Egyelőre nem találja a Tiborcz-adó kivetésének módját a fővárosi önkormányzat. Legalábbis erre utal a Fővárosi Közgyűlés jövő hét csütörtökre összehívott ülésére készült építmény adóról szóló előterjesztés. Ebben Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes javaslatot tesz ugyan az adó összegének emelésére, ám ez a törvényi korlátozás okán alig 53 forinttal emelkedik, azaz az idei 1898 forint/ négyzetméter helyett jövőre 1951 forint/négyzetméterre nő. Ráadásul ez csupán a főváros által közvetlenül igazgatott területre, azaz a Margitszigetre terjed ki, amelynek így a városlakók életére nem sok hatása van. A reklámhordozókra kivethető adót pedig nulla forintban határozná meg a városvezetés, szintén csak a Margitszigetre vonatkozóan.
Mint emlékezhetünk Karácsony Gergely a választási kampány idején bejelentette, hogy megválasztása esetén megadóztatja az 500 milliónál drágább ingatlanokat. Az Orbán Viktor vejéről Tiborczra keresztelt adó első csekkjét rögtön ki is tűzte Orbán Ráhel otthonául is szolgáló virányosi ház kapujára. Ígéretét a győzelem után is megerősítette, de már jóval óvatosabban azt is hozzátette:
előbb meg kell alakulniuk a helyi önkormányzatoknak, mivel ezt az adónemet a főváros akkor tudja kivetni, ha a kerületek nem élnek ezzel a lehetőséggel, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a főváros hajtsa be ezt az adónemet. A kerületek nagyobb részében ellenzéki többség van, úgyhogy a kollégái már dolgoznak ennek a jogszabálynak a részletein.
Felmerült, hogy már a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén tárgyalják az erről szóló előterjesztést, ám ez nem történt meg. A kerületi alakuló üléseket is megtartották már mindenütt, de a Tiborcz-adó ügye egyelőre sehol sem került terítékre.
Nincsenek könnyű helyzetben. A helyi adókról szóló törvény értelmében az önkormányzatok csak iparűzési, építmény, kommunális és idegenforgalmi adót vethetnek ki. A főváros esetében az építmény-, a telekadót, a magánszemélyek kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a Margitsziget kivételével a kerületi önkormányzatok, míg a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult kivetni és beszedni. Az építmény-, telek és kommunális adóból származó bevételek a kerületeket illetik. Így van ez az idegenforgalmi adóval is, kivéve, ha a kerület vezetése átengedte ezt a fővárosnak. (Ezzel hét kerület élt az elmúlt években.) Az iparűzési adó szabályozásán pedig éppen most csavart egyet a kormány azzal, hogy azt elsődlegesen a közösségi közlekedésre kell költeni. Tavaly egyébként 287 milliárdon milliárd forinton osztozott a főváros a 23 kerülettel.
Az építményadót két kerület – Kispest és Pesterzsébet - kivételével ugyan mindenütt bevezették, de sok mentesség és kedvezmény miatt, a két adónemből alig származik bevétele a fővárosi kerületeknek. A városvezetés azonban aligha engedheti el a Tiborcz-adó ügyét, hiszen a választási ígéret mellett erős gazdasági érdekük is fűződne hozzá. A kormány láthatóan nem kíván több forrást biztosítani sem a közösségi közlekedésre, sem más fővárosi feladatellátásra, így nagy szükség lenne az extra-pénzre. Az építményadóban pedig nagy pénz lehet, ha kerületek hajlanának rá, hogy a négyzetméter, illetve korrigált forgalmi érték alapján szabják meg a fizetendő díjat és azt, vagy legalábbis egy részét átengedjék a fővárosnak. Ingatlanforgalmi becslések alapján akár 80 milliárd forintos bevétel is befolyhatna az újra kalibrált építményadóból. (Feltéve, hogy az Alkotmánybíróság nem kaszálná el, ahogy azt tette korábban a luxusadóval.)
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre az Mfor-kérdésére válaszolva korábban kijelentette, hogy nem tartja helyesnek az adózott jövedelemből szerzett vagyontárgyak megadóztatását.
Az új városvezetés elkötelezettnek tűnik a pénzügyi harapófogó feszegetésében. A jövő heti ülésen a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. átalakulásáról is. Arról még az előző közgyűlés döntött, hogy a Fővárosi Közbeszerzési Kft-t beolvasztja a holdingba. A cégbíróság ezt szeptemberi hatállyal be is jegyezte, mostanra pedig elkészült a végleges vagyonmérleg és leltár, így lehetővé vált két fővárosi cégből kinyerhető osztalékelőleg kifizetése. Ahhoz, hogy a Főtáv Zrt. és a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. által fizetendő 2,6 milliárdos osztalékból a tulajdonos fővárost megillető 2,4 milliárdot még az idén kifizethessék, a BVH-nak el kellett készíteni a közbenső mérlegét, amit a jövő héten a közgyűlés elé terjesztenek. Ha a grémium elfogadja azt, akkor az önkormányzat még december 31.-e előtt hozzájuthat az osztalékelőleghez.
A Fővárosi Közgyűlés tárgyalja a jövő évi költségvetés elfogadásáig hatályos átmeneti gazdálkodásról szóló előterjesztést is, amelynek lényege, hogy a jelzett időszak alatt csak az idei maradvány terhére köthető szerződés, illetve történhet kifizetés a beruházások esetében.
A közgyűlés a fentieken túl 18 további előterjesztést vitat majd meg, amelyek között szociális térítési díjakról és a parkolási rendről is döntenek. Utóbbi esetében a legfontosabb változás, hogy
2020. július 1-jétől a kerületi önkormányzatoknak maguknak, illetve az általuk erre létrehozott, ám saját vállalkozásoknak kell majd végezni a parkolóautomaták üzemeltetését, beleértve a díjfizetés ellenőrzését, az ügyfélszolgálatok és egyebek fenntartását. A jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem lehetne külső vállalkozásnak átadni a parkolás üzemeltetését.
Ezenfelül a parkolóautomaták közötti legnagyobb távolságot a jelenlegi 75 méterről 250 méterre emelik, de 75 méterenként ki kell tenni egy információs táblát a legközelebbi automata elhelyezéséről és a díjövezet kódjáról. A változást a mobilparkolás elterjedésével indokolja, mivel az így indított díjfizetés részaránya már elérte a 80 százalékot.
Ezenfelül javaslat készülne arról is, hogy miképpen írhatnák elő a kerületeknek, hogy a parkolóautomatákat tegyék alkalmassá a bankkártyák elfogadására is, illetve a közösségi autóhasználat fellendítése érdekében milyen parkolási kedvezményeket kapjanak a szolgáltatásban résztvevő elektromos autók.
