A forint tavaly őszi összezuhanásáért az Északi Áramlat felrobbantása és az annak következtében elszálló gázárak tehetnek. Ezt állította Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a 24.hu podcast adásában.
A kijelentés közgazdaságilag annyira megalapozatlan volt, hogy sok hozzáértőnél kivágta a biztosítékot. Közülük Simor András, az MNB 2007-2013 közötti elnöke nyilvánosan is kifejtette, a podcastot működtető portálon, miért képtelenség Virág állítása.
Az, hogy a forint azért zuhant az euróval szemben a 2022. szeptember végi 407,45-ös szintről október közepéig 435-ig, mert:
- az Északi Áramlat felrobbantása után „szeptember 27-én este néhány perc leforgása alatt több mint 20 százalékkal ugrott a gáz ár”
- az euró a dollárral szemben paritás alá került”
- „egy ördögi spirál alakult ki a magyar gazdasággal kapcsolatban, mert akkor töltöttük fel a gáztárolóinkat”.
Csakhogy a tények mást mutatnak. Eszerint
"a földgáz ára 2022 augusztusában érte el a 293 euró/MWh-s csúcspontját. Ezt követően az ár meredeken esni kezdett, szeptember 27-ére 180 euróra csökkent, majd október közepére már 157 euró körül volt a tőzsdei ár jegyzés, ahonnan aztán az év végéig 84 euróra zuhant. Hol van az alelnök úr által említett 20 százalékos áremelkedés? Talán ott, hogy szeptember 26. és 28. között 15,6 százalékot emelkedett a földgáz világpiaci ára, hogy aztán az azt követő három napban 17,8 százalékkal csökkenjen. Október 3-án, alig egy héttel a robbanás után már alacsonyabb volt a gáz világpiaci ára, mint a robbanás előtt, és onnantól kezdve tovább csökkent az elmondottak szerint. Tehát az alelnök úr állításával szemben a gáz világpiaci ára nemhogy tartósan emelkedett volna a csővezeték felrobbantásának következtében, hanem éppen ellenkezőleg, ebben az időszakban némi ugrálás után meredeken esett. Azt pedig nem gondolhatja komolyan senki, hogy a forint nem bír ki egy kétnapos világpiaci gázáremelkedést" - mutatott rá Simor András.
De Virágnak az euró-dollár árfolyammal kapcsolatos állítása sem stimmel. Az ugyanis még jóval a robbanás előtt, először augusztus 24-én került 1 dollár, vagyis paritás alá. A robbanás napján kevesebb mint egyszázalékos esést könyvelt el euró a dollárhoz képest, de egy nap múlva már vissza is erősödött, és október végére már megint egy dollárnál többet ért az euró.
Végül, de nem utolsósorban, azt sem igazolják a tények, hogy a piacokon a kockázati étvágy érdemben csökkent, a félelem pedig növekedett volna a csővezeték felrobbantásának hírére. Ha a piacon pánikhangulat lett volna, akkor nemcsak a forint árfolyama zuhant volna, hanem a környező országok devizáié is.
Az árfolyamokat laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár oldalán böngészheti >>>
"A forint kálváriáját nem a csővezeték felrobbantása és az annak következtében kialakuló pánikjelenségek, hanem a jegybank monetáris politikai botladozása okozta" - írja Simor András. Mindenekelőtt az, hogy az MNB tavaly szeptember végén leállított a kamatemelési ciklust, arra hivatkozva, hogy a 13 százalékos szint elégséges az infláció megfékezéséhez. Emiatt kezdett a forint szabadesésbe, mivel a jegybank a kamatemelési ciklus szeptemberi leállításával jelentős hitelességi veszteséget szenvedett - mutat rá Matolcsy György elődje.
Simor András lesz a vendége lapcsoportunk november 29-ei Klasszis Klubjának, amelyen a napokban induló ingyenes regisztrációt követően Önök is is feltehetik a kérdéseiket.
