<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A közvetlen szomszédságunkban kirobbant háború hatására külföldiek spekuláltak a hazai fizetőeszköz ellen, méghozzá kiugróan magas, 600 milliárd forintos értékben. Ez gyengítette a forintot jelentősen, az euróval szemben egészen a 400-as szintig. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most kamatemeléssel próbálja megdrágítani a spekulánsok kiadásait, az ugyanis arra kényszerítheti őket, hogy zárják a pozícióikat, ami a forintot erősítő hatású lehet.

Az nem szokatlan, hogy a Monetáris Tanács a hónap első vagy második keddjén ülésezik, az viszont már igen, hogy azt követően a testület egyik tagja kiáll a sajtó elé. Ezek az összejövetelek ugyanis nem úgynevezett kamatdöntő szeánszok, arra a két héttel későbbi, általában a hónap harmadik vagy negyedik keddjén esedékes összejövetelek hivatottak.

Virág Barnabás közlése szerint a háború hatására sem változtatnak az eredeti antiinflációs forgatókönyvükön. Fotó: MTIVirág Barnabás közlése szerint a háború hatására sem változtatnak az eredeti antiinflációs forgatókönyvükön. Fotó: MTI

Abban most sem tért el a hosszú évek alatt kialakult gyakorlattól a Monetáris Tanács, hogy ezúttal sem döntött az alapkamatról. Az viszont már újdonság, hogy az egyéb monetáris kondíciókhoz hozzányúlt. Mint arról beszámoltunk, az egynapos és az egyhetes fedezett hitelei kamatát 100-100 bázisponttal, 6,4-6,4 százalékra emelte, miközben az alapkamatot és az egynapos betéti kamata 3,4-3,4 százalékon maradt. 

Nem változott az 5,35 százalékos egyhetes betéti kamat, amely a rövid távú pénzpiaci mozgásokra képes reagálni, ám ezt a jegybanki táncrend szerint amúgy is mindig csütörtökön tekintik át, s nem is a Monetáris Tanács, hanem az MNB igazgatósága.

Mindenesetre a mai döntések már kellő apropót szolgáltattak ahhoz, hogy az eddig csak a kamatdöntő ülések után megszólalt Virág Barnabás ezúttal is a sajtó jelentette nyilvánosság elé álljon, még ha online formában is.

Az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke azzal a magától értetődő közléssel kezdte a mondandóját, hogy a Monetáris Tanács is részletesen foglalkozott az elmúlt közel két hét, vagyis a február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború óta eltelt fejleményekkel. Virág Barnabás emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése előtt a magyar gazdaság erős növekedési képességgel rendelkezett, a GDP idei bővülését 7,5-8,5 százalék közé várták – ahogy az elhangzott a Monetáris Tanács február 22-ei ülése utáni sajtótájékoztatón. Amelyen az MNB alelnöke már jelezte, hogy az éves infláció a januári, közel 14 és fél éves rekordot jelentő 7,9 százalék után februárban még magasabb lehet, akár 8,5 százalék (a pontos adat megismeréséig már csak egyet kell aludni, azt ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal szerdán teszi közzé). Más kérdés, hogy ez az infláció regionális szinten még így is viszonylag alacsonynak számít – mutatott rá Virág Barnabás.

A háborús helyzet miatt azonban a két héttel ezelőtti kilátások romlottak, méghozzá oly módon, hogy az inflációs kockázatok nőttek, miközben a vártnál alacsonyabb lehet a gazdasági növekedés – ismételte meg Virág Barnabás a múlt héten már megtett kijelentését. 

Mégsem változtatta meg a Tanács most a hivatalos prognózisait, azokhoz csak a két hét múlva publikálandó új inflációs jelentés ismeretében nyúl.

Arra viszont már most kitért az MNB alelnöke, hogy a háború világszerte a kockázatkerülés erősödését is okozta. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a magyar megtakarítók továbbra is bíznak a forinteszközeikben, például a betétállomány stabil maradt. Mint ahogy a lakossági állampapírpiac is, noha azon volt némi átrendeződés: az inflációkövető állampapírok (Prémium Magyar Állampapírok) iránti erős kereslet nőtt, ami ellensúlyozta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz alacsonyabb értékesítését (emögött az áll, hogy az inflációkövető állampapírok most magasabb hozammal kecsegtetnek, mint a fix, ötéves átlagban évente 4,95 százalékot hozó MÁP Pluszok – a szerk.).

Érdekes, hogy a lakossági devizabetétek állománya csökkent az elmúlt másfél héten, ami a forintot erősítő hatású volt. Ám ez sem tudta megakadályozni a hazai fizetőeszköznek ezt megelőzően csak a 2008-as pénzügyi válság alatt tapasztalt mértékű árfolyamzuhanását. Mely során a forint az euróval szemben egy hét alatt több mint 30 egységet gyengült, s hétfő délelőtt elért a 400-as, immár lélektaninak számító szinthez.

A nagyarányú forintgyengülést Virág Barnabás szerint külföldiek váltották ki, akik jelentős, 600 milliárd forintos értékben építettek ki forint elleni spekulatív pozíciót. Egy ilyen pozíciót ugyanakkor tartani kell és finanszírozni, ami költséges lehet, miközben egyszer azért le is kell zárni, ami viszont már a forintot erősítheti – hívta fel a figyelmet az MNB alelnöke.

A jegybank most azzal tudja elősegíteni a spekulánsok mielőbbi pozíciózárását, hogy megdrágítja azok finanszírozását. Mindenekelőtt kamatemelésekkel. Ezt szolgálták a Monetáris Tanács mai döntései is, amelyek Virág Barnabás szerint beleillenek a jegybank tavaly nyáron meghirdetett kamatemelési ciklusába.

Lapunk azon kérdésére, hogy a külföldiek miért spekuláltak a forint ellen ilyen nagy mértékben, az MNB alelnöke elmondta, a forint elleni spekuláció szerves része a piac működésének, egy kis nyitott gazdaságnak. Ráadásul most van egy rendkívül kiélezett egy geopolitikai helyzet, közvetlenül a szomszédunkban, ami nem rólunk szól, de ránk is hatással van. 

Az MNB az eszköztár minden elemével kész beavatkozni a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében – jelentette ki sajtótájékoztatója végén Virág Barnabás. Mindenesetre arra, hogy korántsem biztos, már túlvagyunk a nehezén, utal, hogy bár a forint euróval szembeni árfolyama kedd délelőtt benézett a 385-ös szint alá is, délután 4-kor már ismét 389 körül tanyázott.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.