„A szinkront a Mafilm Audio Kft. készítette” – ezzel a mondattal szinte minden magyar találkozhatott az elmúlt évtizedekben. Most az állami Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. értékesíteni szeretné a legismertebb hazai szinkronstúdióban lévő 41 százalékos üzletrészét. Az eladással pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) bízta meg, amely elektronikus árverést írt ki. Az MNV oldalán megjelent hirdetmény szerint a licitálás február 20-án kezdődik és február 25-ig tart, a kikiáltási ár pedig 825,5 millió forint.
Ez elég jó árnak tűnik, hiszen a Mafilm Audio Kft. stabilan nyereséges.
A szinkronstúdió a MAFILM állami filmgyártó vállalat hangrészlegéből alakult át professzionális szinkronstúdióvá a ’90-es években, emiatt technikai felszereltsége sokáig kiemelkedő volt a magyar piacon, és a folyamatos beruházásoknak köszönhetően ma is vezetőnek tekinthető eszközparkját és infrastruktúráját tekintve. Jelenlegi fő profilja is a magas technikai és szakmai minőségű szinkronok gyártása. A legtöbb, nagy nemzetközi filmstúdiók által készített mozifilmet jellemzően a Mafilmben szinkronizálják, emellett független stúdiók által gyártott filmekhez és sorozatokhoz is készítenek szinkront
– olvasható a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ, a Magyar szinkronipar működése című, 2019-ben készített elemzésében.
Már ebben az elemzésben is megemlítik, hogy a Mafilm Audio messze a legjövedelmezőbb szinkronstúdió, hiszen a vizsgált időszakban stabil 770-800 millió forintos árbevételét szinte minden évben 5-7 százalékos árbevétel-arányos profitráta kísérte, a cég tehát minden évben 40 millió forint feletti adózott eredmény ért el. Mindez a kutatók szerint valószínűleg annak köszönhető, hogy a cég fő profiljába tartozó megrendelések jellemzően magas értékűek, a Mafilmben tehát a drágább, főként nagy mozifilmekhez köthető szinkronok készülnek.
Fotó: Depositphotos
Ez most is igaz: 2023-ban már közel 2 milliárd forintos árbevételt értek el, amiből 616 millió forint profit származott. Ebből a nyereségből pedig 90 millió forint osztalékot kaptak a tulajdonosok. A HÉTFA kutatása is kitér arra, hogy tulajdonosi szerkezetét tekintve a cég egyedülálló abban az értelemben, hogy 41,05 százalékát a magyar állam tulajdonolja, míg 40,38 százaléka magánszemélyek tulajdonában van (hangmérnökök, szinkronrendezők). A fennmaradó 18,75 százaléknak pedig egy nemzetközi iparági szereplő, a londoni Voice & Script International Limited nevű cég a tulajdonosa, aminek köszönhetően a Mafilm Audio szintén részese lehet a nemzetközi, régiós szintű tárgyalásoknak. Ez a tulajdonosi szerkezet borulhat most fel azzal, hogy a Nemzeti Filmintézet, mint a mozgóképipar magyar csúcsszervezete, eladná az állami üzletrészt.
Természetesen küldtünk kérdést az NFI-nek, hogy miért döntöttek az eladás mellett, amint érkezik válasz, frissítjük a cikkünket.
Előkerült a saját láb
Emlékezetes, hogy január végén Orbán Viktor adta át az NFI stúdiójának új, gigászi műtermeit Fóton, és nem mulasztotta el, hogy beszédében üzenjen egyet a független filmeseknek.
Végre eljutottunk arra a pontra is, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is. Végül is ezt akartuk: legyen a film mindenkié
– fogalmazott a kormányfő.
Viszonylag ritka, de azért nem példátlan, hogy az állam árverés útján privatilálja a különböző cégekben meglévő tulajdonát. Az MNV esetében az a jellemző, hogy főleg állami ingatlanokat próbál értékesíteni árveréssel, de már 2018-ban is volt egy nagyobb licitálási hullám az állami céges tulajdonokra. A napi.hu írta meg, hogy alaposan megrostálta a társasági portfólióját a vagyonkezelő, ugyanis 28 cégben meglévő kisebbségi tulajdonától szabadult meg összesen 42,2 millió forint értékben. A meghirdetett 76 cég mintegy harmadára jelentkezett is vevő. Az árverés anonim volt, így nem lehet tudni, hogy kik lettek az új tulajdonosok. A Kecskemétfilm Kft. esetében például 13,8 százalékos részesedéséről mondott le az állam: a kikiáltási ár 5,5 millió forint volt és végül ennyiért is kelt el.
Az MNV korábban azt közölte, hogy az árverésre bocsátott társaságok jellemzően nem látnak el közfeladatot, így állami tulajdonban tartásuk sem vagyonpolitikai, sem költséghatékonysági szempontból nem indokolt.
