.
