TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a szociális munka napja alkalmából kedden beszélt a növekvő időskori biztonságról. Egy fontos dolog azonban nemcsak rejtve maradt, de meg is kérdőjelezi az államtitkár által említett növekvő biztonságot.

Az MTI tudósítása szerint kedden Rétvári Bence, a szociális munka napján, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság rendezvényén a növekvő időskori biztonságról beszélt több mutató alapján. Az államtitkár úgy fogalmazott, az emelkedő bérek magasabb nyugdíjjárulékot, így nagyobb nyugdíjat biztosítanak. Igen ám, viszont az emelkedő béreknek nemcsak ez az egyetlen kövektezménye - de erről picit később.

Rétvári szerint:

Jövedelmi szegénység kockázatának a legfrissebb adatok szerint Magyarországon a nyugdíjasok 10 százaléka volt kitéve, az EU-átlag közel 15 százalék. 

Egyrészt egész szembeötlő a tudósításban, hogy Rétvári beszédében három szegénységi mutatóval kapcsolatos információt mondott el. Ezek közül kettő esetében a friss adat mellett a 2010-es arányt is közölte, a kritikusabb, jövedelmi szegénység esetében pedig csak az EU-átlaghoz viszonyította a friss adatot.

A jövedelmi szegénységre visszatérve: a közlés alapján a magyar nyugdíjasok tényleg sokkal nagyobb anyagi biztonságban vannak, mint az EU átlaga. A megállapítás tényszerű és vitathatatlan, egy fontos információ azonban rejtve maradt: ez a 10 százalékos arány 2010 óta a legmagasabb ráta. Az elmúlt 8 évben egyre inkább elszegényedtek a nyugdíjasok, az Orbán-kormány második cikluskezdetének évében 4,6 százalékos volt a jövedelmi szegénység kockázatának kitettek aránya. Vagyis a duplájára emelkedett az arány. Így erősen megkérdőjeleződik, hogy vajon hogyan is kell érteni a növekvő időskori biztonságot.

Fotó: Pixabay Fotó: Pixabay

Jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét.

Ez az érték tavaly havi 83 854 forintra jött ki, vagyis minden 10. nyugdíjas tavaly ennél kevesebb pénzből gazdálkodott egy hónapban.

Az, hogy a jövedelmi szegénység aránya a nyugdíjasok körében megduplázódott, és 4,6 százalékról 10 százalékra nőtt 7 év alatt, a szegénységi küszöb változásának eredménye. A bérek ugyanis jóval nagyobb mértékben növekednek, mint az infláció változásához kötött nyugdíjak. Ennek eredményeként a szegénységi küszöb is jóval feljebb került, csak 2017-et nézve ez az érték 8 százalékkal lett magasabb, miközben az átlagnyugdíj mindössze 3,2 százalékkal emelkedett. Így pedig a nyugdíjak kisebb ütemű növekedése miatt egyre többen csúsznak a szegénységi küszöb alá, vagyis így szegényednek el a nyugdíjból élők a statisztika alapján.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.