Az elmúlt időszakban gyengécske adatokat produkáló kiskereskedelem megemberelte magát januárban. Éves szinten a korrigált adatok szerint 4,7 százalékkal nőtt a forgalom volumene, amely gyakorlatilag a megvásárolt termékek mennyiségét mutatja. Ennél nagyobb tempóra legutóbb 2022 első felében volt példa, amikor két számjegyű növekedés volt a szektorban, köszönhetően a választások előtti lépéseknek, például az szja-visszatérítésen alapuló extra vásárlásoknak.
Kedvező változás, hogy a nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkeket is magában foglaló nem élelmiszerek forgalmának volumene is emelkedett. A 4,7 százalékos bővüléshez a nem élelmiszerek 2,4 százalékponttal járultak hozzá. Ezzel szemben az élelmiszerek 2, az üzemanyagok 0,3 százalékpontot tettek hozzá a növekedéshez. Utóbbi három adat arra utal, hogy a magyar vásárlók bátrabban vásároltak az idei év elején, mint a korábbi hónapokban.
Fotó: Depositphotos
A januári emelkedés eredményeként a hosszú távú adatok is javultak: az év első hónapjában a forgalom, volumene 1,9 százalékkal haladta meg a 2021-es havi átlagot. Ennél jobb eredményre legutóbb több mint két évvel ezelőtt, 2022 novemberében volt példa. Azóta a ez a mutató régóta hullámzó teljesítményt mutat a reálbérek tavalyi emelkedése ellenére, kérdés, hogy a mostani kiugrás után tartós marad-e a növekedés.
Rég mondhattunk ilyet, de egy kifejezetten kedvező adatot közölt a KSH a kiskereskedelemmel kapcsolatban. A szektor nagyon erősen kezdte az évet, hiszen minden várakozást felülmúlva, havi alapon 2,2 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi értékesítés volumene az idei év első hónapjában. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva – a tavalyi évi alacsony bázisa mellett – 4,7 százalékos volt a növekedés. Hosszú idő óta most először látunk érdemi javulást a kiskereskedelemben – értékelte a friss adatokat Virovácz Péter, az ING közgazdásza. Úgy vélte, a friss adatok bizakodásra adnak okot a fogyasztás további fellendülésével kapcsolatban. Utalt arra, hogy a lakossági állampapírhozamok év eleji kifizetése részben lecsapódott a kiskereskedelemben is. Ami az üzemanyagforgalmat illeti, vélhetően a szokásosnál erősebb lehetett a szezonalitás, hiszen a januárban emelkedő üzemanyagárak ellenére jelentősen megnőtt a kutak forgalma. A legnagyobb meglepetést tehát ez hozta.
Vannak azért kevésbé szép számok is
A részletes adatok szerint az idén januárban a forintban mért forgalom 1477 milliárdot tett ki, ami 9 százalékos bővülésnek felel meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy majdnem 5 százalékkal több termékért 9 százalékkal nagyobb összeget kellett az üzletekben hagyni. A januári bővülésnél figyelembe kell venni azt is, hogy viszonylag alacsony bázishoz képest jött össze a mostani többlet, 2024 januárjában ugyanis stagnált, egy évvel korábban pedig majdnem 4 százalékos volt a csökkenés éves összevetésben. Összességében a kiskereskedelmi forgalom mostani bővülése az elmúlt időszakban összeszedett hátrány ledolgozásának első lépése. Erre utalt az ING elemzője is, szerinte kérdés, hogy vajon ez a januári növekedés mennyire tartós és mekkora az egyszeri hatás, az a következő hónapokban derül ki.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentjében azt írta, hogy a friss kiskereskedelmi adattal mindössze egyetlen probléma akad: a nagymértékű keresletbővülés egy része az importot növeli, hiszen az ipari termelés nem mutat ennyire kedvező képet, az ipar nagy része exportra termel, exportra termelne.
Mi lesz most?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter láthatóan nagy örömmel kommentálta a januári adatot. Közölte: „A kiskereskedelmi forgalmat a teljes foglalkoztatás és a reálbérek még mindig kiugróan magas 6 százalékos növekedés üteme támogatta. A lakossági fogyasztói bizalom tehát folyamatosan erősödik.” Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője arra számít, hogy a kiskereskedelmi forgalom a következő hónapokban is dinamikusan bővülhet. A jövedelmi helyzet javulása, amely a reálbérek további emelkedéséből, illetve az állampapír-kamatfizetésekből következik továbbra is jelentős támaszt adhat a kiskereskedelem növekedésének. Kulcskérdés lesz az árak alakulása, egyes élelmiszerek esetében látható volt, hogy a kereskedők növelték árrésüket, amely a tavalyi gyenge mezőgazdasági évvel együtt hozzájárult az infláció megugrásához. Ha ez a folyamat tartós marad, az ismét óvatosságra intheti a háztartásokat.
Regős Gábor szerint a kiskereskedelem kifejezetten erős évkezdése jó jel az év egésze szempontjából, a fogyasztás minden várakozás szerint idén is érdemben felfelé húzza a GDP-t – ha csak a fogyasztáson múlna, az idén nagyon szép növekedési számot láthatnánk.
„Ami a 2025. év egészét illeti, az erős évkezdet mindenképpen pozitív előjelnek tekinthető. Az év első hónapjaiban az egyedi impulzusok, mint a lakossági állampapírok kifizetései adhatnak lökést a szektornak. Ugyanakkor az év közepére ez a lendület lanyhulhat, különösen akkor, ha a vártnál érdemben alacsonyabb lesz a reálbérek növekedése. Részben a magasabb infláció, részben pedig a lassabb bérkiáramlás fékezheti a lendületet a fogyasztás tekintetében” – derül ki az ING prognózisából. Virovácz Péter közölte, hogy az év vége felé pedig a kormányzati intézkedések adhatnak újabb lökést a szektornak. Az elmúlt két év fényében tehát mindenképpen egy jóval kedvezőbb év várható 2025-ben a kiskereskedelemben és jelenleg 4-5 százalék körüli éves átlagos növekedésre számít.
