2019. április 4. 07:24
MTI

Nagy-Britannia így elkerülte az Európai Unióból való megállapodás nélküli kilépést.

A brit EU-tagság megszűnésére (Brexit) szabott határidő további, hosszabb halasztásának kezdeményezésére kötelezte szerda éjjel a londoni alsóház Theresa May miniszterelnököt, elkerülendő a megállapodás nélküli Brexitet. Londonnak április 12-ig, vagyis jövő péntekig tudatnia kell az Európai Unióval a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy e tervek alapján kéri-e ennek a határidőnek a meghosszabbítását. 

A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha a brit kormány nem kéri a határidő meghosszabbítását, vagy az EU nem egyezik bele a kilépés további halasztásába, a brit EU-tagság jövő pénteken, a Brexit feltételrendszeréről kidolgozott, ám a londoni alsóház által háromszor is elutasított megállapodás életbe lépése nélkül megszűnhet.

Theresa May már kedd esti televíziós beszédében jelezte, hogy a Brexit további halasztására van szükség a megállapodás nélküli kilépés elkerülése végett. Az alsóházban szerda éjjel minimális többséggel, 313:312 arányban elfogadott indítvány azonban kötelezővé is teszi Maynek a halasztás kezdeményezését.

Az alsóházban jóváhagyott kezdeményezést - amelyet Yvette Cooper, az ellenzéki Munkáspárt egyik befolyásos képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke terjesztett elő - a törvényhozás felső kamarájának, a Lordok Házának is el kel bírálnia, de ez várhatóan csütörtökön megtörténik, és ezután az indítvány törvényerőre emelkedik. Az április 12-i határidő meghosszabbításához szükséges azonban az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása is.

A brit EU-tagság az eredeti tervek alapján múlt pénteken megszűnt volna, de Theresa May a Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi elutasításai nyomán kialakult patthelyzet miatt kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig. A márciusi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis múlt pénteken közép-európai idő szerint éjfélig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek. A Brexit-megállapodást az alsóház azonban éppen pénteken vetette el harmadszor is, és ezután lépett életbe az EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő.

Kedd esti televíziós nyilatkozatában Theresa May egyenes utalást tett arra, hogy London legfeljebb az EU által a Brexit-megállapodás elfogadása esetére megállapított május 22-i határidőig kérné a kilépési határidő meghosszabbítását, annak érekében, hogy az Egyesült Királyságnak ne kelljen részt vennie a másnap kezdődő európai parlamenti választásokon. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament szerdai brüsszeli plenáris ülésén azonban kijelentette, hogy csak akkor lehet szó ilyen rövid idejű haladékról, ha a brit parlament alsóháza legkésőbb április 12-ig elfogadja a kilépési megállapodást. Juncker szerint a megállapodás nélküli Brexit "most már rendkívül valószínű".

Hasonló véleményének adott hangot szerda este a Bank of England kormányzója is. Mark Carney a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy most már "riasztóan magas" a megállapodás nélküli Brexit kockázata. A brit jegybank vezetője "teljes képtelenségnek" nevezte hivatali elődje, Lord Mervyn King volt jegybanki kormányzó minapi kijelentését, amely szerint a megállapodás nélküli kilépés "könnyedén kezelhető lenne".

A Bank of England nemrégiben a szabályozatlan Brexit súlyos recessziós kockázataira is felhívta a figyelmet.  A jegybank által kidolgozott, néhány hete bemutatott legrosszabb stresszhelyzeti szimulációs modellek arra vallanak, hogy a brit hazai össztermék (GDP) akár 8 százalékkal is zuhanhat, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. Ez sokkal súlyosabb recesszió lenne annál, mint amelyet a brit gazdaság a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság alatt átélt: a brit GDP-érték a válság előtti utolsó csúcspont és az akkori ciklus mélypontja között összesen 6,25 százalékkal zuhant.

A Bank of England a 88 oldalas tanulmányban hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szimulációs forgatókönyvei nem előrejelzések, azt jelzik, hogy mi minden történhet megállapodás nélküli Brexit esetén, és nem azt, hogy mi fog történni a legnagyobb valószínűséggel.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>