Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

A nemzetközi nőnapról egy egészen "kedves" és Magyarország számára cseppet sem hízelgő összeállítással emlékezett meg az Eurostat. Megmutatták, átlagosan mennyivel keresnek kevesebbet a nők férfi kollégáiknál. Hazánk helyezésére nem lehetünk büszkék.

Magyarországon a nők átlagosan 18,2 százalékkal kevesebb fizetésért dolgoznak, mint férfi kollégáik. Ez az arány jócskán meghaladja az Európai Unió 14,1 százalékos átlagát, egyben a nyolcadik legmagasabb a magyar adat - derül ki az Eurostat hétfői összeállításából. 

Ahol a hazai viszonyoknál is rosszabb a helyzet:

  • Svájcban a 2018-as adat szerint 18,3 százalék a különbség, 
  • Szlovákiában 18,4, 
  • Csehországban 18,9, 
  • Németországban 19,2, 
  • Ausztriában 19,9,
  • Lettországban 21,2,
  • Észtországban pedig 21,7 százalékkal volt alacsonyabb a nők fizetése 2019-ben.

Fotó: PrivátbankárFotó: Privátbankár

Az Eurostat adata egyébként a legalább 10 főt foglalkoztató ipar, szolgáltatások és építőipar területén működő cégek adataira támaszkodva határozza meg a bérkülönbséget. A társadalombiztosítás, közigazgatás és védelem adatai nem szerepelnek benne.

A rangsor másik végén szereplő tagállamokban gyakorlatilag nem ismerik a nemek közötti bérkülönbség fogalmát. 

  • Luxemburgban mindössze 1,3, 
  • keleti szomszédunkban, Romániában 3,3, 
  • Olaszországban pedig 4,7 százalékkal alacsonyabb a nők fizetése a férfiakénál. 

10 százaléknál is kisebb a differencia még egyébként Belgiumban (5,8 százalék), Szlovéniában (7,9 százalék) és Lengyelországban (8,5 százalék).

A hazai adatra visszatérve, az nem csak azért kedvezőtlen  Magyarországra nézve, mert a nyolcadik legmagasabb, hanem azért is, mert az uniós statisztikai hivatal adatai szerint legutóbb 2012-ben volt hasonlóan rossz a helyzet ebből a szempontból. 2018-ról 2019-re ugyanis hatalmasat, kereken 4 százalékpontot nőtt a differencia mértéke, miközben az elmúlt évek folyamatai más tagállamokban sokkal inkább stagnálásról, kisebb-nagyobb mértékű mérséklődésről árulkodnak. 

Bizonyos országok esetében ez egyébként várható fejlemény, hiszen miközben az Orbán Viktor-vezette magyar kormány tehetetlenül áll a nemek közötti bérszakadék kérdése előtt, mondván nem tudja megoldani azt, addig többek között Franciaországban és Izlandon is tettek már a helyi kormányok a bérkülönbség felszámolásáért. Izlandon 2018. januárjában lépett hatályba az a törvény, ami elismeri az egyenlő bérek elvét, Franciaország pedig olyan rendelkezést fogadott el, melynek értelmében akár pénzbüntetéssel is sújtható az a vállalat, amely 3 év alatt nem egyenlíti ki a béreket. 

Izlandon egyébként 2019-ben a korábbi 15-17 százalékos különbség 13,8 százalékra apadt, Franciaországban pedig minimális és lassú csökkenés mutatkozik (2019-ben 16,5 százalék volt a különbség mértéke az előző évi 16,7 százalékról). 

Magyarország: bruttó 69 900, nettó 46 484 forinttal ér többet a férfiak munkája

Az Eurostat adatai után evezzünk át a Központi Statisztikai Hivatal számaira, melyeket némiképp eltérő módszertannal határoznak meg. A statisztikai hivatal bérstatisztikájában egyrészt nem a 10, hanem az 5 főnél nagyobb vállalatok adataira támaszkodik, másrészt a nemek szerinti lebontásban csak a teljes munkaidős alkalmazottak szerepelnek - a részmunkaidősök nem, ellentétben az Eurostat számaival. Arról nem is szólva, hogy a KSH-nál már 2020-ra is van elérhető információ. 

A fentiekből kiindulva nem túlzottan meglepő tehát, hogy némiképp eltérő adatokat kapunk eredményül. A KSH legutóbbi közlése szerint a bruttó átlagbér 

  • a férfiak esetében 439 900 forint volt, 
  • a nőknél 370 ezer forint. 

A differencia 16 százalék a 2019-es - KSH adatai alapján kapott - 16,7 százalék után. Az arányszám mérséklődése annak köszönhető, hogy tavaly gyorsabban nőtt a nők átlagbére a férfiakénál, ez a kijelentés azonban némiképp megtévesztő. Bár gondolhatnánk, hogy idehaza is elindult egy kedvező bérkiegyenlítődési folyamat, valóságban csak a matematikai szabályrendszerének köszönhető mindez. Mivel a nők kevesebbet keresnek férfi kollégáiknál, az ő bérük növekedési üteme nagyobb lehet úgy is, hogy nominálisan egyáltalán nem kapnak több pénzt. 

Egyszerűbben megfogalmazva: míg tavaly

  • a férfiak bruttó átlagbére 36 300 forinttal nőtt,
  • a nőké - az arányaiban nagyobb növekedés ellenére is - "csak" 34 200 forinttal.

Nézzük is akkor forintosítva az elmúlt két évet!

Bruttóban számolva a bérkülönbség már 69 900 forint volt tavaly a férfiak javára szemben az egy évvel korábbi 67 800-zal. Nettóban mindez 46 484 forint többletet jelentett 2020-ban a férfiaknak, a korábbi 45 619 forint után. 

Vagyis arányaiban hiába csökkent a KSH adatai alapján a bérkülönbség, forintosítva továbbra is csak nő a differencia. 

A folyamatot pedig a jelek szerint - ellentétben a francia vagy az izlandi kormánnyal - tétlenül nézi a kormány. Két évvel ezelőtt Tóth Bertalan MSZP-s képviselő szólította fel a kormányt arra, hogy szüntessék meg a nemek közötti bérkülönbséget a férfiak és a nők között. Orbán Viktor szerint ez azonban olyan probléma, amire a kormánynak lényegében nincs ráhatása. Tenni nincs mit, legfeljebb csak beszélni lehet róla. 

"Olyasmit is követel rajtunk, amit mi nem tudunk megoldani, például a férfiak és a nők közötti különbség eltüntetése egy olyan igény, aminek nem tudunk eleget tenni" - válaszolta a miniszterelnök, aki saját bevallása szerint sem foglalkozik nőügyekkel. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.