Miután megugrott a fertőzöttek száma, a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül, végül azonban mindent megtettek, hogy ne szivárogjanak ki kellemetlen információk – derül ki a Direkt36 Telexen megjelent cikkéből, amely a tavaszi járványhullámot kezelő kormányzati döntések hátterét tárja fel.
Egyes politikusok szerint a kórházi riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. Azonban a kórházi állapotok bemutatásában a kormány politikai kockázatot látott, és fontos volt számára, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet. Ezért tartottak ki a nyilvánosság korlátozása mellett, ebbe pedig jelentős energiát fektettek.
A Direkt36 cikke szerint a kórházi állapotokról nyíltan beszélő kevesek egyikét, Bucsi László székesfehérvári kórházigazgatót is kérdőre vonta Pintér Sándor belügyminiszter azután, hogy a kifejezett tiltás ellenére konkrét adatokat osztott meg a nyilvánossággal. Egy áprilisi rendezvényen Bucsi arról beszélt, hogy tragikus a helyzet a kórházakban, ahol a lélegeztetőgépre kerülő fertőzöttek 84 százaléka meghal. A kórházakat a járvány idején katonás szigorral irányító belügyminiszter ezután személyes meghallgatásra rendelte a kórházigazgatót, ahol arra volt kíváncsi, ki adott neki engedélyt a kibeszélésre.
A Direkt36-nak több vezető beosztású korházi forrás is arról beszélt, hogy a járványhullám csúcsán kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60-70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, így a túlélési esélyeik is csökkentek.
A harmadik hullám korábbiaknál erősebb pusztításához hozzájárult, hogy ugyan már február közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a brit variáns terjedése miatt baj van, a kormány csak március elején jelentette be az iskolák és az üzletek bezárását. Kormányzati források szerint azért is halogatták a döntéseket, mert túlzottan bíztak abban, hogy az oltási programmal megúszhatják a harmadik hullámot újabb korlátozások nélkül. Ráadásul a komolyabb tömegmozdulások elkerülése érdekében a közhangulattal sem akartak szembe menni, a kormány által készíttetett felmérések ugyanis azt mutatták, hogy a közvélemény még februárban is nyitáspárti volt.
Bár a járvány magyar áldozatainak száma – az ország lakosságához viszonyítva – nemzetközi összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozott, a kormány ezt a témát tudatosan kerülte. Ehelyett a fellendülő oltási programra irányította a figyelmet, amely a kezdeti káosz után lendületet kapott, és a keleti vakcináknak köszönhetően az EU többi tagállamához képest gyorsabban folyt. Mindennek meg is lett a politikai eredménye: áprilisban a legtöbb közvéleménykutató a kormánypárt erősödését mérte.
A cikk elkészítéséhez a Direkt36 több mint egy tucat forrással – kórházi dolgozókkal, kormányzati szereplőkkel és velük kapcsolatban álló ellenzéki és kórházi dolgozókkal – beszélt. A kormány, a Fidesz, az Operatív Törzs, a Belügyminisztérium nem válaszolt a portál kérdéseire, a székesfehérvári kórházigazgató, Bucsi László pedig nem kívánt nyilatkozni.
